- Politikamentes sport kellene

- Mit szólnak ahhoz, hogy Kulcsár Krisztián lett a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke?

Kovács Tamás: - Örültem neki, nem volt kérdés, hogy változtatni kellett. A riói olimpián a nyolc aranyérem nem hangzott ugyan rosszul, de az 1928-as amszterdami játékok óta nem zártunk olyan kevés ponttal, mint tavaly. Hiányzott a koncepció a MOB működéséből, mindenki csinált valamit, de nem akadt senki, aki összefogta volna ezt a munkát.

Török Ferenc: - Pezsgőt bontottam. Egyértelmű volt, hogy váltani kellett, a MOB az elmúlt olimpiai ciklusban nem tudott megbirkózni a rábízott feladattal, ezért fokozták vissza utazási irodává. Sajnos a jövőt illetően nem vagyok túl optimista, mert a jogkörök átkerültek a Sportállamtitkársághoz, ahova átmentek azok a munkatársak, akiket a kevesebb feladat miatt el kellett küldeni a MOB-tól. Ugyanazok foglalkoznak a támogatások elosztásával, mint eddig, csak másik munkahelyen. Nincsenek illúzióim a jövőt illetően.

K.T.: - Azt gondolom, Krisztián óriási lehetőséget kapott, és attól sem kell tartania, hogy a politika úgy szól bele a MOB mindennapjaiba, ahogy eddig tette. Nincsenek komoly állami források a MOB-nál, a kormány elengedte az olimpiai bizottság kezét, az új vezető nyugodt körülmények között bizonyíthat.

- Mit javasolnak, kiket vegyen maga mellé?

T.F.: -Nem hiszem, hogy szüksége lenne a tanácsainkra. Az biztos, hogy túl sok a küldött, nincs szükség 200 tagú közgyűlésre, a tagok között 22 önkormányzati képviselő is található. Ha őket kivennénk, akkor már csökkenne a létszám.

K.T.:- Nemcsak a MOB-ban, hanem a sportági szövetségek élén sem kellenek „ejtőernyős” sportvezetők. Ezek az emberek nem értenek a sporthoz, a politikai karrierjükkel foglalkoznak, a maguk mellé vett súgóik pedig rossz tanácsokat adnak nekik. Jó látni, hogy a MOB új elnökségében a sportszakma játssza a vezető szerepet.

- Az úszókat egyedül Gyurta Dániel képviseli a vezető testületben, nem került be a vívás után második legeredményesebb olimpiai sportág szövetségének vezetője, Bienerth Gusztáv, pedig pályázott.

K.T.: - Ez nem az úszósportnak szólt, hanem Bienerth Gusztávnak, őt nem akarta a közgyűlés a MOB elnökségében látni. Ha megnézzük, kik lettek tagjai az elnökségnek, akkor azt mondhatjuk, hogy a nevek alapján erős irányító testülete lesz a MOB-nak.

T.F.: - Egyetértek Tamással, a magyar úszósportnak legendás sportolói és vezetői voltak, a szavazáson a sportszakmai szempontok érvényesültek, amit nagyon jónak tartok. A többi, politikai hátszéllel érkezett sportági elnök sem lett tagja az elnökségnek. Ez a jó irány, igaz, a MOB-nak most nagyon nehéz lesz előrelépni, hiszen korábbi jogosultságainak és állami forrásainak jelentős részét is elveszítette. Közel hetven százalékkal csökkent az állami támogatása és a munkatársak létszáma is.

- A háromszoros olimpiai bajnok úszó, Hosszú Katinka bármit megtehet itthon. Az eredményeit senki sem vitatja, csak elismerés jár értük, viszont ez nem jelenti azt, hogy a parton is azt csinálhat, amit akar. A MOB vagy az úszószövetség felelőssége, hogy idáig jutottunk, hogy egy úszóklub következmények nélkül kisajátíthat magának egy uszodát?

K.T.:- Ez elsősorban az úszósport felelőssége, ilyen kérdésekben a MOB-nak elég kevés a mozgástere. Az viszont nem fordulhat elő, hogy mindenki a másikra vár, és senki sem csinál semmit. Nagyon rossz az üzenete ennek a helyzetnek, olyan, mintha bármit meg lehetne tenni ebben az országban.

T.F.: - Katinkáék addig mennek el, ameddig engedik nekik, szerintem azonban nem ez az igazi probléma. Ennél sokkal nagyobb bajnak tartom, hogy a vizes-vb költségvetése már meghaladja a 140 milliárd forintot is, miközben a pályázat benyújtásánál még csak 7 milliárdos uszodáról és 20 milliárdos összköltségről volt szó. Vagy itt vannak az egymásután épülő futballstadionok. Nincs egészségügyünk, nincs oktatásunk, milliók éheznek, de vannak stadionjaink. Szólni kell Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy ez így nem jó. Ha mindenki szól, aki szerint ez nem jó, akkor előbb vagy utóbb talán meghallja, és változtat ezeken a dolgokon.

