A megállapodás alapján a Társaság 2017. január 1-ig visszamenően átlagosan tizenöt százalékos bérfejlesztést hajt végre, amelyből tíz százalék az alapbérfejlesztés, öt százalék pedig bérfelzárkóztatás célját szolgálja és elsősorban a hiányszakmákat végzők és a legalacsonyabb jövedelműek kapják meg.
Így jelentős mértékben emelkedik a járművezetők és a szakmunkások bére, valamint a megállapodás a munkaerő-piaci helyzet javításának érdekében a szellemi munkavállalók piaci bérszínvonaltól eltérő béreinek felzárkóztatását is rendezi.
Mint ismeretes, korábban a tömegközlekedési dolgozók szakszervezetei többnapos sztrájkot tettek kilátásba, ha nem emelkednek a munkabéreik. A bérfeszültséget az okozta, hogy időközben a kormány 30 százalékos bérfejlesztést indított el az állami cégeknél dolgozók számára, ám ebből a BKV-s dolgozók kimaradtak, mivel a cég a főváros alá tartozik. Azonban a főváros korábban úgy nyilatkozott, hogy nincs forrása a bérfejlesztésre.
Később Tarlós István méltánytalannak nevezte, hogy az állam nem folyósít a fővárosnak pluszforrásokat a BKV-s dolgozók béremelésére és az ügyben levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Azt egyelőre nem tudni, hogy Orbán Viktor mit válaszolt, ám az idei BKV-s béremelés 7 milliárd körüli költségét a fővárosnak és a BKV-nak közösen kellett állnia.
