Botrányos bérletek

Publikálás dátuma
2017.05.06 07:47
A bérleteket reklámozzák az Operaház bejáratánál FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az Operaház Nietzsche nevére keresztelt bérletet is kínál. Akadt, aki felháborodott ezen. Ókovács Szilveszter, az intézmény igazgatója és Karinthy Márton, a Karinthy Színház vezetője viszont úgy látja, túldramatizált a probléma felvetése.

A Magyar Állami Operaház új bérletrendszerében a harminckilenc különböző bérlet közül az egyik Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus és filozófus nevét viseli. Lapunk olvasói közül többen is panaszukat fejezték ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükben. Egyikőjük azt írta, hogy „elgondolkodtató, hogy az Operaház igazgatóságán senki nem figyelt fel arra, hogy becsempészték a német filozófus nevét”, hozzátéve, hogy az idealista irányzatot képviselő gondolkodót a fasiszta ideológia egyik előfutárának tartják.

Megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, miért döntöttek Nietzsche neve mellett. „Minden bérletünk neve A Ring gyűrűi tematikus évad produkcióinak egyes szereplőit jelenti” – fogalmazta meg. A Nietzsche-bérlet egyébként a Traviata, Bohémélet, Tosca, Az álarcosbál című produkciók megtekintését teszi lehetővé. Arról, hogy mennyiben tartja indokoltnak a Népszava olvasójának felháborodását Ókovács azt mondta, mivel az Operaház a jövő évad nagy részében korszerűsítés miatt zárva tart, s az Erkel Színházban kezdi meg 2017/18-as évadát, szükséges volt a rendszer teljes újragombolása. Egyúttal kijelentette: „a bérletlelnevezésen még senki sem problémázott.” Ókovács Szilveszter hozzátette. „Nietzsche maga kiválóan zongorázott, zenét szerzett – például Petőfi Sándor dalait is megzenésítette. Azokat a köztudottan antifasiszta Dietrich Fischer-Dieskau vette lemezre, és a zsidó származású Aribert Reimann kísérte zongorán. Nietzsche az egyik legnagyobb rajongója volt Wagner operáinak, barátok lettek, majd kiábrándultak egymásból. Erről a folyamatról szól Szálinger Balázs általunk megrendelt új színműve, a zenei betéteket is tartalmazó, a RingFeszten bemutatandó Siegfried-idill. Amúgy inkább Wagnerrel kapcsolatban szokták említeni, hogy Hitler egyik kedvenc szerzője volt, de erről az ötven évvel korábban elhunyt zeneszerző aligha tehetett” – mondta a Népszavának.

Nietzsche mindig is vitatott gondolkodó volt, arról pedig nem tehet, hogy a fasiszta ideológia alapul vette a tanításait, ugyanilyen hányatott sorsa lett a vörös csillagnak és a szvasztikának is, ezt már Karinthy Márton rendező, az általa alapított Karinthy Színház igazgatója mondta. „Elfogultnak tartom a kritikát, mert valóban nem tehet arról, hogy halála után mire használták a tanításait. Nietzsche nagy elmélkedő volt, Wagnerrel és sokakkal volt közeli, alkotó kapcsolatban. Mindenképpen megérdemli, hogy egy bérletet elnevezzenek róla Magyarországon” – fejtette ki véleményét. Az igazgató elismeri, hogy arról lehet vitatkozni, hogy mennyire jogos filozófusról operabérletet nevezni. Ugyanakkor Karinthy úgy látja, Nietzschének igenis köze van az opera műfajhoz. „A zsenit csak egy hajszál választja el az őrülettől, s erre a német gondolkodó élete maga volt a példa. Maga is írt verseket, és A tragédia születése című csodálatos remekműve pedig mindenfajta művészetről, így az operáról is, máig érvényes állításokat mond. Már csak ezért is helye van a nagy patinás ősök sorában” – véli Karinthy Márton. Az alkotó azt is elmondta, a Karinthy Színház a „Családban marad” szlogenjükhöz igazodva bérlettípusaikat is családtagokról – Frici, Cini, Mici néven – nevezte el. Felelevenítette azt is, hogy szerinte az, aki valamelyest nyomot hagy a színházművészeten, később joggal válhat bérletté, mert ez a kulturális emlékezet egyik mérője.

