A nagyobb bevétellel tartható a hiánycél

A magasabb áfabevételnek köszönhetően a költségvetés jobban áll, mint egy évvel ezelőtt. Az év első négy hónapjában 121,5 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya, ami 23 milliárd forinttal kevesebb, mint egy éve ilyenkor. Az április 76,6 milliárd forintos többletet hozott – közölte az NGM. 

Január és április között a központi költségvetés 100,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,1 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok azonban 39,9 milliárd forintos többletet értek el. A bevételi többletek között kiemelkedik az áfa, a foglalkoztatáshoz köthető adóbevételek, valamint a földértékesítés bevétele is. A kiadások között az uniós programok hazai finanszírozása volt számottevő. Az idei büdzsé tervezett módosítása a tervezett 2,4 százalékos hiánycélt nem befolyásolja - ígéri az NGM.

Szerző

Emelnek a reklámadón

Kósa Lajos, Fidesz-frakcióvezető 7,5 százalékos reklámadó kulcsra tett javaslatot – derült ki a parlament honlapjára tegnap kikerült dokumentum szerint. A törvénytervezet szövege alapján az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között 0 százalék lenne, míg 2017. június 1-jétől 7,5 százalék. Ez persze csökkenés a korábbi 9 százalékos az eredeti tervhez képest, ám durva emelés a jelenlegi 5,3-as kulcshoz viszonyítva. 

 Az Európai Bizottság (EB) egyszer már betiltotta a korábban sávos, majd egykulcsosra módosított, ám még mindig súlyosan diszkriminatív adó beszedését. A mostani elképzelés szerint már az EB számára is szabályos módon vetnék ki a terhet. A reklámadó újabb módosítása miatt a Magyar Reklámszövetség társszervezeteivel tiltakozott, emlékeztetve arra, hogy a közterhet mindig is károsnak ítélték a szakma számára. 

Szerző

Álom marad a paksi magyar beszállítás

Publikálás dátuma
2017.05.09. 07:21
Süli János (balra) és Aszódi Attila szerint is új erőművek kellenek - Népszava fotó/Vajda József
Süli János új paksi bővítési miniszter szerint az elmúlt 30 év során összeomlott a magyar ipar, így az új nukleáris beruházás kapcsán a cél csak az lehet, hogy "minél inkább megközelítsük" a 40 százalékosként hangoztatott hazai beszállítói arányt.

Nem borúsan, csak reálisan látom a paksi bővítés magyar beszállítási lehetőségeit – válaszolta kérdésünkre tegnapi, bemutatkozó sajtótájékoztatóján Süli János „a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter”. A rendszerváltás utáni nagyiparunk szétesett, bevásárlóközpontok épültek – fogalmazott. Az atomerőműhöz szükséges gépek, műszerek, szakberendezések gyártásából az elmúlt 30 év során Magyarország „kimaradt”. Ezek beszerzése már a 80-as években, az első négy blokk befejezése során is problémát okozott, pedig akkor még volt háttér – vélte a szakember, aki már akkor a helyszínen dolgozott üzembehelyezési mérnökként. Süli János kérdésünkre úgy fogalmazott: reméli, hogy a 40 százalékos magyar beszállítói arányt „minél inkább megközelítjük”.

Az oroszok elesnek a kamatoktól
Jelen állás szerint első körben az orosz állami hitelkeretből állnánk a paksi beruházás már elvégzett munkálatait – erősítette meg korábbi információnkat Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa. Mivel azonban a magyar állam jelenleg ennek (évi körülbelül 4 százalékos) kamatánál máshonnan olcsóbban jut hitelhez, ezt 90 napon belül a piacról felvett hitel révén vissza is fizetjük az orosz államnak, ami így feléjük kamatmentes. A harminc éves futamidejű orosz hitelt nem mondjuk fel, mert azt az államtitkár komoly biztosítéknak látja. Ám amikor a piaci kamatok ez alatt állnak, az orosz hitelkeret terhére lehívott összegeket a jövőben is érdemesnek tartja ily módon kiváltani és gyorsan visszafizetni – magyarázta. (Bár így az orosz hitel kamatmentessé válik, Magyarország azért fizet kamatot, csak kevesebbet és nem az orosz államnak.) Az eddig a paksi fejlesztés mögött álló Lázár János kancelláriaminiszter három hete még néhány hétre tette az előkészítés során már elvégzett mintegy százmillió eurós – harmincmilliárd forintos – munkálatok kifizetését. Aszódi Attila további adminisztrációs teendők miatt ezt tegnap már néhány hónapra tette. A kormány eddig azt hangoztatta, hogy nem feltétlenül szorolunk rá az orosz állami hitel igénybevételére.

