Lex CEU - Nagyot zuhant a Fidesz és Orbán népszerűsége

Publikálás dátuma
2017.05.04. 11:07
A CEU-ügy áll a Fidesz zuhanása mögött FOTÓ: Népszava
A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, azaz az utóbbi negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól – áll a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelyet részletesen a HVG hetilap közölt.

A felmérést a Medián április 21. és 26. között végezte, vagyis bőven azután, hogy a kormány a legnagyobb tiltakozást kiváltó, CEU elleni támadása elindult. A Fidesz veszteségéből az ellenzéki pártok közül a legtöbbet a Jobbik kasszírozta, a teljes népességben 14 százalék, a választani tudó "biztos" szavazók közül 20 százalék áll Vona Gáborék mögött.

Ezt erősítette meg Hann Endre mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában is. A Medián kutatási igazgatója szerint a Fidesz lejtmenetének a Jobbik a fő haszonélvezője, de minimálisan a többi ellenzéki párt is erősödni tudott az elmúlt három hónapban. A Jobbik erősödését azzal magyarázta, hogy a Fidesz kiábrándult szavazóihoz ez a párt áll a legközelebb, ugyanakkor hozzájárulhatott a Jobbik plakátkampánya is, amely nagyon erős üzeneteket hordoz.

Hann hozzátette, hogy a Fidesz elutasítottsága két éve nem volt olyan magas, mint most. A szakember elmondta: Áder János népszerűsége is jelentősen visszaesett, ami együtt járt Orbán Viktor népszerűségének csökkenésével. Az államfő népszerűségének csökkenését egyébként a kormányközeli Nézőpont Intézet kutatása is alátámasztotta, azt mutatták ki ugyanis, hogy míg márciusban még 73 százalék volt elégedett Áder munkájával, és mindössze 19 százalék számított elégedetlennek, most az Áder Jánost köztársasági elnökként megnevezni tudó magyarok (a teljes felnőtt népesség 64 százalékának) csupán 55 százalékának körében maradt népszerű az államfő.

Az ellenzéki politikusok közül Vona Gábor és Hadházy Ákos népszerűsége nőtt leginkább, de ezt Hann Endre szerint nem szabad túlértékelni - foglalta össze a kutatási igazgató mondandóját az atv.hu.

A Jobbikon kívüli ellenzéki pártok együttes támogatottsága 20 százalékról 24 százalékra nőtt három hónap alatt a teljes népességben, az MSZP 9 százaléka mellett a DK és az LMP 4-4 százalékon, a Momentum 2 százalékon, az Együtt, a Kétfarkú Kutya Párt, a Moma és a Párbeszéd 1-1 százalékon áll, a Liberálisok jelenleg nem mérhetők.

A magyarországi antiszemita jelenségek vizsgálatakor a Medián külön fejezetet szentelt a Jobbik megítélésének. A vélemények megoszlottak, ám a többség zsidóellenesnek tartja a pártot - állapította meg az eredményeket ismertető kutatási jelentés. A néppártosodási stratégia tehát ebből a szempontból nem volt hatásos. A válaszadók relatív többsége (44 százalék) nem észlelte, hogy ilyen tekintetben érdemi változás történt volna a Jobbik politikájában. A megkérdezetteknek csak 24 százaléka látja úgy, hogy a Jobbik most kevésbé zsidóellenes, mint korábban. Hajszálnyival még többen is vannak azok (25 százalék), akik pont fordítva gondolják: szerintük a párt zsidóellenesebb lett az utóbbi időben.

Összességében a válaszadók 54 százaléka továbbra is antiszemita pártnak tekinti a Jobbikot - derül ki a Medián közelmúltban nyilvánosságra hozott reprezentatív felméréséből. Legnagyobb mértékben (67 százalék) a Demokratikus Koalíció és a "baloldali kispártok" támogatói minősítették zsidóellenes pártnak a Jobbikot, legkevésbé pedig maguk a Jobbik szavazói (32 százalék). Az „erősen antiszemiták” válaszai nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg. Az erősen antiszemiták és a Jobbik szavazói közül kerültek ki a legtöbben olyanok (34-35 százalék), akik szerint a korábbi évekhez képest a párt ma már nem annyira zsidóellenes.

A Medián rákérdezett a cigányellenességre is. A Jobbikot - olvasható a jelentésben - még többen tartják cigányellenesnek, mint ahányan antiszemitának. Erről bővebben ide kattintva olvashat: Nem is cuki a Jobbik

Szerző

"Hazugság, hülyeség" - Eldurvult a francia elnökjelöltek tévévitája

Publikálás dátuma
2017.05.04. 10:28

Éles, személyeskedő támadások jellemezték a francia elnökjelöltek első, szerda este - négy nappal a második forduló előtt - tartott televíziós vitáját: a szuverenista Marine Le Pen "a féktelen globalizáció" jelöltjének nevezte centrista riválisát, míg Emmanuel Macron azzal vádolta a radikális Nemzeti Front jelöltjét, hogy "a kudarc szellemiségét" képviseli és hazugságokat terjeszt. Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérése azt mutatta ki, hogy Macron centrista jelölt egy éve alakult politikai mozgalma megszerezheti a többséget a nemzetgyűlésben a júniusi választásokon.

