EU;Szerbia;segítség kérés;

2017-05-08 18:44:00

Jegyzékben kéri az EU segítségét Szerbia

Szerbia a térségben kialakult feszültség és „a Nagyobb Albánia projekt” jogszerűsége ügyében négy követelést tartalmazó jegyzéket adott át az EU tagállamok belgrádi nagyköveteinek. 

A jegyzékről a Vecernje Novosti napilap adott hírt azt a csütörtöki megbeszélést követően, amelyen Jadranka Joksimovic EU-integrációért felelős szerb miniszter és Marko Djuric, a Koszovó és Metohija Hivatalának igazgatója találkozott Belgrádban a tagállamok nagyköveteivel.  Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter pénteken leszögezte: a dokumentum „nem követeléseket tartalmaz, csak rögzíti Szerbia álláspontját és elvárásait.” A Vecernje Novosti cikke azt állítja, hogy a jegyzék, amelyet a külügyminiszteri találkozó során adtak át, felkéri a nemzetközi élet jelentős szereplőit, hogy ítéljék el azt az agresszív hangnemet, amely a Nyugat-Balkánt új összetűzések és megosztottság irányába sodorja.

Szerbia folytatni kívánja a Belgrád-Pristina párbeszédet is, kiegyensúlyozott, politikai jellegű, békés megoldást keres a macedóniai válságra és tiszteletben tartja a területi épségre és szuverenitásra vonatkozó, nemzetközileg elismert államok között elvárható kapcsolattartási normákat.  A dokumentum, egyebek között, felidézi az albán politikai vezetők év eleje óta tett legszélsőségesebb kijelentéseit. Marko Djuric az újság információi szerint a jövő héten ugyanezt a jegyzéket átnyújtja az ENSZ Koszovói Missziója (UNMIK) vezetőjének, Zahir Tanin-nak is azzal a kéréssel, hogy továbbítsa azt az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres számára.

A találkozón szinte valamennyi EU tagállam nagykövete részt vett, közöttük annak az öt államnak a képviselője is, amelyek nem ismerték el Koszovót. A cikk szerint a találkozó során a francia nagykövet, Christine Moro, a német nagykövet Axel Dittmann és az EU képviselője, Oskar Benedikt hosszasan magyarázta az EU álláspontját. A szerb házigazdák agresszív albán magatartással kapcsolatos felvetéseire, illetve arra az igényre, hogy Brüsszelnek nagyobb szerepet kellene vállalnia, az EU diplomatái csupán azt válaszolták: az összes félnek a helyzet normalizálásán kell dolgoznia, a cél pedig a térség békéjének és stabilitásának a biztosítása.