Theresa May Brüsszelt vádolja

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:37
Theresa May szerint az Európai Unió beavatkozik a brit választási kampányba FOTÓ: GETTY IMAGES/MATTHEW HORWOOD
Hivatalosan is elkezdődött a június 8-i előrehozott parlamenti választás kampánya Nagy-Britanniában. Szerdán Theresa May felkereste II. Erzsébetet, hogy formálisan kérje az uralkodó hozzájárulását a parlament feloszlatásához, s az alsóházi választás megtartásához.

May a királynőnél tett vizitet követően a Downing Street 10. előtt támadást intézett a "brüsszeli bürokraták" ellen, azzal vádolva az Európai Uniót, hogy be akar avatkozni a brit kampányba. A Financial Times című lap szerdán azt írta, az Európai Unió 100 milliárd eurós Brexit-számlát nyújthat be Londonnak. Brüsszelben ezt nem erősítették meg, de Michel Barnier, az uniós Brexit-főtárgyaló hangsúlyozta, a briteknek rendezniük kell számlájukat az EU-val.

Ma helyhatósági választásokat tartanak Nagy-Britanniában, az angliai, wales-i, skóciai önkormányzati voksolás a június 8-i előrehozott parlamenti választás előtti utolsó nagy erőfelmérés. Összesen 4851 önkormányzati képviselői poszt sorsáról döntenek, több nagyváros polgármesterét közvetlenül választják meg. Idén nagyítóval nézi majd az eredményeket a kormányzó toryk, s az ellenzéki pártok egyaránt, s következtetéseket vonnak majd le az alsóházi választás kimenetelére nézve.

Jelenleg az önkormányzati képviselői posztok közül 1335 a Munkáspárté, 1136 a konzervatívoké, 484 a liberális demokratáké, a Skót Nemzeti Párt 438, a wales-i Plaid Cymru 170, a UKIP 146, a Zöld Párt 34 helyet birtokol, 687 posztot független személyek töltenek be.

A Brexit körül forgó országos kampány árnyékában a toryknak és a liberális demokratáknak jósolnak nagy nyereséget. Drámai veszteségekre számíthat ugyanakkor a Munkáspárt a The Guardian című lap által közölt előrejelzések szerint. Angliában a Labour 75, Walesben több mint száz tanácsosi helyet veszíthet, s várhatóan fel kell adnia Glasgow és Cardiff önkormányzatának ellenőrzését is. Manchester és Liverpool élére várhatóan munkáspárti politikus kerül. A londoni polgármesteri posztról Anglia más régióival együtt a 2016-os részleges helyi választáson döntöttek, a Labour akkor is veszteséget szenvedett el, de a pakisztáni származású Sadiq Khan személyében munkáspárti polgármestere lett a brit fővárosnak.

A konzervatívok plusz 115 önkormányzati képviselői helyre számíthatnak, a liberális demokraták 85 új helyet nyerhetnek el. Az UKIP viszont 105 helyi tanácsi posztot veszíthet. Az euroszkeptikus párt szavazóinak jelentős része „hazatér” a torykhoz, s ez várható majd az általános választáson is. Sokan úgy vélik, az UKIP a Brexit-referendum kierőszakolásával teljesítette küldetését.

Skóciában a Skót Nemzeti Párt várhatóan minden önkormányzatban többségre tesz szert, s szinte valószínűtlen, hogy a Labour Glasgow-ban meg tudja őrizni többségét. Öt évvel ezelőtt a helyi voksoláson a Munkáspárt a voksok 31 százalékát szerezte meg, most legfeljebb 15 százalékot jósolnak a pártnak.

Szerző

Brexit - 4,4 millió munkavállaló helyzete válik bizonytalanná

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:35
Michel Barnier nehéz tárgyalásokra számít Londonnal FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Az Egyesült Királyságban dolgozó magyaroknak és más uniós polgároknak járó jogok és kedvezmények köre maradjon változatlan a Brexit után is - javasolja az Európai Bizottság.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között június második felében kezdődő tárgyalás-sorozat első és legfontosabb napirendi pontja a szigetországban élő EU-polgárok, illetve a kontinensen letelepedett britek jogállásának a rendezése lesz. Jelenleg valamennyien élvezik az egységes piac áldásait: szabadon vállalhatnak munkát és ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint a helyieknek.

