Botrányos bérletek

Publikálás dátuma
2017.05.06 07:47
A bérleteket reklámozzák az Operaház bejáratánál FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az Operaház Nietzsche nevére keresztelt bérletet is kínál. Akadt, aki felháborodott ezen. Ókovács Szilveszter, az intézmény igazgatója és Karinthy Márton, a Karinthy Színház vezetője viszont úgy látja, túldramatizált a probléma felvetése.

A Magyar Állami Operaház új bérletrendszerében a harminckilenc különböző bérlet közül az egyik Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus és filozófus nevét viseli. Lapunk olvasói közül többen is panaszukat fejezték ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükben. Egyikőjük azt írta, hogy „elgondolkodtató, hogy az Operaház igazgatóságán senki nem figyelt fel arra, hogy becsempészték a német filozófus nevét”, hozzátéve, hogy az idealista irányzatot képviselő gondolkodót a fasiszta ideológia egyik előfutárának tartják.

Megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, miért döntöttek Nietzsche neve mellett. „Minden bérletünk neve A Ring gyűrűi tematikus évad produkcióinak egyes szereplőit jelenti” – fogalmazta meg. A Nietzsche-bérlet egyébként a Traviata, Bohémélet, Tosca, Az álarcosbál című produkciók megtekintését teszi lehetővé. Arról, hogy mennyiben tartja indokoltnak a Népszava olvasójának felháborodását Ókovács azt mondta, mivel az Operaház a jövő évad nagy részében korszerűsítés miatt zárva tart, s az Erkel Színházban kezdi meg 2017/18-as évadát, szükséges volt a rendszer teljes újragombolása. Egyúttal kijelentette: „a bérletlelnevezésen még senki sem problémázott.” Ókovács Szilveszter hozzátette. „Nietzsche maga kiválóan zongorázott, zenét szerzett – például Petőfi Sándor dalait is megzenésítette. Azokat a köztudottan antifasiszta Dietrich Fischer-Dieskau vette lemezre, és a zsidó származású Aribert Reimann kísérte zongorán. Nietzsche az egyik legnagyobb rajongója volt Wagner operáinak, barátok lettek, majd kiábrándultak egymásból. Erről a folyamatról szól Szálinger Balázs általunk megrendelt új színműve, a zenei betéteket is tartalmazó, a RingFeszten bemutatandó Siegfried-idill. Amúgy inkább Wagnerrel kapcsolatban szokták említeni, hogy Hitler egyik kedvenc szerzője volt, de erről az ötven évvel korábban elhunyt zeneszerző aligha tehetett” – mondta a Népszavának.

Nietzsche mindig is vitatott gondolkodó volt, arról pedig nem tehet, hogy a fasiszta ideológia alapul vette a tanításait, ugyanilyen hányatott sorsa lett a vörös csillagnak és a szvasztikának is, ezt már Karinthy Márton rendező, az általa alapított Karinthy Színház igazgatója mondta. „Elfogultnak tartom a kritikát, mert valóban nem tehet arról, hogy halála után mire használták a tanításait. Nietzsche nagy elmélkedő volt, Wagnerrel és sokakkal volt közeli, alkotó kapcsolatban. Mindenképpen megérdemli, hogy egy bérletet elnevezzenek róla Magyarországon” – fejtette ki véleményét. Az igazgató elismeri, hogy arról lehet vitatkozni, hogy mennyire jogos filozófusról operabérletet nevezni. Ugyanakkor Karinthy úgy látja, Nietzschének igenis köze van az opera műfajhoz. „A zsenit csak egy hajszál választja el az őrülettől, s erre a német gondolkodó élete maga volt a példa. Maga is írt verseket, és A tragédia születése című csodálatos remekműve pedig mindenfajta művészetről, így az operáról is, máig érvényes állításokat mond. Már csak ezért is helye van a nagy patinás ősök sorában” – véli Karinthy Márton. Az alkotó azt is elmondta, a Karinthy Színház a „Családban marad” szlogenjükhöz igazodva bérlettípusaikat is családtagokról – Frici, Cini, Mici néven – nevezte el. Felelevenítette azt is, hogy szerinte az, aki valamelyest nyomot hagy a színházművészeten, később joggal válhat bérletté, mert ez a kulturális emlékezet egyik mérője.

