Botrányos bérletek

Publikálás dátuma
2017.05.06 07:47
A bérleteket reklámozzák az Operaház bejáratánál FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az Operaház Nietzsche nevére keresztelt bérletet is kínál. Akadt, aki felháborodott ezen. Ókovács Szilveszter, az intézmény igazgatója és Karinthy Márton, a Karinthy Színház vezetője viszont úgy látja, túldramatizált a probléma felvetése.

A Magyar Állami Operaház új bérletrendszerében a harminckilenc különböző bérlet közül az egyik Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus és filozófus nevét viseli. Lapunk olvasói közül többen is panaszukat fejezték ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükben. Egyikőjük azt írta, hogy „elgondolkodtató, hogy az Operaház igazgatóságán senki nem figyelt fel arra, hogy becsempészték a német filozófus nevét”, hozzátéve, hogy az idealista irányzatot képviselő gondolkodót a fasiszta ideológia egyik előfutárának tartják.

Megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, miért döntöttek Nietzsche neve mellett. „Minden bérletünk neve A Ring gyűrűi tematikus évad produkcióinak egyes szereplőit jelenti” – fogalmazta meg. A Nietzsche-bérlet egyébként a Traviata, Bohémélet, Tosca, Az álarcosbál című produkciók megtekintését teszi lehetővé. Arról, hogy mennyiben tartja indokoltnak a Népszava olvasójának felháborodását Ókovács azt mondta, mivel az Operaház a jövő évad nagy részében korszerűsítés miatt zárva tart, s az Erkel Színházban kezdi meg 2017/18-as évadát, szükséges volt a rendszer teljes újragombolása. Egyúttal kijelentette: „a bérletlelnevezésen még senki sem problémázott.” Ókovács Szilveszter hozzátette. „Nietzsche maga kiválóan zongorázott, zenét szerzett – például Petőfi Sándor dalait is megzenésítette. Azokat a köztudottan antifasiszta Dietrich Fischer-Dieskau vette lemezre, és a zsidó származású Aribert Reimann kísérte zongorán. Nietzsche az egyik legnagyobb rajongója volt Wagner operáinak, barátok lettek, majd kiábrándultak egymásból. Erről a folyamatról szól Szálinger Balázs általunk megrendelt új színműve, a zenei betéteket is tartalmazó, a RingFeszten bemutatandó Siegfried-idill. Amúgy inkább Wagnerrel kapcsolatban szokták említeni, hogy Hitler egyik kedvenc szerzője volt, de erről az ötven évvel korábban elhunyt zeneszerző aligha tehetett” – mondta a Népszavának.

Nietzsche mindig is vitatott gondolkodó volt, arról pedig nem tehet, hogy a fasiszta ideológia alapul vette a tanításait, ugyanilyen hányatott sorsa lett a vörös csillagnak és a szvasztikának is, ezt már Karinthy Márton rendező, az általa alapított Karinthy Színház igazgatója mondta. „Elfogultnak tartom a kritikát, mert valóban nem tehet arról, hogy halála után mire használták a tanításait. Nietzsche nagy elmélkedő volt, Wagnerrel és sokakkal volt közeli, alkotó kapcsolatban. Mindenképpen megérdemli, hogy egy bérletet elnevezzenek róla Magyarországon” – fejtette ki véleményét. Az igazgató elismeri, hogy arról lehet vitatkozni, hogy mennyire jogos filozófusról operabérletet nevezni. Ugyanakkor Karinthy úgy látja, Nietzschének igenis köze van az opera műfajhoz. „A zsenit csak egy hajszál választja el az őrülettől, s erre a német gondolkodó élete maga volt a példa. Maga is írt verseket, és A tragédia születése című csodálatos remekműve pedig mindenfajta művészetről, így az operáról is, máig érvényes állításokat mond. Már csak ezért is helye van a nagy patinás ősök sorában” – véli Karinthy Márton. Az alkotó azt is elmondta, a Karinthy Színház a „Családban marad” szlogenjükhöz igazodva bérlettípusaikat is családtagokról – Frici, Cini, Mici néven – nevezte el. Felelevenítette azt is, hogy szerinte az, aki valamelyest nyomot hagy a színházművészeten, később joggal válhat bérletté, mert ez a kulturális emlékezet egyik mérője.

