Schmuck Erzsébet - az előzetesen tudható információkra hivatkozva - bírálta, hogy érvényben marad az "igazságtalan és eredménytelen" egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere, és miközben a családi adókedvezmény keretében nyújtott támogatás összesen mindössze 15 milliárd forinttal nő, a társasági adó csökkentése 150 milliárddal terheli a büdzsét, ami zömében a külföldi nagyvállalatoknak kedvez.
A politikus kedvezőnek ítélte a hal és az internet áfájának csökkentését, szerinte azonban ezek érdemben nem teszik jobbá az emberek életét.
Továbbra sem valósul meg ugyanakkor az LMP által hét éve szorgalmazott általános béremelés - jegyezte meg, hozzátéve: bár szükséges a minimálbér emelése, az bérfeszültséget eredményez majd, így elvándorlásra készteti az annál csak kicsivel többet keresőket.
Schmuck Erzsébet úgy összegzett: a 2018-as költségvetés nem segít a valóban rászorulókon, helyettük azoknak kedvez, akiknek nem lenne szükségük támogatásra.
Szerinte a kormánynak nincs terve arra, mi lesz, ha elapadnak az uniós források, és a büdzsé korai benyújtásának elhibázottságát mutatja, hogy azzal párhuzamosan az idei költségvetés módosítását is beterjeszti a kormány. Kevesellte a tartalékot is, szerinte túltervezettség azt mutatja, hogy később ez a büdzsé is módosulni fog.
Hadházy Ákos társelnök a paksi bővítést bírálta, mondván, az súlyos pénzügyi és korrupciós kockázatokat rejt magában, és biztonsági kockázatai vannak.
Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke ezt azzal egészítette ki: azt várják az új tárca nélküli minisztertől, járjon közbe a paksi titkos paktum felmondásáért. Bírálta a Jobbikot és az MSZP-t, amelynek tagjai a gazdasági bizottság ülésén tartózkodtak a Süli János kinevezéséről szóló szavazáson, mert szerinte nem az a legfontosabb feladat az országban, hogy minisztere legyen a beruházásnak.
Közölte, pártja az utcára megy a paksi bővítés ellen, az emberek támogatását kérik egy arról szóló népszavazáshoz.