Molnár Karesz, a Vígszínház sajtófőnöke nem kívánt reagálni az operaházi bérletelnevezésekre, de azt elmondta, a szakmában nagy presztízse van a bérletrendszernek, „Sok néző évtizedek óta választja ugyanazt a bérletet, van köztük olyan, aki már közel fél évszázada ül ugyanazon a széken, és ragaszkodik a szívének kedves helyhez. Így a bérletek neve nálunk például ritkán változik. A karácsonyi időszakban jelentkezünk szezonális ajánlattal, de ez a hagyományos bérleteink kondíciójától eltér” – nyilatkozta a Népszavának. A színházak általában saját szellemi körüket igyekszenek a bérletelnevezésekkel megörökíteni. Erről azt mondta, a Víg bérleteink elnevezései az egykor a Vígszínházban alkotott nagy művészeknek állítanak emléket. A régi vígszínházi hagyományt követve van többet között Ruttkai Éva, Várkonyi Zoltán, Horvai István és Kapás Dezső bérletük.

A kiemelt fővárosi kulturális intézmények számító Művészetek Palotája tíz éve kezdett bérleteket kínálni. Kezdetben féléves időtartamra bérleteket vásárolhatott a közönség, a későbbiekben az adott évad programjaihoz igazítva alakították a bérlettípusokat. „A bérletválaszték minden évadban a Müpa aktuális klasszikus zenei programkínálatához és a nézők érdeklődéséhez igazodik. A sorozatok nevei színházi és zenei kifejezésekből merítenek, vagy a Müpa sorozatainak, fesztiváljainak nevét viselik. Vannak visszatérő sorozatok és bérlettípusok, ilyen a Szólisták és zenekarok, Hang-szálak, vagy épp Zenekari páholy” – mondta lapunknak Juhász Dóra, az intézmény PR-vezetője.

Tematikus elnevezés
Az Opera a Ring gyűrűi névre keresztelt évadban a műsorra kerülő, Richard Wagnerrel összefüggésbe hozható operák hőseiről nevezte el bérleteit. Így a német filozófus mellett többek között Siegfried, Arthemis, Tio Lukas, Achilleus, Tommaso, Iphigeneia, von Wenckheim, Lord Ruthven nevét viselő bérletek közül válogathat az operabarát közönség. Egyedül a Nietzsche-bérlet viseli egy filozófus nevét. 



