Egymásnak feszült Angela Merkel és Vlagyimir Putyin

Publikálás dátuma
2017.05.03. 07:33
Bár eleinte kölcsönös udvariaskodás jellemezte a találkozót, nem sokáig tartott ez a szívélyesség FOTÓ: GETTY IMAGES
Két órán át tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin és Angela Merkel Szocsiban, ám áttörés nem történt találkozójukon.

A német kancellár washingtoni látogatásával szemben annyi pozitívum elmondható Merkel és az orosz elnök oroszországi találkozójáról, hogy legalább kezet ráztak egymással az újságírók előtt. Ezenfelül azonban jelentős előrelépés nem történt. Kettejük viszonya eleve feszült, a Kreml az Európai Unió úgymond oroszellenes politikája vezérszónokának tartja a német kancellárt. Ez a feszültség sajtóértekezletükre is rányomta a bélyegét.

Kezdetben ugyan kölcsönös udvariaskodás jellemezte őket, később azonban egyre keményebb mondatokat fogalmaztak meg. Kivált az ukrajnai válság megítélése kapcsán tükröződött az egyet nem értés. Merkel igen rossznak nevezte, hogy az oroszbarát lázadók saját hatalmi struktúráikat építik ki a térségben. Putyin azonban azt közölte, nem volt más választásuk. Egyvalamiben értettek csak egyet: a kelet-ukrajnai válság csillapítását célzó minszki megállapodás pontjait mind Putyin, mind Merkel szerint meg kell tartani.

A kancellár úgy vélte, a terrorizmus elleni harcban lát lehetőséget az együttműködésre. Hozzátette, Oroszország „konstruktív partner lesz” a G20-ak Hamburgban esedékes tanácskozásán. Ugyanakkor azt is közölte az elmúlt hetek oroszországi megmozdulásaira utalva, hogy lehetővé kell tenni az emberek számára a gyülekezési szabadságot, a tüntetéseket. Putyin ezzel szemben azt közölte, hogy minden orosz polgárnak a törvények szerint kell viselkednie, s könnygázt és botokat a rendőrség „Nyugaton is bevet” egyes tüntetőkkel szemben.

Putyin nem finomkodott
Egy újságíró aziránt érdeklődött, tart-e Angela Merkel attól, hogy Oroszország megpróbálja befolyásolni a német választás eredményét. A kancellár erre azt közölte, nem tartozik a félős emberek közé. Hozzátette ugyanakkor, tisztában vannak vele, hogy a kiberbűnözés nagy nemzetközi kihívást jelent. Putyin ugyanakkor kijelentette, nem avatkoznak bele más országok belügyeibe, de megfigyelték, hogy más országok „megpróbálják befolyásolni” hazáját. Ezután támadást intézett a kérdező újságíró ellen. „Következtetéseket von le a semmiből” – jelentette ki.

Szerző

Már ma lemondhat a horvát kormányfő

Publikálás dátuma
2017.05.03. 07:32
Szakértők úgy vélik, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az előrehozott választást választja FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/JACK TAYLO
A hét folyamán, akár már ma eldőlhet, hogy előrehozott választást kell-e rendezni Horvátországban, vagy megmenekül Andrej Plenkovic kormánya. A belpolitikai krízist ismét a centrista Híd idézte elő.

A horvát kormánypártnál, a jobboldali HDZ-nél megoszlanak a vélemények arról, hogy előrehozott választást rendezzenek-e, vagy újabb képviselők bevonásával szerezze meg a kormány 76 parlamenti képviselő támogatását. Jelen körülmények között a HDZ a kisebbségi politikusok támogatásával is csak 73 mandátummal rendelkezik, figyelembe kell azonban venni azt, hogy most az ellenzéki szociáldemokraták sem támogatnának egy előrehozott voksolást, mert biztosan vereséget szenvednének.

Mi okozta az újabb horvát kormányválságot? Ezúttal is a HDZ és Bozo Petrov házelnök, a Híd elnökének vitája áll a háttérben. Tudni kell, hogy a 2015-ben megrendezett választást követően hosszas egyeztetések kezdődtek az új koalícióról, s már úgy látszott, hogy a mérleg nyelvét képző Híd a szociáldemokratákat választja koalíciós partner gyanánt. Nem így történt, Petrovék 2015 decemberében a HDZ-vel léptek koalícióra, így Tihomir Oreskovic lett a miniszterelnök. Csakhogy 2016 júniusának közepén a Híd megbuktatta a kormányt. A párt ugyanis a Mol és az Ina szerződésének újratárgyalását követelte, kiderült azonban, hogy a HDZ akkori elnöke, Tomislav Karamarko felesége, Aba Saric olyan céggel áll kapcsolatban, amely a horvát olajcég tulajdonosát, a magyar Molt is tanácsokkal látta el. Más szóval lobbitevékenységet folytatott, s az volt az érdeke, hogy az Ina a Mol tulajdonában maradjon.

Előrehozott választást írtak ki, amelyet a HDZ nyert meg, csakhogy egymaga még a kisebbségek képviselőivel sem tudott kormányt alakítani. Ezért ismét koalícióra lépett a Híddal. A magát centristának nevező párt azonban ezúttal is nagyon nehéz koalíciós partnernek bizonyult. Andrej Plenkovic miniszterelnök belső ellenzékeként viselkedett. Múlt héten azonban ennek az együttműködésnek is vége szakadt. Ezúttal nem a Mol-Ina ügye, hanem a több milliárd eurós adósságot felhalmozó vállalat, az Agrokor okozta a koalíció vesztét.