"Emmanuel Macron a féktelen globalizáció, a kivagyiság, a bizonytalanság, a társadalmi brutalitás, az egymás elleni háborúskodás, a gazdasági összeomlás jelöltje, nevezetesen a nagyvállalatoké, Franciaországnak a gazdasági érdekek általi szétveréséé" - mondta Marine Le Pen, aki sorsolás alapján elsőként szólalhatott meg, s azonnal letámadta a favoritnak számító ellenfelét. Az Európa- és bevándorlásellenes szuverenista politikus "a nép jelöltjeként" mutatkozott be, "egy olyan nemzet (jelöltjének), amely megvédi a munkahelyeket, a közbiztonságot, a határokat és védelmez az iszlamista fundamentalizmus ellen", szemben Macronnal, aki szerinte "a rendszer és az elit dédelgetett gyermeke".

A gúnyosan mosolygó Le Pen a vita első felében állandóan arra emlékeztetett, hogy Macron korábban bankár volt, majd a leköszönő, népszerűtlen Francois Hollande szocialista köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, később gazdasági miniszter. Azzal hergelte ellenfelét, hogy továbbra is Hollande irányítja a háttérből.

Macron - aki az álla alatt összekulcsolt kezekkel, szemlátomást csodálkozva hallgatta riválisát - erre azt válaszolta, hogy Le Pent "nem a kiegyensúlyozott és nyílt demokratikus vita szándéka vezérli", hanem "a kudarc szellemisége". Szerinte riválisa elnökké választásával a franciák kilépnének az Európai Unióból és az eurózónából, pedig - mondta - Franciaországnak abban rejlik az ereje, hogy "mindenhol tündököl". "Az ön stratégiája hazugságok terjesztése" - mondta Macron Le Pennek. "Ön egy olyan párt örököse, amely évtizedek óta a franciák dühéből húz hasznot" - tette hozzá.

A vita első felét végig vagdalkozás jellemezte, az elnökjelöltek egymás szavába vágva taglalták gazdasági elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy programjai szögesen eltérnek egymástól. Az első, percekig tartó kemény szócsata amiatt bontakozott ki, mert Le Pen azzal vádolta meg Macront, hogy gazdasági miniszter volt, amikor az SFR távközlési vállalat eladásáról visszás döntés született. Macron ezt tagadta, de Le Pen azzal vádolta, hogy milliók előtt hazudik. Ezt követően viszont Macron többször azt vágta ellenlábasa fejéhez, hogy "hazugság" vagy "hülyeség" amit mond, s "nem ért hozzá". Le Pen erre azt válaszolta, hogy Macron "diák-tanárosat akar vele játszani".

A terrorizmus elleni harcról szóló elképzelések kifejtésekor Le Pen azt állította, hogy Macron elnéző az iszlamista fundamentalizmussal. "A biztonság és a terrorizmus nagyon jelentős probléma, de teljesen hiányzik az ön programjából. Önnek nem egyszerűen nincs programja, de elnéző is az iszlamista fundamentalizmussal" - mondta Le Pen riválisának.

Macron válaszában hangsúlyozta, hogy a terroristák elleni harcban semmiképpen se szabad belesétálni "a polgárháború csapdájába". Szerinte a terroristák azt szeretnék, ha Le Pen nyerné meg az elnökválasztást, mert ezzel elérnék céljukat, a nemzet megosztását.

Macron hosszasan beszélt a számára prioritást jelentő terrorizmus elleni programjáról, amelynek lényege az európai titkosszolgálati együttműködés erősítése, valamint a közvetlen államfői irányítás alatt álló, napi 24 órában működő egység létrehozás az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harchoz. Azzal vádolta Le Pent, hogy csak a "televíziókban hirdeti a terrorizmus elleni harcot". Rámutatott arra, hogy európai parlamenti képviselőként Le Pen eddig egyetlen reformjavaslatot sem szavazott meg a titkosszolgálati együttműködésekről Brüsszelben.

A kedden és szerdán nyilvánosságra hozott felmérések Emmanuel Macron mintegy 59-60 százalékos győzelmét vetítik előre. Valamennyi elemző azt hangsúlyozza: olyan jelentős a különbség a két jelölt között, hogy legalább hatmillió választónak meg kellene változtatnia a véleményét ahhoz, hogy mégis Le Pen győzzön.