Molnár Karesz, a Vígszínház sajtófőnöke nem kívánt reagálni az operaházi bérletelnevezésekre, de azt elmondta, a szakmában nagy presztízse van a bérletrendszernek, „Sok néző évtizedek óta választja ugyanazt a bérletet, van köztük olyan, aki már közel fél évszázada ül ugyanazon a széken, és ragaszkodik a szívének kedves helyhez. Így a bérletek neve nálunk például ritkán változik. A karácsonyi időszakban jelentkezünk szezonális ajánlattal, de ez a hagyományos bérleteink kondíciójától eltér” – nyilatkozta a Népszavának. A színházak általában saját szellemi körüket igyekszenek a bérletelnevezésekkel megörökíteni. Erről azt mondta, a Víg bérleteink elnevezései az egykor a Vígszínházban alkotott nagy művészeknek állítanak emléket. A régi vígszínházi hagyományt követve van többet között Ruttkai Éva, Várkonyi Zoltán, Horvai István és Kapás Dezső bérletük.

A kiemelt fővárosi kulturális intézmények számító Művészetek Palotája tíz éve kezdett bérleteket kínálni. Kezdetben féléves időtartamra bérleteket vásárolhatott a közönség, a későbbiekben az adott évad programjaihoz igazítva alakították a bérlettípusokat. „A bérletválaszték minden évadban a Müpa aktuális klasszikus zenei programkínálatához és a nézők érdeklődéséhez igazodik. A sorozatok nevei színházi és zenei kifejezésekből merítenek, vagy a Müpa sorozatainak, fesztiváljainak nevét viselik. Vannak visszatérő sorozatok és bérlettípusok, ilyen a Szólisták és zenekarok, Hang-szálak, vagy épp Zenekari páholy” – mondta lapunknak Juhász Dóra, az intézmény PR-vezetője.

Tematikus elnevezés
Az Opera a Ring gyűrűi névre keresztelt évadban a műsorra kerülő, Richard Wagnerrel összefüggésbe hozható operák hőseiről nevezte el bérleteit. Így a német filozófus mellett többek között Siegfried, Arthemis, Tio Lukas, Achilleus, Tommaso, Iphigeneia, von Wenckheim, Lord Ruthven nevét viselő bérletek közül válogathat az operabarát közönség. Egyedül a Nietzsche-bérlet viseli egy filozófus nevét. 



Nemes Jeles László nyerte a legjobb rendező díját Pekingben

Publikálás dátuma
2019.04.23 17:40

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Clara Royer, Jakab Juli, Dobos Evelin és Rajk László is részt vett a Napszállta kínai premierjén.
A Napszállta című filmjéért Nemes Jeles László vehette át a legjobb rendezőnek járó díjat a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel kedden. A nagyszabású seregszemle a hétvégén ért véget, a zsűri elnöke Rob Minkoff amerikai rendező-producer volt. Az Oscar-díjas Nemes Jeles Lászlóval együtt Clara Royer, Jakab Juli, Dobos Evelin és Rajk László is részt vett a Napszállta kínai premierjén – írja a közlemény. A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője Melis László, sound designere Zányi Tamás, casting directora Zabezsinszkij Éva, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője Szakács Györgyi volt. Nemes Jeles László a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is. A film főszereplői Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár). A közel száz tagú szereplőgárda nemzetközi összetételű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben. A Napszállta a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban készült Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével. Világpremierje a velencei filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol elnyerte a legjobb film díját a nemzetközi filmkritikusok szövetségétől, a FIPRESCI-től. Nemes Jeles László filmjét már a világpremier előtt csaknem 70 ország forgalmazója vásárolta meg – olvasható a közleményben.
Szerző