- Önök mindketten szóltak, hiszen levelet is írtak a miniszterelnöknek, Kovács Tamás a Facebookon tette közzé sorait.

T.F.: - Többször írtam már a miniszterelnök úrnak, jóban vagyunk, ha valamiről véleményem van, megírom neki. Szoktam kapni udvarias válaszokat is. De az nem elég, ha csak Tamás és én jelzünk Orbán Viktornak.

- Kovács Tamás sosem titkolta, hogy a Fidesz-re szavazott, most azonban elfordult a párttól, legalábbis ez derült ki a húsvétkor közzétett nyílt leveléből.

K.T.: - Egyedül voltam otthon húsvétkor, megláttam az asztalon a kormány Nemzeti Konzultáció címszó alatt küldött levelét és nagyon mérges lettem. Ezért készült el a nyílt levél, le akartam írni, hogy a Fidesz rossz útra lépett, én nem erre szavaztam, nem ezt akartam. Nem a párttól fordultam el, hanem a jelenlegi úttal nem értek egyet, amerre tart a Fidesz. A Tízparancsolat három pontját „Ne lopj!, Ne Csalj!, Ne hazudj!” is megszegi sajnos a kormány. A reakció engem is meglepett, sokan mellém álltak, rengetegen támadtak, a legdöbbenetesebb azonban az volt, hogy milyen sokan félnek. Ott tartunk, hogy az emberek félnek elmondani a véleményüket, nem mernek kiállni az igazukért, és ez nagy baj. Egy normálisan működő országban ez nem fordulhatna elő.

- Ön is kapott választ a miniszterelnöktől. Mit írt Önnek?

K.T.:- Valóban, egyik nap megállt egy idegen autó a házunk előtt, kiszállt egy udvarias fiatalember, aki átadott nekem egy levelet, és azt mondta, hogy ezt Orbán Viktor küldte nekem. A válasz lényege az volt, hogy a miniszterelnök úr sajnálja, ha megrendült iránta és a kormány iránt a bizalmam, azt kérte, hogy bízzak meg benne.

- Bár a politikai nézeteik nem egyeznek, mégis egy asztalhoz ülve beszélgetnek, ami sajnos nem jellemző manapság.

K.T.: - Nem szabad a politikának ilyen szinten befolyásolni a mindennapjainkat. Én mindenkinek szívesen nyilatkozom, nem érdekel a másik politikai hitvallása. Sajnos ebben a tekintetben sem normális, ami napjainkban történik. Ráadásul attól, hogy nem ugyanarra a pártra szavazunk, sok más kérdésben egyezhet a véleményünk.

- Ilyen például a 2024-es budapesti nyári olimpiai és paralimpai pályázat kérdése.

K.T.: - Így van. Óriási hibát követett el a kormány azzal, ahogy ezt a kérdést kezelte. Meg kellett volna kérdezni az embereket, de úgy, hogy előtte a lakosság teljes körű és valós tájékoztatást kap a rendezés előnyeiről és hátrányairól. Szakmai vitákat kellett volna folytatni a nyilvánosság előtt, nagyon rosszul kommunikált a kormány ebben az esetben. Sportemberként nagyon örültem volna egy budapesti olimpiának, de a valóságban ennek nincs realitása. Olyan gondokkal küzd az ország, hogy ilyenkor nem szabad olimpiai rendezéssel foglalkozni.

T.F.: - Ha valaki megretten 160 ezer aláírástól, akkor az nem túl erős. A népszavazást a pályázat benyújtása előtt meg kellett volna tartani. Én is nagyon örültem volna egy budapesti olimpiának, de csak akkor, ha a lakosság is támogatja a rendezést. A visszalépés azért volt jó döntés, mert még sok milliárdot elköltöttünk volna szeptemberig, amikor bejelentik, ki lesz a rendező. Nekünk nem volt esélyünk a rendezési jog megszerzésére, elsőre ez általában nem sikerül a jelentkezőknek. Észak-Amerikában 1996 óta nem volt olimpia, Európa azóta kétszer rendezett, Athénban és Londonban egyszer-egyszer, Ázsiának is lesz két olimpiája (2008 Peking, 2020 Tokió –a szerk.), ezért ősszel Los Angeles nyer, mert a NOB-nál is alkalmazzák a rotációs elvet. A másik érv a budapesti olimpia ellen a költségek drasztikus emelkedése. A vizes vb-ről már volt szó, a Puskás Stadion 100 milliárd forintról indult, most tartunk 190 milliárdnál, a budapesti olimpiánál 3000 milliárd a kezdő összeg, valószínűleg itt is drasztikus emelkedés következett volna be 2024-ig. Jobb, hogy így alakult.