Az élelmiszeróriást Zdravko Maric jelenlegi pénzügyminiszter irányította, így az ő felelőssége is felmerült a 6 milliárd eurós hiány felhalmozásában (A vállalat éves forgalma 6,7 milliárd euró, ami a horvát GDP 15 százaléka). Az ellenzéki szociáldemokraták ezért bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a pénzügyminiszter ellen, amit a Híd is támogatott. Válaszként Plenkovic bejelentette, leváltja a centrista párt három miniszterét, Vlaho Orepic belügyminisztert, Slaven Dobrovic környezetvédelmi és energetikai minisztert, valamint Ante Sprlje igazságügyi minisztert. Petrov erre azt közölte, a Híd nem része tovább a kormánykoalíciónak.

Bozo Petrov aligha marad sokáig a parlament elnöke, a HDZ le akarja váltani a törvényhozás éléről. Nem kizárt, hogy visszahívására szavaz majd több szociáldemokrata képviselő is. Az SDP-n belül sokan mindmáig nem bocsátották meg neki azt, hogy 2015-ben még nekik ígért koalíciós együttműködést, mégis a HDZ-t választotta. A szociáldemokratákat aligha hatja meg Petrov azon kijelentése, amely szerint soha többé nem lép koalícióra a HDZ-vel.

A jobboldali HDZ-nek három ellenzéki képviselőt kellene megnyernie a biztos kormányzáshoz, ez azonban nem ígérkezik könnyű feladatnak. Mint a Vecernji List írja, az események további alakulása szempontjából fontos lesz a parlament szerdai ülésnapja, mivel ezen döntenek majd Zdravko Maric pénzügyminiszter esetleges visszahívásáról. Ehhez is 76 képviselői szavazatra lenne szükség. Ha összejön ennyi voks, Plenkovic kormányfő előtt két lehetőség áll: vagy új tárcavezetőt személyére tesz javaslatot, vagy benyújtja lemondását. A zágrábi lapok azt valószínűsítik, hogy az újabb idő előtti voksolás jelenti a kiutat a válságból.



Összeomlott a cseh kormány

Publikálás dátuma
2017.05.03. 07:31

Lemondott a cseh kormány. Bohuslav Sobotka miniszterelnök a CTK prágai hírügynökség közlése szerint azzal indokolta a döntést, hogy kibékíthetetlenek lettek az ellentétek közte és Andrej Babis pénzügyminiszter között. 

A szociáldemokrata kormányfő előzőleg felszólította a milliárdos Babist arra, hogy tegye közzé legfontosabb pénzügyi manővereit, számoljon be arról, milyen kiskapukat használt fel vagyonának gyarapítására. Babis azonban nem volt hajlandó erre, s tagadta, hogy bármiféle pénzügyi visszaélés fűződne a nevéhez. Egyben azzal vádolta Sobotkát, hogy meneszteni akarja őt a kabinetből, s „politikai hecckampányt” folytat vele szemben.

Az októberi választás közeledtével nem meglepő, hogy a kormány két erős személyisége között kenyértörésre került sor, az viszont igen, hogy Sobotka a kabinet visszalépése mellett döntött. Lehetősége lett volna ugyanis arra, hogy Babist meneszti, de tovább kormányoz. Taktikailag alighanem az szólt ez ellen, hogy a milliárdos mindezek után még inkább a kormány ellenzékeként léphetett volna fel, amivel még népszerűbb lehetett volna néhány hónappal a voksolás előtt. Az is lehet, Sobotka radikális lépését az motiválta: nem akart az államfővel összetűzésbe kerülni. A végső szót ugyanis a miniszterek menesztéséről Milos Zemannak kellett volna kimondania, aki közismerten rokonszenvez Babissal.

Sobotka lépése merésznek tűnik ugyan, de valószínűtlen, hogy megnyerné a következő parlamenti választást. Felmérések szerint ugyanis a voksolás favoritja a Babis által irányított ANO. A CVVM iroda szerint a párt 17, a STEM szerint 12, a Kantar TNS szerint pedig 19 százalékkal vezet a szociáldemokrata CSSD előtt. Ekkora hátrányt még akkor sem valószínű, hogy behoz a jelenlegi koalíció legnagyobb ereje, ha bebizonyosodnak Babisról a vádak.

Andrej Babis a cseh politikai paletta egyik legsajátosabb figurája. Igazi populista, gazdaságpolitikáját tekintve azonban liberális. Korábban azzal vádolták, hogy a csehszlovák titkosszolgálat, az StB ügynöke volt. A Forbes listája szerint hazája második leggazdagabb embere. Cseh Berlusconinak is nevezik, mivel jelentős médiabirodalmat épített fel, az övé két patinás napilap, a Lidové Noviny és a Mladá fronta Dnes. Babist Donald Trump amerikai elnökhöz is hasonlították, ez ellen azonban hevesen tiltakozott, többször bírálta az amerikai elnököt.

Szerző