2017.05.06 07:47

Ha kiállnánk a fényre - Jeanne d’Arc legendája a Katona József Színházban

Publikálás dátuma
2019.01.19 13:19
A per lefolytatóinak sajátos divatbemutatója
Fotó: / DÖMÖLKY DÁNIEL
Jeanne d’Arc sok száz éves legendáját vette elő a Katona József Színház Mészáros Blanka főszereplésével a Kamrában. Hegymegi Máté rendezésében kíméletlenül pontos, felkavaró előadás született.
„ A jelen idő vitrinében égek” - mondja Mészáros Blanka, mint Jeanne d’Arc a Katona József Színház Kamrájában a Hegymegi Máté által rendezett előadás elején. Eközben a hitről beszél, illetve arról, hogy sokszor csak mondjuk, hogy hiszünk, aztán nem vagyunk hajlandóak semmit sem tenni érte. „ Csak a valóság lezárt képeit nézegetjük.” A sötétben maradunk és nem merünk kiállni a fényre. Nem vállaljuk a megbélyegzést. Persze az ilyen vállalásnak ára van. Nem is akármilyen. Főként, ha az ember közben egyedül marad. A hőssé lett, majd máglyán elégetett parasztlány legendáját nagyon sokan feldolgozták. Most Garai Judit ezeket a drámákat, dokumentumokat és filmforgatókönyveket felhasználva írt egy új szöveget. Friss, pontos és felkavaró és nagyon mai. Lehetne akár egy a tetteiért számon kért mai fiatal tüntetőlány is a történet főszereplője. Persze ne menjünk messzire, hiszen a máglyahalál csak nem jön újra divatba. Sok minden mégis ismerős, nem véletlenül a jelen idő vitrine… A színpadon tényleg egy valódi üvegvitrin. (Díszlet: Fekete Anna) Ebbe zárják be a perbe fogott lányt. Előtte a per résztvevői végigvonulnak a kifutón, mint egy divatmutatón (Jelmez: Kálmán Eszter), majd belenéznek az üvegvitrinbe. Igen, minden csupa tettetés, színjáték. Az őszinteségnek ehhez semmi köze. Az érdekek számítanak, a konspiráció. Minden és mindenki ennek az eszköze. Aki pedig nem hajlandó ebben a színjátékban a saját, illetve a ráosztott szerepet eljátszani, annak lesz ne mulass. Legfeljebb utólag szentté nyilvánítják. Pedig Jeanne d’Arc tiszta, nagyon is az. Ezzel még nem is lenne baj. Legyen hős, hallgasson a hangjaira, koronáztassa meg a királyt, de aztán álljon be szépen a sorba. Elég a nagyképűségből! Elég a küldetésből! A Katona József Színház ennek az egész álszent folyamatnak a lényegét vágja a képünkbe. A fiatal rendező Hegymegi Máté több munkájával (Peer Gynt, Bádogdob) már felhívta a figyelmet a tehetségére. És szerencsére eddig minden előadása képes volt egyedi és markáns lenni. Most miközben kíméletlen közeliket mutat, sok mindent a színészekre bíz. És ők meghálálják ezt a bizalmat. Mészáros Blanka egy valódi utat mutat meg a színpadon. Nem kímélve önmagát, nagy energiával végigmegy rajta. A hősből az áldozattá válásig. Végig megőrizve a tisztaságát, ami a színésznőből egyébként is árad. A pert levezénylő férfiak pedig szintén önmagukat adják: a bíró Kocsis Gergely, az inkvizítor Rába Roland, az ügyész Elek Ferenc és az angolokat képviselő Tasnádi Bence. Asszisztálnak egy gyakorlatilag előre eldöntött perben. Mindenki a saját vérmérséklete és ízlése szerint. De mindannyian ugyanannak a gépezetnek a részei. Mészáros Béla, Máté Gábor, Dankó István és Vajdai Vilmos több szerepet is megoldanak. Warwick (Mészáros Béla) mondja: „Rettenetes látni, ahogy egy ilyen ártatlan teremtés szétzúzódik két nagyhatalom: az egyház és a törvény között.” Ezek a rendszerek pedig könyörtelenül felfalják azt, aki nem engedelmeskedik. Nem csak a múltban, hanem a jelen idő vitrinében is. Infó: Jeanne d’Arc – a jelen idő vitrinében Írta: Garai Judit Katona József Színház - Kamra Rendező: Hegymegi Máté                 
2019.01.19 13:19
Frissítve: 2019.01.19 13:19

