Botrányos bérletek

Publikálás dátuma
2017.05.06. 07:47
A bérleteket reklámozzák az Operaház bejáratánál FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az Operaház Nietzsche nevére keresztelt bérletet is kínál. Akadt, aki felháborodott ezen. Ókovács Szilveszter, az intézmény igazgatója és Karinthy Márton, a Karinthy Színház vezetője viszont úgy látja, túldramatizált a probléma felvetése.

A Magyar Állami Operaház új bérletrendszerében a harminckilenc különböző bérlet közül az egyik Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus és filozófus nevét viseli. Lapunk olvasói közül többen is panaszukat fejezték ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükben. Egyikőjük azt írta, hogy „elgondolkodtató, hogy az Operaház igazgatóságán senki nem figyelt fel arra, hogy becsempészték a német filozófus nevét”, hozzátéve, hogy az idealista irányzatot képviselő gondolkodót a fasiszta ideológia egyik előfutárának tartják.

Megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, miért döntöttek Nietzsche neve mellett. „Minden bérletünk neve A Ring gyűrűi tematikus évad produkcióinak egyes szereplőit jelenti” – fogalmazta meg. A Nietzsche-bérlet egyébként a Traviata, Bohémélet, Tosca, Az álarcosbál című produkciók megtekintését teszi lehetővé. Arról, hogy mennyiben tartja indokoltnak a Népszava olvasójának felháborodását Ókovács azt mondta, mivel az Operaház a jövő évad nagy részében korszerűsítés miatt zárva tart, s az Erkel Színházban kezdi meg 2017/18-as évadát, szükséges volt a rendszer teljes újragombolása. Egyúttal kijelentette: „a bérletlelnevezésen még senki sem problémázott.” Ókovács Szilveszter hozzátette. „Nietzsche maga kiválóan zongorázott, zenét szerzett – például Petőfi Sándor dalait is megzenésítette. Azokat a köztudottan antifasiszta Dietrich Fischer-Dieskau vette lemezre, és a zsidó származású Aribert Reimann kísérte zongorán. Nietzsche az egyik legnagyobb rajongója volt Wagner operáinak, barátok lettek, majd kiábrándultak egymásból. Erről a folyamatról szól Szálinger Balázs általunk megrendelt új színműve, a zenei betéteket is tartalmazó, a RingFeszten bemutatandó Siegfried-idill. Amúgy inkább Wagnerrel kapcsolatban szokták említeni, hogy Hitler egyik kedvenc szerzője volt, de erről az ötven évvel korábban elhunyt zeneszerző aligha tehetett” – mondta a Népszavának.

Nietzsche mindig is vitatott gondolkodó volt, arról pedig nem tehet, hogy a fasiszta ideológia alapul vette a tanításait, ugyanilyen hányatott sorsa lett a vörös csillagnak és a szvasztikának is, ezt már Karinthy Márton rendező, az általa alapított Karinthy Színház igazgatója mondta. „Elfogultnak tartom a kritikát, mert valóban nem tehet arról, hogy halála után mire használták a tanításait. Nietzsche nagy elmélkedő volt, Wagnerrel és sokakkal volt közeli, alkotó kapcsolatban. Mindenképpen megérdemli, hogy egy bérletet elnevezzenek róla Magyarországon” – fejtette ki véleményét. Az igazgató elismeri, hogy arról lehet vitatkozni, hogy mennyire jogos filozófusról operabérletet nevezni. Ugyanakkor Karinthy úgy látja, Nietzschének igenis köze van az opera műfajhoz. „A zsenit csak egy hajszál választja el az őrülettől, s erre a német gondolkodó élete maga volt a példa. Maga is írt verseket, és A tragédia születése című csodálatos remekműve pedig mindenfajta művészetről, így az operáról is, máig érvényes állításokat mond. Már csak ezért is helye van a nagy patinás ősök sorában” – véli Karinthy Márton. Az alkotó azt is elmondta, a Karinthy Színház a „Családban marad” szlogenjükhöz igazodva bérlettípusaikat is családtagokról – Frici, Cini, Mici néven – nevezte el. Felelevenítette azt is, hogy szerinte az, aki valamelyest nyomot hagy a színházművészeten, később joggal válhat bérletté, mert ez a kulturális emlékezet egyik mérője.

Molnár Karesz, a Vígszínház sajtófőnöke nem kívánt reagálni az operaházi bérletelnevezésekre, de azt elmondta, a szakmában nagy presztízse van a bérletrendszernek, „Sok néző évtizedek óta választja ugyanazt a bérletet, van köztük olyan, aki már közel fél évszázada ül ugyanazon a széken, és ragaszkodik a szívének kedves helyhez. Így a bérletek neve nálunk például ritkán változik. A karácsonyi időszakban jelentkezünk szezonális ajánlattal, de ez a hagyományos bérleteink kondíciójától eltér” – nyilatkozta a Népszavának. A színházak általában saját szellemi körüket igyekszenek a bérletelnevezésekkel megörökíteni. Erről azt mondta, a Víg bérleteink elnevezései az egykor a Vígszínházban alkotott nagy művészeknek állítanak emléket. A régi vígszínházi hagyományt követve van többet között Ruttkai Éva, Várkonyi Zoltán, Horvai István és Kapás Dezső bérletük.