Az új tárca leendő költségvetését viszont nem számszerűsítette. Biztosított, hogy a lehető leghatékonyabb működésre törekszenek, mintegy 30-40 fős létszámmal. Egyelőre leltároznak, átvilágítanak. A miniszter – aki még Paks polgármestere – szavai komoly jártasságot tükröztek a kivitelezési munkálatok várható kihívásai terén. Az ütemezésben az EU-engedélyek megszerzése óta nem lát fennakadást. Az építési csúcs 2021-2022-ben várható; saját mandátuma 2026-ig tart. Kérdésre úgy vélte: ha a 2018-as választásokat az ellenzék nyerné, az egység akkor is megépülne.

Elvi ellentmondások
A tájékoztatón Magyarország jövőbeni energiapolitikáját illetően ellentmondások körvonalazódtak. Süli János – aki, miután a Fidesz 2010-es győzelme után távozni kényszerült a Paksi Atomerőmű éléről, megújuló energiával foglalkozott – megerősítette: az atomerőmű mellett megférnek a nap-, és szélerőművek. Ám ezek kiszámíthatatlan termelésére (és az ezek kiegyensúlyozására alkalmas szivattyús-tározós erőművekkel szembeni környezetvédelmi aggályokra) hivatkozva szükségesnek tartott további fosszilis – így például lignitalapú – erőműveket is. Noha a helyi lignitet égető Mátrai Erőmű engedélyei 2030-ig lejárnak, e helyi forrás valamilyen formájú jövőbeni hasznosítását is üdvözölné. Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa – a gáztüzelésű erőműveket is megemlítve emlékeztetett: a máig érvényes 2011-es energiastratégia „atom-szén-zöld” változatot fogalmaz meg. Ugyanakkor megjegyzendő: Lázár János kancelláriaminiszter visszatérően „50 százalék atom-50 százalék megújuló” jövőképről beszél. Aradszki András energiaügyi államtitkár pedig a Párizsi Klímamegállapodás aláírására hivatkozva a szénmentes jövőt ígért. Süli és Aszódi is arra hivatkozott, hogy a hazai áramrendszerért felelős állami Mavir tanulmányai szerint a jövőben hatalmas szükség lesz új erőművekre. A zöldek ezt határozottan cáfolják és a képlet más szakemberek szerint se ilyen egyszerű.

Süli János az atomerőműről tartandó népszavazást elvetette. A kormánykommunikációs fordulatokhoz híven úgy vélte: aki 2014-ben a Fideszre szavazott, tudta, hogy a párt atomfejlesztést tervez. (Az ügy pikantériája, hogy Süli akkor épp a Fidesz-KDNP jelöltet győzte le a polgármester-választáson; ma azonban erre nem pártalapú, hanem személyes versengésként emlékezik.)

Kifeszített téli ellátás
Az országgyűlés szerint az Európai Bizottság villamosenergia-ügyi rendelettervezete sérti a szubszidiaritás (a helyi döntéshozatal) elvét. Az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az uniós javaslat megvonná a tagállamoktól a lakossági ármegállapítás jogát és azt piaci alapra helyezné. A tervet a Fidesz a rezsicsökkentés eltörlésének tartja, amit az EU cáfol. Áprilisban Budapest leelőzte Pozsonyt a vásárlóerőhöz viszonyított lakossági áramárakban és így a vizsgált 29 európai főváros sorában a 12. legrosszabbról a 13. legrosszabb helyre került - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által frissített adatsorokból. A többi mutatóban nincs változás. A hivatal arról is tájékoztatott, hogy januárban az áramellátó rendszer csak kifeszítetten tudta kielégíteni az igényeket. Néhány különösen hideg januári napon egyszerre estek ki jelentős magyarországi termelők, szűkültek le a behozatali lehetőségek és ugrottak meg az árak. Bár a tartalékoknak köszönhetően az ellátás zavartalan maradt, a hivatal hatékonyabb piaci szabályokat javasol. Hozzátették: áprilisban megindult a hazai gáztárolók feltöltése. Adataik szerint, míg az előző tél 2,32 Celsius-fokos átlaghőmérséklete mellett 3,8 milliárd köbméter gáz fogyott, addig a mennyiség a mostani tél mínusz 1,41 fokos átlaghőmérséklete mellett ötödével 4,6 milliárd köbméterre ugrott.

Szerző