Hangok várjátéka

Publikálás dátuma
2019.04.23 10:30

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Kodály Zoltán öröksége megelevenedett a homokhátságban. A Budapesti Fesztiválzenekar Közösségi Hét programján gyerekek játszottak világhírű művészekkel. Egyenrangú partnerként.
A hárfaszóló elején még le-leestek az izgő-mozgó gyerekek alkalmi hangszerei, Marcel Tournier: Sonatine-jának igazán csendes részeinél azonban már mindenki elhalkult. A Budapesti Fesztiválzenekar közösségi hetének Zenevár című programján Kiskunfélegyházán, az Aranyalma Népmesepontban, a Mesevárban jártunk. Tojástartó-befőttes gumival, műanyag flakon színes cukorkákkal – a gyerekek tudják, hogy nem létezik olyan tárgy, ami valójában nem hangszer. És tudják ezt az együttes művészei is. Tizenöt muzsikus és nagyjából száz gyerek – együtt játszanak. „Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy karmester-király. Országának lakói, a nemesek, udvarhölgyek és lovagok mind-mind örömmel engedelmeskedtek a királyi varázspálca intésére. Így lett a Zenevárban a káoszból rend és a zajongásból harmónia. Saját készítésű hangszereinkkel együtt mi is vendégei lehetünk ennek az országnak, amelynek neve: Zenekar.” - szól Illési Erika meséjének eleje. „Minden családban vannak örök lázadók, kételkedők, kicsit cinikusok – ő a cselló”- hangzik a különleges jellemzés, ami tökéletesen illeszkedik a mesébe. A Mesélő első megszólalásuk előtt egyenként bemutatja a vonós, rézfúvós és fafúvós hangszereket felvetve az obligát kérdést is: hogyan lehet fafúvós hangszer a fuvola? A csellót nagyon sok gyerek felismeri, a fuvolát öten-hatan, a klarinétot többen, a fagottnál csak három kéz lendül a magasba. Szomorúan tapasztalhatjuk a világ múló dicsőségét: a legismertebb magyar fagott-dallam, a valaha volt Tévémaci főcímzenéje, Vajda József műve hallatán egyetlen gyerek arca sem derül fel, csak mi felnőttek mosolygunk némi nosztalgiával. Az egy órás programba belefért Hacsaturján és Dittersdorf, Strauss, és charlestone is. A gyereksorokat pásztázva látszott, hogy ragtime-ot hallva nagyon nehéz mozdulatlannak maradni, a hangos rézfúvós zene alatt viszont befogott fél füllel is jól lehet táncolni. A Mesélő a két széksor között perdül táncra egy-egy kisfiúval, a király pedig hiába király, nem tudja, mire való a hatalmas fakard, Hacsaturján: Kardtánca közben vívás helyett inkább bohóckodni kezd. Viszont bebizonyítja, hogy a fából készült szék éppúgy alkalmas dobolásra, mint a hangszere. A záróakkord, Susato: Mór indulója papír tojásdobozokon lévő befőttes gumik pengetésével és a műanyag flakonokban zörgő színes cukorkák rázásával válik igazivá, a közös zenélés végénél pedig kiderül, amit profi zenekarokat hallva is tapasztal néha a koncertjáró: karmesteri leintés ide, utolsó akkord oda, egy több mint száztagú alkalmi együttesben nem ritmust tartani, nem dinamikát mozgatni és tökéletesen intonálni nehéz igazán, hanem egyszerre befejezni. 

Műsor

A királylány Bernard Andres: Dal Marcel Tournier: Sonatine, Op.30 – I. tétel Polónyi Ágnes - hárfa A királyi család Johann és Joseph Strauss: Pizzicato-polka Carl von Dittersdorf: g-moll kvintett – I. tétel Bíró Ágnes, Illési Erika – hegedű Bolyki László – brácsa Szabó Péter – cselló Lévai László – nagybőgő A nemesek és udvarhölgyek Norman Hallam: Táncszvit – I. Waltz, II. Bossanova III. Quickstep, IV. Charleston Varga Fruzsina – fuvola Berta Bea – oboa Csalló Roland – klarinét Tallián Dániel -fagott A lovagok Tom Hurpin: Harlem Rag Aram Hacsaturján: Kardtánc Póti Tamás, Tóth Zoltán – trombita Bereczky Dávid – kürt Szakszon Balázs – harsona Bazsinka József – tuba A király Beautiful Love – jazz-dal Herboly László – ütőhangszer Csalló Roland – klarinét Lévai László – nagybőgő A zenekar Tielman Susato: Mór induló A gyerekekkel közösen a Zenevár lakói Mesélő: Illési Erika Király: Herboly László  Résztvevő kiskunfélegyházi iskolák: József Attila Általános Iskola, Dózsa György Általános Iskola és a DGYÁI Platán utcai tagintézménye, Göllesz Viktor Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Ki a menő?