Amikor az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, a helyzetük gyökeresen megváltozik. Harmadik országból érkezett bevándorlónak számítanak majd, akiket jóval kevesebb kedvezmény illet meg, mint korábban. Ezt szeretné megelőzni az Európai Bizottság, amely szerdán részletes javaslatcsomagot tett le a 27 tagállam asztalára arról, hogy az EU milyen eredményeket érjen el a Brexitről folyó megbeszélések első szakaszában. A kormányok május 22-ikén hagyják jóvá a tárgyalási pozíciót. Michel Barnier, az EU Brexit-főtárgyalója brüsszeli sajtóértekezletén elismerte, nehéz tárgyalásokra számítanak Londonnal és a kudarcra is felkészültek.

Abban mindenki egyetért, hogy a legsürgetőbb feladat a mintegy 4,4 millió érintett - 3,2 millió EU-polgár és 1,2 millió brit - bizonytalanná vált helyzetének a rendezése. Az Európai Bizottság ezért azt indítványozza, hogy a brit kilépés pillanatában a szigetországban dolgozó európai uniós polgárok és családtagjaik életük végéig megőrizhessék azokat a jogokat és kedvezményeket, amiket a közösség tagjaiként élveztek. Ugyanez vonatkozna az ingázókra és azokra az EU-munkavállalókra, akik korábban az Egyesült Királyságban éltek és szereztek nyugdíjjogosultságot, de már hazautaztak vagy továbbálltak. Az előterjesztés szerint a szigetországban dolgozó magyarokat és másokat megilletné a letelepedéshez való jog, és egyformán hozzáférnének a helyieknek járó szociális és egészségügyi ellátáshoz. A családegyesítésre a Brexit után is módjuk nyílna, még akkor is, ha a házastársuk nem az unió valamely országából származik. Diplomáikat és bizonyítványaikat továbbra is elismernék - persze csak akkor, ha a brit kilépés előtt szerezték őket. Az Európai Bizottság javaslataiban szereplő jogok és kiváltságok természetesen megilletnék az EU országaiban telepedett brit állampolgárokat is.

A javaslatcsomag sok technikai részletet rejt, amiről nem lesz egyszerű megegyezni. Az uniós “kormány” nem adja ingyen a távozás lehetőségét, a pénzügyi kötelezettségek teljesítéséről is ádáz viták várhatók Brüsszel és London között. Az EU úgy számol, hogy a válás feltételeiről az év végéig megszülethet a megállapodás, megnyugtatóan rendezve a munkavállalók jövőjét.

Aztán következik az egyezkedés az új kapcsolatrendszerről, újabb bizottsági javaslatok alapján.

Kim Dzsong Un rezsimje mindent túlél

Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:31
Észak-koreai munkásnők dolgoznak az egyik keszongi üzemben FOTÓ: GETTY IMAGES
A 90-es évek éhínséggel sújtott krízise óta az észak-koreai gazdaság már-már felpezsdült. Hogy a rezsim minek köszönti túlélését, Csoma Mózes Korea-szakértő magyarázta el lapunknak.

Soha többé nem kell meghúzni a nadrágszíjat! – ezt ígérte első, 2012-es vezetői beszédében Kim Dzsong Un, akinek a nukleáris arzenál fejlesztése mellett a gazdaság fellendítése lett az egyik fő célkitűzése apja halála után. A fővárosban ennek mostanra konkrét nyomai vannak: megsokszorozódott az árusok száma, s az utakon is több az autó – írja a The New York Times helyszíni forrásokra hivatkozva.

