Már ma lemondhat a horvát kormányfő

Publikálás dátuma
2017.05.03. 07:32
Szakértők úgy vélik, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az előrehozott választást választja FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/JACK TAYLO
A hét folyamán, akár már ma eldőlhet, hogy előrehozott választást kell-e rendezni Horvátországban, vagy megmenekül Andrej Plenkovic kormánya. A belpolitikai krízist ismét a centrista Híd idézte elő.

A horvát kormánypártnál, a jobboldali HDZ-nél megoszlanak a vélemények arról, hogy előrehozott választást rendezzenek-e, vagy újabb képviselők bevonásával szerezze meg a kormány 76 parlamenti képviselő támogatását. Jelen körülmények között a HDZ a kisebbségi politikusok támogatásával is csak 73 mandátummal rendelkezik, figyelembe kell azonban venni azt, hogy most az ellenzéki szociáldemokraták sem támogatnának egy előrehozott voksolást, mert biztosan vereséget szenvednének.

Mi okozta az újabb horvát kormányválságot? Ezúttal is a HDZ és Bozo Petrov házelnök, a Híd elnökének vitája áll a háttérben. Tudni kell, hogy a 2015-ben megrendezett választást követően hosszas egyeztetések kezdődtek az új koalícióról, s már úgy látszott, hogy a mérleg nyelvét képző Híd a szociáldemokratákat választja koalíciós partner gyanánt. Nem így történt, Petrovék 2015 decemberében a HDZ-vel léptek koalícióra, így Tihomir Oreskovic lett a miniszterelnök. Csakhogy 2016 júniusának közepén a Híd megbuktatta a kormányt. A párt ugyanis a Mol és az Ina szerződésének újratárgyalását követelte, kiderült azonban, hogy a HDZ akkori elnöke, Tomislav Karamarko felesége, Aba Saric olyan céggel áll kapcsolatban, amely a horvát olajcég tulajdonosát, a magyar Molt is tanácsokkal látta el. Más szóval lobbitevékenységet folytatott, s az volt az érdeke, hogy az Ina a Mol tulajdonában maradjon.

Előrehozott választást írtak ki, amelyet a HDZ nyert meg, csakhogy egymaga még a kisebbségek képviselőivel sem tudott kormányt alakítani. Ezért ismét koalícióra lépett a Híddal. A magát centristának nevező párt azonban ezúttal is nagyon nehéz koalíciós partnernek bizonyult. Andrej Plenkovic miniszterelnök belső ellenzékeként viselkedett. Múlt héten azonban ennek az együttműködésnek is vége szakadt. Ezúttal nem a Mol-Ina ügye, hanem a több milliárd eurós adósságot felhalmozó vállalat, az Agrokor okozta a koalíció vesztét.

Az élelmiszeróriást Zdravko Maric jelenlegi pénzügyminiszter irányította, így az ő felelőssége is felmerült a 6 milliárd eurós hiány felhalmozásában (A vállalat éves forgalma 6,7 milliárd euró, ami a horvát GDP 15 százaléka). Az ellenzéki szociáldemokraták ezért bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a pénzügyminiszter ellen, amit a Híd is támogatott. Válaszként Plenkovic bejelentette, leváltja a centrista párt három miniszterét, Vlaho Orepic belügyminisztert, Slaven Dobrovic környezetvédelmi és energetikai minisztert, valamint Ante Sprlje igazságügyi minisztert. Petrov erre azt közölte, a Híd nem része tovább a kormánykoalíciónak.

Bozo Petrov aligha marad sokáig a parlament elnöke, a HDZ le akarja váltani a törvényhozás éléről. Nem kizárt, hogy visszahívására szavaz majd több szociáldemokrata képviselő is. Az SDP-n belül sokan mindmáig nem bocsátották meg neki azt, hogy 2015-ben még nekik ígért koalíciós együttműködést, mégis a HDZ-t választotta. A szociáldemokratákat aligha hatja meg Petrov azon kijelentése, amely szerint soha többé nem lép koalícióra a HDZ-vel.

A jobboldali HDZ-nek három ellenzéki képviselőt kellene megnyernie a biztos kormányzáshoz, ez azonban nem ígérkezik könnyű feladatnak. Mint a Vecernji List írja, az események további alakulása szempontjából fontos lesz a parlament szerdai ülésnapja, mivel ezen döntenek majd Zdravko Maric pénzügyminiszter esetleges visszahívásáról. Ehhez is 76 képviselői szavazatra lenne szükség. Ha összejön ennyi voks, Plenkovic kormányfő előtt két lehetőség áll: vagy új tárcavezetőt személyére tesz javaslatot, vagy benyújtja lemondását. A zágrábi lapok azt valószínűsítik, hogy az újabb idő előtti voksolás jelenti a kiutat a válságból.