Nicki Minaj nem kér és nem ad kegyelmet

Publikálás dátuma
2019.01.19 12:22
Nicki Minaj olyan dolgokat mond ki, amikre sokan gondolni sem mernek
Fotó: AFP/ LLUIS GENE
Bevetésen van: nem kér és nem ad kegyelmet. Hatalma teljében érkezik Budapestre a hip-hop királynője.
Nem akarják tudni, hogy miről szövegel. Olyan dolgokat mond ki, amire egy nemzedékkel feljebb gondolni is csak leoltott lámpa mellett mertek. Közben pajkosan mosolyog, a szemünkbe néz és a vesénkbe lát. Alig van rajta valami cucc, és úgy rázza, hogy belepirul a YouTube. Azt hittük, hatvanhárom évvel Allen Ginsberg Üvöltése után minket már nem lehet meglepni. De ha mégis, akkor nem egy feltöltött fenekű trinidadi csajon fogunk csodálkozni. Csakhogy közben eljött a XXI. század, és itt állunk leforrázva. Új költők, új dumák, új mozdulatok. Rengő popsik és széttárt lábak: ha ez kell ahhoz, hogy figyelj arra, amit mondok, hát tessék, itt van, nem szégyellem, szerintem te előbb fogod elfordítani a fejed. A pasik álma, a csajok bálványa Port of Spainben született. És ha már a hip-hop királynője, hol máshol, mint Queensben nőtt fel, tizenegy éves kora óta rappel. Alig esett le a hátsójáról a tojáshéj, és már övé volt az összes női Billboard rekord: mióta vezetik a ranglistát (1958), ilyet még nem látott a világ. Az új kor szelleme, az új nemzedék hangja, a modern média boszorkánya. Beyoncétól Jay-Z-ig mindenkivel dolgozott, aki manapság számít. A Jessie J-vel és Ariana Grandéval közös Bang banget több mint egy és negyed milliárdszor nézték meg a videómegosztón, a Time magazin szerint 2016-ban ott volt a földkerekség száz legbefolyásosabb embere között. Persze a rap nem igazi művészet, ha az, akkor is csak szubkultúra. Mint a rock volt 1964-ben vagy a dzsessz Louis Armstrong felbukkanásakor. A tehetséget amúgy sem lehet számszerűsíteni, mindenesetre Minaj mind a 157 centijére jut egy tonna. A mindenféle gettókból végleg kitörő fiatal nők öntudatával közli, hogy mit akar és mit hajlandó cserébe adni. Voltak persze előzmények, például amikor Aretha Franklin követelt több tiszteletet (R.E.S.P.E.C.T.). De ez már más. Minaj meg a mögötte táncolók ténynek tekintik az élet minden területére kiterjedő egyenjogúságot és ezt a képünkbe is mondják. Obszcén szavakkal és még obszcénabb gesztusokkal, mert hát magasan van már az ingerküszöb. Napjaink Josephine Bakerének keményen meg kell dolgozni minden perc figyelemért. Nem csak a szexről van itt szó, de azzal lehet a dolgot legkönnyebben tudatosítani. Meg persze azt lehet pénzre váltani. Ahogyan a dzsessz és a rock esetében, a hip-hopot is gyorsan megtalálta a biznisz: ami érdekli a fiatalokat, az a bankot is érdekli. Más olvasatban persze eljött a Kánaán: milliárdokhoz jut el a mondanivaló, és azok a milliárdok még fizetnek is érte. Kis probléma, hogy mindez angolul zajlik, Minaj esetében ráadásul géppuskagyorsasággal. Aki nincs benne, azt se tudja, most éppen kinek válaszol, mire utal, hová reagál. A február utolsó hétfőjére eső budapesti koncerten egy alig húszéves rapper Juice WRLD lesz a vendége. Ő a Minden csaj egyforma című számmal tört be, de ne higgyünk neki. Infó: Nicki Minaj-koncert Papp László Budapest Sportaréna február 25. 

Anakonda (részlet)

Az anakondámnak nem… Az anakondámnak nem… Az anakondámnak nem kell tőled semmi, ha nem elég nagy a popód Atyavilág, nézd már a seggét Atyavilág, nézd már a seggét Atyavilág, nézd már a seggét Nézd már a seggét (nézd már a seggét) Ez a Michael nevű srác, aki motoron járt A farka mint egy torony és nem az Eiffelre gondolok Igazi vidéki nigger, engedi, hogy játsszak a fegyverével A puncim annyira kifárasztja, hogy Valeriánának hív Most jöhet a durr, durr, durr Engedem neki, hogy beverje, mert kokót árul Megkever, mintha római saláta lennék, őt meg Romaine-nek hívnák És mikor végzünk, Balmaint vetetek vele magamnak  Valami ütős cuccon vagyok Amúgy, mit is mondott? Látja rajtam, hogy nem szoktam kihagyni az étkezéseket? Na csak gyere, dugjunk a kocsimban Hagyom, hogy kinyaljon a fogékszerével És azt mondja, hogy nyugi És azt, hogy ez most komoly, meg imádja a szexepilem Azt mondja nem szereti a csontkollekciókat, neki kell valami, amit megmarkolhat Szóval jövök a Jaguárral, mint Maywaether a pofonnal... Dun-d-d-dun-dun-d-d-dun-dun (Fordítás a www.magyar-dalszoveg.hu alapján) 

2019.01.19 12:22
Frissítve: 2019.01.19 12:22