- Nekem a hárfa tetszett a legjobban, és amikor mindannyian együtt zenéltünk. Nekem a fagott, nekem a fuvola, nekem a hegedű! Voltunk már szabadtéri koncerten és van kedvem zenélni – csacsogja három kislány. Osztálytársak, a tanítónőjük hozta el őket. - Nekem is a hárfa szóló, és az tetszett a legjobban, amikor kardoztak és amikor táncoltunk. Zenélni nem szeretnék, csak olyat szoktunk csinálni, hogy áthívom a barátomat, van egy játékgitárja, azt pengeti, én pedig két fakanállal dobolok – mondja Gillion Gergely. A kérdésre, hogy nehéz volt-e egyszerre abbahagyni? bólintanak. - Igen, van aki direkt tovább csörgött, hogy menőnek tűnjön, de a mi osztályunk megpróbálta egyszerre befejezni, amikor leintett a király – mondják.  (A képen balról jobbra: Urbán Jázmin (9), Kiss Dorina (10), Gillion Gergely (9), Czombos Petra (8))

Megszállók másképp

Illési Erika, hegedűművész, a Zenevár Mesélője anyaként tudja, hogyan közelíthet a gyerekekhez. – Azért írom ezeket a meséket, hogy a gyerekeknek bemutassuk, hogyan épül fel egy zenekar. Lehet, hogy számukra távolinak tűnik egy zenész, azt hihetik, hogy egészen másfajta életünk lehet, mint nekik. A játékkal megpróbáljuk közel hozni hozzájuk, elképzelhetővé tenni, hogy a saját életük része is lehet a zene és a tánc. Hiszen – Kodállyal szólva - a zene mindenkié – mondja Illési Erika, a Mesélő. - Az ingyenes Közösségi Hét programja négy éve szerveződik, ilyenkor kisebb produkciókkal szinte az egész országot megszálljuk. A zenekar minden muzsikusa fellép valahol, ki templomi koncerten, ki zsinagóga koncerten, más idősek otthonában, mi pedig a gyerekekhez jövünk el a Zenevárral – részletezi.- Nagyon sok mesénk van, a műsor mindig más, most hat-hét mesét játszunk váltogatva. Minden évben születik bennem új történet, koreográfia- és jelmezterv. A kollégákat is bármire rávehetem. Bár mi adni jövünk, nagyon sok mindent, rengeteg inspirációt, ötletet kapunk tőlünk -.utal a kettősségre. - Egyszer egy ózdi kisfiú a produkció előtti hangolásnál a hárfa hallatán megszólalt: hamis! Kiderült, hogy abszolút hallása van. Addig otthon csak úgy mellesleg szoktak az édesapjával gitározni, de zeneiskolába nem járt. A Zenevár előadása után felkarolta őt az ózdi Van Helyed Alapítvány és támogatta a tanulását – választ egy különlegeset a rengeteg élmény közül Illési Erika, hegedűművész, a Zenevár kitalálója.

Hősök

"A Fesztiválzenekar évadonként három Közösségi Hetet szervez, melynek keretében kamaraformációink idősotthonokban, gyermekgondozási intézményekben, iskolákban, templomokban, zsinagógákban muzsikálnak. Elhatároztuk, hogy nemcsak mi megyünk el a hátrányos helyzetű térségekbe, hanem az ott élőknek is megadjuk az esélyt, hogy eljöjjenek Budapestre, és közösen hozzunk létre egy fontos és nagyszabású eseményt. Így jött létre a TérTáncKoncert; a zenekar élő muzsikájára idén is több száz hátrányos helyzetű fiatal táncol együtt, egy napra valódi hőssé válva." (BFZ) Infó: TérTáncKoncert június 16. 19.00 A Bazilika előtti téren (Szent István tér 1.)  

Frissítve: 2019.04.23 10:30