Összeomlott a cseh kormány

Publikálás dátuma
2017.05.03. 07:31

Lemondott a cseh kormány. Bohuslav Sobotka miniszterelnök a CTK prágai hírügynökség közlése szerint azzal indokolta a döntést, hogy kibékíthetetlenek lettek az ellentétek közte és Andrej Babis pénzügyminiszter között. 

A szociáldemokrata kormányfő előzőleg felszólította a milliárdos Babist arra, hogy tegye közzé legfontosabb pénzügyi manővereit, számoljon be arról, milyen kiskapukat használt fel vagyonának gyarapítására. Babis azonban nem volt hajlandó erre, s tagadta, hogy bármiféle pénzügyi visszaélés fűződne a nevéhez. Egyben azzal vádolta Sobotkát, hogy meneszteni akarja őt a kabinetből, s „politikai hecckampányt” folytat vele szemben.

Az októberi választás közeledtével nem meglepő, hogy a kormány két erős személyisége között kenyértörésre került sor, az viszont igen, hogy Sobotka a kabinet visszalépése mellett döntött. Lehetősége lett volna ugyanis arra, hogy Babist meneszti, de tovább kormányoz. Taktikailag alighanem az szólt ez ellen, hogy a milliárdos mindezek után még inkább a kormány ellenzékeként léphetett volna fel, amivel még népszerűbb lehetett volna néhány hónappal a voksolás előtt. Az is lehet, Sobotka radikális lépését az motiválta: nem akart az államfővel összetűzésbe kerülni. A végső szót ugyanis a miniszterek menesztéséről Milos Zemannak kellett volna kimondania, aki közismerten rokonszenvez Babissal.

Sobotka lépése merésznek tűnik ugyan, de valószínűtlen, hogy megnyerné a következő parlamenti választást. Felmérések szerint ugyanis a voksolás favoritja a Babis által irányított ANO. A CVVM iroda szerint a párt 17, a STEM szerint 12, a Kantar TNS szerint pedig 19 százalékkal vezet a szociáldemokrata CSSD előtt. Ekkora hátrányt még akkor sem valószínű, hogy behoz a jelenlegi koalíció legnagyobb ereje, ha bebizonyosodnak Babisról a vádak.

Andrej Babis a cseh politikai paletta egyik legsajátosabb figurája. Igazi populista, gazdaságpolitikáját tekintve azonban liberális. Korábban azzal vádolták, hogy a csehszlovák titkosszolgálat, az StB ügynöke volt. A Forbes listája szerint hazája második leggazdagabb embere. Cseh Berlusconinak is nevezik, mivel jelentős médiabirodalmat épített fel, az övé két patinás napilap, a Lidové Noviny és a Mladá fronta Dnes. Babist Donald Trump amerikai elnökhöz is hasonlították, ez ellen azonban hevesen tiltakozott, többször bírálta az amerikai elnököt.

Szerző

Gyurcsány: eljön a megállapodás pillanata

Publikálás dátuma
2017.05.02. 21:27
Fotó: Népszava
"A demokratikus ellenzéki pártok" még az idén megállapodnak arról, hogy valamennyi választókerületben közös jelöltet indítanak a jövő évi országgyűlési választásokon - mondta a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kedden Kaposváron.

Pártja lakossági fórumán Gyurcsány Ferenc megjegyezte, hogy most még "belső verseny", felkészülés zajlik, amely arról szól, "kinek milyen startpozíciója lesz a tárgyaláshoz", de eljön a megállapodás pillanata, és a mai kormánypártok "iszonyatosan nagy zakót kaphatnak", történetük legnagyobb vereségét szenvedhetik el.

A Fidesz leváltásában érdekelt sokaság egy pont után nem foglalkozik azzal, melyik pártot szereti a legjobban, megnézi, ki a legesélyesebb jelölt, és az emberek tömegesen kezdenek rá szavazni, függetlenül attól, honnan jön, mert fontosabb a Fidesz leváltása, mint a pártlojalitás - hangoztatta az ellenzéki politikus.

Gyurcsány Ferenc úgy vélte: bizakodásra ad okot, hogy a kormánypártok az elmúlt három évben tartott időközi választásokon lényegesen rosszabbul szerepeltek, mint korábban.

"Az emberek jelentős része nem hajlandó elmondani, mit gondol erről a hatalomról, mert vigyáz magára, és abba a csapdába ejti a Fideszt, hogy azt hiszi, tetemes előnye van, de nincs" - mondta az ellenzéki politikus, majd hozzátette: a Fidesznek 2010-ben 54, 2014-ben "már csak" 44 százalékos támogatottsága volt, most szerinte nincs több 35 százaléknál. "Ha csak ennyijük van, meg fogjuk őket verni, biztosak lehetnek benne" - mondta.

Szerző
Frissítve: 2017.05.02. 22:47