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak az Észak-Koreát többször megjárt szakértő, Csoma Mózes is. „A gazdaság felpörgésének egyik oka, hogy az észak-koreai rezsim lényegében jóváhagyta a szabadtéri piacok működését. A kétezres évek közepe óta a lakosság ellátásának első számú forrásaivá váltak ezek a piacok, ahol a kapitalizmus nagyon primitív megjelenése tapasztalható. Fontos azonban megemlíteni, hogy nagy különbség van a főváros és a vidék között. Sok olyan terület van Phenjanon kívül, ahova a 60-as évek óta nem tette be a lábát külföldi” – mondta lapunknak az ELTE koreai tanszékének vezetője. Csoma Mózes kiemelte, hogy a turizmus szintén fontos muníciót jelent a rezsimnek. 1998 és 2008 között több mint egymillió dél-koreai turista látogatott el északra, de az utóbbi években rengeteg nyugati „katasztrófaturista” – számos skandináv – fizet be az igen borsos árú, s szigorúan ellenőrzött körutazásokra.

A turistákon kívül a külföldön élő, a phenjani rendszerrel nacionalista alapon lojális koreaiakra is számíthat a rezsim. Csoma kiemelte, hogy Japánban több százezres koreai kisebbség él, felmenőiket a II. világháború idején kényszermunkásként hurcolták a szigetországba. A 6-800 ezres diaszpóra létrehozott egy Dél-Korea-, s egy Észak-Korea-barát szervezetet is: ez utóbbi éveken át támogatta anyagilag a phenjani rezsimet. Folyamatos, és igen komoly valutabevételt jelentenek továbbá azok a vendégmunkások, akik kínai, oroszországi, közel-keleti építkezéseken, valamint európai gyárakban dolgoznak. „A vendégmunkások állami vállalatok szervezésében dolgoznak külföldön, ám csupán a fizetésük töredékét kapják meg az állami vállalatoktól. Az a bér pedig, amit a helyi partnercégektől kapnak, egy az egyben a munkát szervező észak-koreai állami vállalatokhoz kerül. Ugyanilyen keretek között dolgoztak a kétezres évek közepéig Csehországban észak-koreai varrónők, s jelenleg Lengyelországban, hajóépítő üzemekben dolgoznak még észak-koreai munkások” – magyarázta a szakértő.

Csoma emlékeztetett, hogy 1998 és 2008 között, míg baloldali kormány volt hatalmon Dél-Koreában, rendkívül intenzívek voltak a gazdasági kapcsolatok a szomszédos országok között, ami segítette a phenjani rezsim túlélését. „A 90-es évek közepén volt a legközelebb az összeomláshoz Észak-Korea. Emiatt belekényszerült abba, hogy nyisson Dél-Korea felé. A turisták beengedésén kívül különleges gazdasági övezeteket hoztak létre. A határ menti, keszongi térségben 2004-től tavalyig összesen 55 ezer észak-koreai dolgozott dél-koreai cégek alkalmazásában” – magyarázta Csoma.

A szakértő szerint azonban a legfontosabb bevételi forrást a bányászati termékek – főleg a szén – értékesítése jelenti a rezsim számára. Ezek fő felvevőpiaca Kína, épp ezért nagy csapás volna Phenjan számára, ha Peking az ENSZ által elfogadott gazdasági szankcióknak eleget téve ténylegesen leállítaná az észak-koreai szén átvételét. Kína ugyan idén bejelentette, hogy így tesz, ám kérdés, hogy ez a gyakorlatban is megtörténik-e. Csoma szerint aligha, hiszen a „100 százalékos bojkott a kínai vállalatokat is érzékenyen érintené”. A szankciók hatékonyságának kérdése egyébként is jó ideje foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. A szakértő szerint az évek során azt lehetett látni, hogy a presszió inkább a vezetésnek kedvezett, hiszen a külföldi szankciókra hivatkozva tudták a diktatúrát szigorítani. „Ezzel szemben van egy másik opció, az, amit Dél-Korea követett 1998-2008 között: a gazdasági kapcsolatok élénkítése a rezsimmel, amelyek – különösen a 80-as évek kelet-európai tapasztalatai alapján – elkezdhetik a rezsim erodálását”.