Molnár Karesz, a Vígszínház sajtófőnöke nem kívánt reagálni az operaházi bérletelnevezésekre, de azt elmondta, a szakmában nagy presztízse van a bérletrendszernek, „Sok néző évtizedek óta választja ugyanazt a bérletet, van köztük olyan, aki már közel fél évszázada ül ugyanazon a széken, és ragaszkodik a szívének kedves helyhez. Így a bérletek neve nálunk például ritkán változik. A karácsonyi időszakban jelentkezünk szezonális ajánlattal, de ez a hagyományos bérleteink kondíciójától eltér” – nyilatkozta a Népszavának. A színházak általában saját szellemi körüket igyekszenek a bérletelnevezésekkel megörökíteni. Erről azt mondta, a Víg bérleteink elnevezései az egykor a Vígszínházban alkotott nagy művészeknek állítanak emléket. A régi vígszínházi hagyományt követve van többet között Ruttkai Éva, Várkonyi Zoltán, Horvai István és Kapás Dezső bérletük.

A kiemelt fővárosi kulturális intézmények számító Művészetek Palotája tíz éve kezdett bérleteket kínálni. Kezdetben féléves időtartamra bérleteket vásárolhatott a közönség, a későbbiekben az adott évad programjaihoz igazítva alakították a bérlettípusokat. „A bérletválaszték minden évadban a Müpa aktuális klasszikus zenei programkínálatához és a nézők érdeklődéséhez igazodik. A sorozatok nevei színházi és zenei kifejezésekből merítenek, vagy a Müpa sorozatainak, fesztiváljainak nevét viselik. Vannak visszatérő sorozatok és bérlettípusok, ilyen a Szólisták és zenekarok, Hang-szálak, vagy épp Zenekari páholy” – mondta lapunknak Juhász Dóra, az intézmény PR-vezetője.

Tematikus elnevezés
Az Opera a Ring gyűrűi névre keresztelt évadban a műsorra kerülő, Richard Wagnerrel összefüggésbe hozható operák hőseiről nevezte el bérleteit. Így a német filozófus mellett többek között Siegfried, Arthemis, Tio Lukas, Achilleus, Tommaso, Iphigeneia, von Wenckheim, Lord Ruthven nevét viselő bérletek közül válogathat az operabarát közönség. Egyedül a Nietzsche-bérlet viseli egy filozófus nevét. 