Macron mozgalma szerezheti meg a többséget
Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérés azt mutatta ki, hogy vasárnap Macron En Marche! (Lendületben!) nevű mozgalmának jelöltjei az 577 fős nemzetgyűlésben 249-289 helyet szerezhetnek meg a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós választásokon. A szuverenista Marine Le Pent jelölő radikális jobboldali Nemzeti Front viszont csak 15-25 képviselői helyre számíthat. A kormányzó Szocialista Pártnak mintegy 28-43 képviselője lehet az új nemzetgyűlésben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak a felmérés szerint 200-210 fős frakcióval rendelkezhet majd.
A radikális baloldalnak és a kommunista pártnak alig 6-8 képviselői helyet jelez a tanulmány. "Ez azt mutatja, hogy nem lehetetlen az sem, hogy Macron mozgalma megszerzi az abszolút többséget abban az esetben, ha a külföldön élő franciák és a tengerentúli területek is rá szavaznak" - mondta Bruno Jeanbart, a kutatás vezetője a Les Échos-nak. "A legrosszabb esetben is Macroné lesz a legnagyobb frakció, és ez elégséges ahhoz, hogy megpróbáljon létrehozni többséget. A kérdés az, hogyan és kivel" - tette hozzá az elemző. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges a nemzetgyűlésben.
   
A felmérés azt mutatja, hogy a francia politikai berendezkedés átalakulása elsősorban a szocialista és a radikális baloldal rovására történik, és a kormányzó szocialisták frakciója még kisebb lehet, mint az 1993-as választásokat követően, amikor csak 57 képviselővel rendelkezett.

Négy nappal a második forduló előtt 76 százalékos részvételt jeleznek vasárnapra a felmérések, s az első fordulóban 20 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett konzervatív Francois Fillon választóinak 42 százaléka Macronra, 32 százaléka pedig Le Penre szavaz, 26 százalék tartózkodik. A negyedik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mintegy 7 millió szavazójának 48 százaléka Macront, 14 százaléka Le Pent választja, a szocialista Benoit Hamon táborának pedig 75 százaléka adja a voksát Macronra, négy pedig Le Penre.

Szerző

"Hazugság, hülyeség" - Eldurvult a francia elnökjelöltek tévévitája

Publikálás dátuma
2017.05.04. 10:28

Éles, személyeskedő támadások jellemezték a francia elnökjelöltek első, szerda este - négy nappal a második forduló előtt - tartott televíziós vitáját: a szuverenista Marine Le Pen "a féktelen globalizáció" jelöltjének nevezte centrista riválisát, míg Emmanuel Macron azzal vádolta a radikális Nemzeti Front jelöltjét, hogy "a kudarc szellemiségét" képviseli és hazugságokat terjeszt. Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérése azt mutatta ki, hogy Macron centrista jelölt egy éve alakult politikai mozgalma megszerezheti a többséget a nemzetgyűlésben a júniusi választásokon.

"Emmanuel Macron a féktelen globalizáció, a kivagyiság, a bizonytalanság, a társadalmi brutalitás, az egymás elleni háborúskodás, a gazdasági összeomlás jelöltje, nevezetesen a nagyvállalatoké, Franciaországnak a gazdasági érdekek általi szétveréséé" - mondta Marine Le Pen, aki sorsolás alapján elsőként szólalhatott meg, s azonnal letámadta a favoritnak számító ellenfelét. Az Európa- és bevándorlásellenes szuverenista politikus "a nép jelöltjeként" mutatkozott be, "egy olyan nemzet (jelöltjének), amely megvédi a munkahelyeket, a közbiztonságot, a határokat és védelmez az iszlamista fundamentalizmus ellen", szemben Macronnal, aki szerinte "a rendszer és az elit dédelgetett gyermeke".

A gúnyosan mosolygó Le Pen a vita első felében állandóan arra emlékeztetett, hogy Macron korábban bankár volt, majd a leköszönő, népszerűtlen Francois Hollande szocialista köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, később gazdasági miniszter. Azzal hergelte ellenfelét, hogy továbbra is Hollande irányítja a háttérből.

Macron - aki az álla alatt összekulcsolt kezekkel, szemlátomást csodálkozva hallgatta riválisát - erre azt válaszolta, hogy Le Pent "nem a kiegyensúlyozott és nyílt demokratikus vita szándéka vezérli", hanem "a kudarc szellemisége". Szerinte riválisa elnökké választásával a franciák kilépnének az Európai Unióból és az eurózónából, pedig - mondta - Franciaországnak abban rejlik az ereje, hogy "mindenhol tündököl". "Az ön stratégiája hazugságok terjesztése" - mondta Macron Le Pennek. "Ön egy olyan párt örököse, amely évtizedek óta a franciák dühéből húz hasznot" - tette hozzá.