A kiemelt fővárosi kulturális intézmények számító Művészetek Palotája tíz éve kezdett bérleteket kínálni. Kezdetben féléves időtartamra bérleteket vásárolhatott a közönség, a későbbiekben az adott évad programjaihoz igazítva alakították a bérlettípusokat. „A bérletválaszték minden évadban a Müpa aktuális klasszikus zenei programkínálatához és a nézők érdeklődéséhez igazodik. A sorozatok nevei színházi és zenei kifejezésekből merítenek, vagy a Müpa sorozatainak, fesztiváljainak nevét viselik. Vannak visszatérő sorozatok és bérlettípusok, ilyen a Szólisták és zenekarok, Hang-szálak, vagy épp Zenekari páholy” – mondta lapunknak Juhász Dóra, az intézmény PR-vezetője.

Tematikus elnevezés
Az Opera a Ring gyűrűi névre keresztelt évadban a műsorra kerülő, Richard Wagnerrel összefüggésbe hozható operák hőseiről nevezte el bérleteit. Így a német filozófus mellett többek között Siegfried, Arthemis, Tio Lukas, Achilleus, Tommaso, Iphigeneia, von Wenckheim, Lord Ruthven nevét viselő bérletek közül válogathat az operabarát közönség. Egyedül a Nietzsche-bérlet viseli egy filozófus nevét. 



Kinyitni a szíveket

Publikálás dátuma
2017.05.06. 07:46
Steinway Artistnak lenni olyan, mintha hegedűművészként kapna egy Stradivarit FOTÓ: KATONA CSILLA
Farkas Gábort féltették apró kezei miatt, mégis világszerte elismert zongoraművész lett egy igazi iparvárosból kitörve. Ma pedig ő oktatja a boszorkányos ügyességű apró kezeket Japánban.

„Te jó ég, ötévesen alig bír öt hangot átérni a pici kezeivel, hát hogy lesz ebből a gyerekből zongorista?” – sóhajtott Szakács Albertné „Ági néni”, látva a kis Farkas Gábort a klaviatúra előtt. Csakhogy Farkas Gábor zongoraművésznek született, semmiféle alkati tényező nem tántoríthatta. „Mindenféle hangszer volt otthon, anyai ágon ugyanis mindenki cigányzenész, de én mindig csak a zongorát ütögettem. Édesapám óvodás koromban megtanított kottát olvasni, így mire nagycsoportosként a zeneiskolába kerültem, már rég ismertem a Zongoraiskola I-II-t.” A kis Gáborka nem volt átlagos gyerek: mivel folyékonyan írt és olvasott, az óvodában minden nap kiültették, hogy mondjon mesét a többieknek – aztán levezetésképpen zongorázott is nekik egy kicsit. „Végül a kezeim is megnőttek. Köszönhetően a titkos, házilag gyártott, génmanipulált összetevőnek” – mókázik. – Persze kezdetben sokan legyintettek rám: világhírű művész Ózdról? De Ági néni megfogta a kezem, és nem engedett. Ha ő nincs, nem ezen a pályán haladok tovább. Igaza van Kodálynak: nem az a lényeg, ki van az Operaház élén, hanem az, hogy ki tanít a mátészalkai zeneiskolában.”

Ózd a nyolcvanas években nem volt épp eszményi hely egy művészpalánta számára. Koncertek híján maradt a tévé. „Nagyon szerettem, amikor régi felvételeket mutattak, Cziffrát, Fischer Annie-t, Kocsist… Az első élő koncert, ami nagyon megfogott, Jandó Jenőé volt: Bartók III. zongoraversenyét játszotta. De Schiff András szólóestje is örök emlék. Vagy amikor konzisként feljöttünk Pestre, meghallgatni a Liszt verseny résztvevőit… Persze mindenki Bogányi Gergőnek szurkolt!” A művész szerint égető szükség volna a zenei magaskultúra tudatosabb terjesztésére. „Komolyzene nélkül élni olyan, mintha azt mondanám: jaj, de jó fotókat lehet készíteni az iPhone-ommal, közben pedig eszembe se jut megnézni egy Rembrandt-képet a múzeumban.”