Észak-koreai csiga és kabát Európában
A rezsim nem teszi publikussá a külgazdaságra vonatkozó adatait, az El País spanyol napilap így az ENSZ adatbázisából próbálta összegyűjteni, hogy kivel kereskedik Észak-Korea. A legfrissebb, 2015-ös adatok szerint Phenjan első számú partnere Kína: a kivitel közel 82 százaléka ide irányul, s az importáru 84 százaléka is innen származik.
A fő exportcikk a szén, amely közel 1,1 milliárd dolláros bevételt hozott a rezsimnek. A második számú exportcikknek a különböző ruhaneműk – mintegy 170 millió dolláros bevételt generálva –, így a kabátok, öltönyök, ingek számítanak.Kína után Spanyolország vásárolta a legtöbbet ezekből a ruhadarabokból.
A fő exportcikkek közé tartoznak még a csigák, amelyek fő felvevőpiaca Franciaország. Phenjan számos terméket importál: a legkeresettebb cikkek közé tartoznak a műszaki cikkek, az autók, a szójaolaj, a fagyasztott halak és a kőolaj.



Phenjan újabb atomtesztre készülhet

Műholdképek tanúsága szerint szokatlan mozgolódás tapasztalható Észak-Koreában, a Punggye Rinél található kísérleti föld alatti nukleáris központ közelében, ami arra utalhat, hogy Phenjan újabb atomtesztre készül. Az április 25-én készült felvételen munkások láthatóak, akik egy csatornából vizet pumpáltak ki, s feltételezések szerint az újabb robbantást készíthetik elő – írja az észak-koreai ügyekkel foglalkozó amerikai portál, a 38 North. A Johns Hopkins Egyetem szakértői azt az eshetőséget sem tartják kizártnak, hogy a mozgolódás annak a jele: lefújták a nukleáris kísérletet. Járművet ugyanis nem fedeztek fel a nukleáris bázis környékén. Egy felvételen az látható, amint a munkások éppen röplabdamérkőzést játszanak egymással.

Phenjan tavaly két kísérleti föld alatti nukleáris robbanást hajtott végre, ezt megelőzően pedig 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban robbantott. Ez utóbbi különösen rejtélyes volt, mert semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea is gépeket küldött a térségbe, hogy elemezze a robbanás következményeit. A 2016 szeptemberében végrehajtott robbantás lehetett a legnagyobb, mert ezt követően a Richter-skála szerinti 5,3-es földmozgás rázta meg a Koreai-félszigetet. 2006-ban 4,1-es, 2009-ben 4,5-ös, 2013-ben a Richter-skálán mérve 4,9-es erősségű lökéshullámokat észleltek Észak-Koreában, a 2016-os, Phenjan állítása szerint termonukleáris bombával végrehajtott robbantás után pedig 5,1-es erősség földrengést mértek. - R.T.

Piacgazdaság embrionális állapotban
Bár Kim Dzsong Un kiszámíthatatlanabb nagyapjánál, Kim Ir Szennél és apjánál, Kim Dzsong Ilnél, az észak-koreai gazdaság mintha elmozdult volna a holtpontról. Jelentősebb változások tapasztalhatóak az építőiparban is, a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint az utcák élénkebbek, mint korábban, s az emberek Észak-Korea-kutatók szerint már nem éheznek.
Az állami szektor mellett lassan épül a magánszektor, amely a piacgazdaság jeleit mutatja. Dél-koreai közlések szerint egy új kapitalista polgárság van kialakulóban. Andrej Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem szakértője szerint Kim Dzsong Un öt éves uralkodása alatt ugyan nem ment végbe gazdasági csoda az országban, de e tekintetben érezhetően javult a helyzet. Dél-koreai becslések szerint a gazdasági növekedés 2-3 százalékos. Csak 2015-ben teljesítettek gyengébben az országot sújtó szárazság miatt.