A vita első felét végig vagdalkozás jellemezte, az elnökjelöltek egymás szavába vágva taglalták gazdasági elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy programjai szögesen eltérnek egymástól. Az első, percekig tartó kemény szócsata amiatt bontakozott ki, mert Le Pen azzal vádolta meg Macront, hogy gazdasági miniszter volt, amikor az SFR távközlési vállalat eladásáról visszás döntés született. Macron ezt tagadta, de Le Pen azzal vádolta, hogy milliók előtt hazudik. Ezt követően viszont Macron többször azt vágta ellenlábasa fejéhez, hogy "hazugság" vagy "hülyeség" amit mond, s "nem ért hozzá". Le Pen erre azt válaszolta, hogy Macron "diák-tanárosat akar vele játszani".

A terrorizmus elleni harcról szóló elképzelések kifejtésekor Le Pen azt állította, hogy Macron elnéző az iszlamista fundamentalizmussal. "A biztonság és a terrorizmus nagyon jelentős probléma, de teljesen hiányzik az ön programjából. Önnek nem egyszerűen nincs programja, de elnéző is az iszlamista fundamentalizmussal" - mondta Le Pen riválisának.

Macron válaszában hangsúlyozta, hogy a terroristák elleni harcban semmiképpen se szabad belesétálni "a polgárháború csapdájába". Szerinte a terroristák azt szeretnék, ha Le Pen nyerné meg az elnökválasztást, mert ezzel elérnék céljukat, a nemzet megosztását.

Macron hosszasan beszélt a számára prioritást jelentő terrorizmus elleni programjáról, amelynek lényege az európai titkosszolgálati együttműködés erősítése, valamint a közvetlen államfői irányítás alatt álló, napi 24 órában működő egység létrehozás az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harchoz. Azzal vádolta Le Pent, hogy csak a "televíziókban hirdeti a terrorizmus elleni harcot". Rámutatott arra, hogy európai parlamenti képviselőként Le Pen eddig egyetlen reformjavaslatot sem szavazott meg a titkosszolgálati együttműködésekről Brüsszelben.

A kedden és szerdán nyilvánosságra hozott felmérések Emmanuel Macron mintegy 59-60 százalékos győzelmét vetítik előre. Valamennyi elemző azt hangsúlyozza: olyan jelentős a különbség a két jelölt között, hogy legalább hatmillió választónak meg kellene változtatnia a véleményét ahhoz, hogy mégis Le Pen győzzön.

Macron mozgalma szerezheti meg a többséget
Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérés azt mutatta ki, hogy vasárnap Macron En Marche! (Lendületben!) nevű mozgalmának jelöltjei az 577 fős nemzetgyűlésben 249-289 helyet szerezhetnek meg a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós választásokon. A szuverenista Marine Le Pent jelölő radikális jobboldali Nemzeti Front viszont csak 15-25 képviselői helyre számíthat. A kormányzó Szocialista Pártnak mintegy 28-43 képviselője lehet az új nemzetgyűlésben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak a felmérés szerint 200-210 fős frakcióval rendelkezhet majd.
A radikális baloldalnak és a kommunista pártnak alig 6-8 képviselői helyet jelez a tanulmány. "Ez azt mutatja, hogy nem lehetetlen az sem, hogy Macron mozgalma megszerzi az abszolút többséget abban az esetben, ha a külföldön élő franciák és a tengerentúli területek is rá szavaznak" - mondta Bruno Jeanbart, a kutatás vezetője a Les Échos-nak. "A legrosszabb esetben is Macroné lesz a legnagyobb frakció, és ez elégséges ahhoz, hogy megpróbáljon létrehozni többséget. A kérdés az, hogyan és kivel" - tette hozzá az elemző. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges a nemzetgyűlésben.
   
A felmérés azt mutatja, hogy a francia politikai berendezkedés átalakulása elsősorban a szocialista és a radikális baloldal rovására történik, és a kormányzó szocialisták frakciója még kisebb lehet, mint az 1993-as választásokat követően, amikor csak 57 képviselővel rendelkezett.

Négy nappal a második forduló előtt 76 százalékos részvételt jeleznek vasárnapra a felmérések, s az első fordulóban 20 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett konzervatív Francois Fillon választóinak 42 százaléka Macronra, 32 százaléka pedig Le Penre szavaz, 26 százalék tartózkodik. A negyedik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mintegy 7 millió szavazójának 48 százaléka Macront, 14 százaléka Le Pent választja, a szocialista Benoit Hamon táborának pedig 75 százaléka adja a voksát Macronra, négy pedig Le Penre.

Szerző