Egy ideje Farkas már nem csupán öregdiák, de tanít is az alma materében, a napokban pedig Tokióban nyit új fejezetet tanári pályáján: a Tokyo College of Music vendégprofesszora lesz. Csak részben újdonság számára a tokiói élet: régóta sokat turnézik a Távol-Keleten. „Ázsia a komolyzene jövője. Olyan zongoristacsodákkal lehet találkozni arrafelé, hogy leesik az állam. Olyan éretten, magas színvonalon játszanak tizennégy-tizenöt évesen, akkora kezekkel, mint egy névjegykártya, hogy az ember óhatatlanul benéz a zongora alá, nem lapul-e ott valaki – nevet a Liszt-díjas művész. – Japánban úgy kezdődik a zongoratanítás, hogy először a gyerek anyukája ismerkedik egy évig a hangszerrel, hogy tudjon segíteni. Mindig elkíséri gyerekét az órára, csendben jegyzetel, aztán otthon együtt gyakorolnak. Mókás, de apám ugyanezt csinálta gyerekkoromban – idézi fel nevetve Farkas. – Azt mondta: fiam, ha csináljuk, akkor csináljuk komolyan. Így aztán észrevétlenül ott ült a kanapén.”

Farkas 2015-ben megnyerte a New York Concert Artists versenyét, s ennek egyik hozományaként lemezt rögzíthetett a Steinway Recordsnál. Az albumról azt írták: ez az eddigi legjobb kiadványa a kiadónak. „Steinway Artistnak lenni olyan, mintha hegedűművészként kapnék egy Stradivarit” – magyarázza az előadó. Az együttműködésnek van egy utánozhatatlanul különleges része: Farkas lemezei elérhetőek a Spirio zongora vásárlói számára. Ez a hangszer képes arra, hogy az előzőleg betáplált adatok alapján saját magán játsszon. Azaz: mintha Farkas Gábor maga muzsikálna a nappalinkban. „Amikor először megláttam, nem értettem, miért van bedugva a zongora konnektorba – nevet Farkas, aki azt mondja: képtelen élvezni az elektromos hangszerek hangját, ez azonban nem betáplált hangokat játszik, hanem maga képzi azokat, ezért nagy tervei vannak a hangszerrel.

Feleségével folytatják a családi hagyományokat: kisfiuk Tokióban már zenei oviba jár. Hamarosan megszületik második gyerekük. S hogy mi a legnehezebben megszokható Japánban? „Az, hogy nem tudok olvasni – vágja rá a művész. – Amikor a misszionáriusokat az országba küldték, ők azt mondták, ez az ördög nyelve. Hát, jelenleg meg tudom őket érteni.”

A japán zeneakadémisták tehetség szerint rangsorolva három csoportban tanulnak. Farkas a legjobbakat, a master superior csoportba tartozókat oktatja. „A fő feladatom, hogy megtanítsam őket az érzelmeik kifejezésére. Az itteni japán növendékeimmel is úgy kezdem, ha olyan művet tanulunk, amihez irodalmi mű kapcsolódik, hogy fordítsuk le a szöveget, beszéljük meg, miről szól. Nem az a lényeg, hogy melléütés nélkül zongorázzanak: ki kell nyitni a fülüket és a szívüket.”

Névjegy
Farkas Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Ózdon született 1981-ben. 2000-ben megnyerte a Bartók Béla Zongoraversenyt, 2009-ben a Nemzetközi Liszt Zongoraversenyt Weimarban, emellett megkapta a közönségdíjat és a Legjobb Haydn-interpretációnak járó különdíjat is. Március 30-tól a Steinway Artist cím birtokosa. Eddig két lemeze jelent meg idén: egy Liszt- és egy Schumann-album.

Steven Seagalt kitiltották

Publikálás dátuma
2017.05.05. 23:10
Seagal a Forma 1 Orosz Nagydíj versenyén FOTÓ: Getty Images, Clive Mason
Négy évre megtiltották a kijevi hatóságok Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek a beutazást Ukrajnába - hozta nyilvánosságra pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóosztálya.

A közleményben az SZBU az ukrán nemzeti érdekek védelmével indokolta a döntést, amely szerint 2021-ig nem teheti be a lábát az országba a 65 éves harcművész - hétdanos aikidómester - és hollywoodi akciósztár, A Lángoló jég, a Tűz a mélyben, az Úszó erőd és más hasonló, kaszasikert hozó filmek főszereplője.

Seagal az elmúlt éveken számos alkalommal tett olyan nyilatkozatot, amelyben támogatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt és politikáját, beleértve a Krím Oroszország általi önkényes elcsatolását, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat.
Putyin - aki inkább a dzsúdónak hódol a küzdősportok közül - tavaly novemberben orosz állampolgárságot adományozott a hollywoodi hírességnek.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Seagal 2014 augusztusában, négy hónappal a Donyeck medencében kitört szakadár lázongások után az akkor már elcsatolt Krím félszigeten részt vett zenekarával egy Putyin-barát motorosklub show-műsorában, és kitűzte a színpadra az önkényesen kikiáltott szakadár Donyecki Népköztársaság zászlaját, és elénekelte "himnuszát".

Az ukrajnai beutazás megtiltásához már az is elegendő ok a jelenlegi kijevi jogszabályok szerint, hogy az ukrán hatóságok engedélye nélkül járt az elcsatolt Krímben, amelyet Ukrajna saját területének tekint, és a világ országainak java része nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz tartozását.

Szerző