Búcsú Fésűs Évától

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:36

Fotó: SHUTTERSTOCK
Életének 93. évében elhunyt Fésűs Éva Kossuth-díjas meseíró. Hol volt, hol nem volt, a váci piarista templom közelében egy apró házikó emeleti szobájában egy kislány éldegélt közjegyző apukájával és háztartásbeli anyukájával. No és a nagymamával, aki a legnagyobb ínség közepette is elhozta sokat betegeskedő unokája szobájába a különféle királyfikat, hercegkisasszonyokat, boszorkányokat, a szegény ember legkisebb, ám legleleményesebb fiát, mackókat, nyuszikat, rókákat, sárkányokat, hogy elfeledtesse szeme fényével a szenvedéseit. A kislány aztán felcseperedett, drogista segédvizsgát tett, s a második világháború alatt felkötött karral járt dolgozni, nehogy elvigyék ingyenmunkába a katonai mosodába. Miután államosították a drogériát, a fiatal lány Budapesten keresett munkát gyors- és gépíróként, hogy aztán új életet párja oldalán Kaposváron. Az új otthonhoz és munkahelyhez hamarost új hobbi is párosult, egy véletlennek köszönhetően meséket kezdett írni a Rádiónak: megszületett a fogfájós nyuszi története, aztán Toppantó királykisasszonyé, majd Kukkantó manó, Csupafül, Tüskeböki, Csacsi Tóni és a többiek kalandjai. A mai középgeneráció a tévéből, a nagyétkű Palacsintás király kapcsán ismerhette meg a nevét: a fiúk fülig szerelmesek voltak Kökényszemű Katicába, mind elátkozták Derelyét, a minden hájjal megkent főszakácsot, s szurkoltak a gonosz ellen küzdő Éliás királyfinak. De imádták minden hősét – több mint kétszáz meséje cirka kéttucatnyi kötetben látott napvilágot -, s a népszerűség elől magát mindig távol tartó asszony azt vette észre, egyre gyűlnek az ilyen-olyan kitüntetések a szoba polcain, míg végül a hazai meseírók közül – Lázár Ervin, Janikovszky Éva és Csukás István után – negyedikként a 2017. március 15-én Fésűs Éva átvehette a Kossuth-díjat is. Első meséjét – ahogyan azt 2017 karácsonyán a Népszavának adott interjújában elmesélte - a kisfiának írta. Mivel ismerőseinek is nagyon tetszett, beküldte a Magyar Rádiónak – és ezzel elkezdődött egy életre szóló utazás a mesék világában, miközben a történetek kitalálója Kaposváron a vasgyárban, az Állatforgalminál, végül a Köjálnál dolgozott titkárnőként. Másfél évtizede, férje halála után kezdett el verseket írni, eleinte csak a fióknak, aztán persze ezekből is több kötet lett, jó néhányat meg is zenésítettek közülük. Tizenöt esztendeje lett Kaposvár díszpolgára, 2006-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, míg 2014-ben megkapta a legnagyobb somogyi kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat, három évre rá pedig Vác is díszpolgárának választotta. Fésűs Évát, aki májusban ünnepelte volna 93. születésnapját Kaposvár városa saját halottjának tekinti.

Kinek a tulajdona az Esterházy-kincs?

Publikálás dátuma
2019.02.22 20:33
FŐÚRI RAGYOGÁS - Az iparművészet nagy Esterházy-tárlatára Fraknóból is érkeztek műkincsek
Fotó: Népszava
A Fővárosi Törvényszék pénteki, reggeltől estig tartó tárgyalásán még Werbőczy István 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került.
Továbbra is folyik a per Közép-Európa legjelentősebb, mintegy 100 millió euró értékű barokk főúri kincstáráért, az Esterházy-kincsekért, amelyet az osztrák Esterházy Magánalapítvány indított a magyar állam, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont jogutódja, a Nistema Kft. ellen. A Fővárosi Törvényszék pénteki tárgyalásán még Werbőczy 1514-ben íródott szokásjogi gyűjteménye, a Hármaskönyv is szóba került – a periratok ismertetése és a perbeszédek reggeltől estig folytak.

Mint arról a Népszava is beszámolt: a Esterházy magánalapítvány magát tekinti a mintegy száz éve Budapestre szállított és az Iparművészetibe 1920-ban és 1923-ban is letétbe helyezett kincseknek. A magánalapítvány pert azután kezdeményezte, hogy 2016-ban döntés született arról, az Iparművészetiből Fertődre szállítanak 75 Esterházy-műtárgyat.

A felperes a keresetében azt szeretné elérni, hogy a kincseket szállítsák vissza az Iparművészetinek, de amennyiben a műtárgyak átvételét megtagadja az épp felújítás alatt álló budapesti múzeum, úgy a tárgyakat adják ki a részére. Az osztrák magánalapítvány ugyanis azzal érvel, az 1695-ben létrejött hercegi hitbizományként a magyarországi kincsek is a burgenlandi fraknói vár tartozékai, mint ahogy jogi képviselőjük fogalmazott: a vár kincstára egy megbonthatatlan műalkotás, amelynek alkotója Esterházy Pál herceg.
Az alperesek jogi képviselői szerint ugyanakkor 1920 után – miután az Esterházy birtokok egy része Ausztriához került − az újonnan létrejött osztrák Esterházy hitbizomány leltárai nem említtették a magyarországi hitbizomány műtárgyait , a hitbizomány várományosai sem emeltek kifogást az ellen, hogy a műtárgyakat V. Pál herceg letétbe adta Budapesten. A felperes vitatja, az alperesek viszont állítják: 1949-ben jogszerűen államosították az Esterházy-kincseket.