Előfizetés

Álom marad a paksi magyar beszállítás

Publikálás dátuma
2017.05.09. 07:21
Süli János (balra) és Aszódi Attila szerint is új erőművek kellenek - Népszava fotó/Vajda József
Süli János új paksi bővítési miniszter szerint az elmúlt 30 év során összeomlott a magyar ipar, így az új nukleáris beruházás kapcsán a cél csak az lehet, hogy "minél inkább megközelítsük" a 40 százalékosként hangoztatott hazai beszállítói arányt.

Nem borúsan, csak reálisan látom a paksi bővítés magyar beszállítási lehetőségeit – válaszolta kérdésünkre tegnapi, bemutatkozó sajtótájékoztatóján Süli János „a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter”. A rendszerváltás utáni nagyiparunk szétesett, bevásárlóközpontok épültek – fogalmazott. Az atomerőműhöz szükséges gépek, műszerek, szakberendezések gyártásából az elmúlt 30 év során Magyarország „kimaradt”. Ezek beszerzése már a 80-as években, az első négy blokk befejezése során is problémát okozott, pedig akkor még volt háttér – vélte a szakember, aki már akkor a helyszínen dolgozott üzembehelyezési mérnökként. Süli János kérdésünkre úgy fogalmazott: reméli, hogy a 40 százalékos magyar beszállítói arányt „minél inkább megközelítjük”.

Az oroszok elesnek a kamatoktól
Jelen állás szerint első körben az orosz állami hitelkeretből állnánk a paksi beruházás már elvégzett munkálatait – erősítette meg korábbi információnkat Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa. Mivel azonban a magyar állam jelenleg ennek (évi körülbelül 4 százalékos) kamatánál máshonnan olcsóbban jut hitelhez, ezt 90 napon belül a piacról felvett hitel révén vissza is fizetjük az orosz államnak, ami így feléjük kamatmentes. A harminc éves futamidejű orosz hitelt nem mondjuk fel, mert azt az államtitkár komoly biztosítéknak látja. Ám amikor a piaci kamatok ez alatt állnak, az orosz hitelkeret terhére lehívott összegeket a jövőben is érdemesnek tartja ily módon kiváltani és gyorsan visszafizetni – magyarázta. (Bár így az orosz hitel kamatmentessé válik, Magyarország azért fizet kamatot, csak kevesebbet és nem az orosz államnak.) Az eddig a paksi fejlesztés mögött álló Lázár János kancelláriaminiszter három hete még néhány hétre tette az előkészítés során már elvégzett mintegy százmillió eurós – harmincmilliárd forintos – munkálatok kifizetését. Aszódi Attila további adminisztrációs teendők miatt ezt tegnap már néhány hónapra tette. A kormány eddig azt hangoztatta, hogy nem feltétlenül szorolunk rá az orosz állami hitel igénybevételére.

Az új tárca leendő költségvetését viszont nem számszerűsítette. Biztosított, hogy a lehető leghatékonyabb működésre törekszenek, mintegy 30-40 fős létszámmal. Egyelőre leltároznak, átvilágítanak. A miniszter – aki még Paks polgármestere – szavai komoly jártasságot tükröztek a kivitelezési munkálatok várható kihívásai terén. Az ütemezésben az EU-engedélyek megszerzése óta nem lát fennakadást. Az építési csúcs 2021-2022-ben várható; saját mandátuma 2026-ig tart. Kérdésre úgy vélte: ha a 2018-as választásokat az ellenzék nyerné, az egység akkor is megépülne.

Elvi ellentmondások
A tájékoztatón Magyarország jövőbeni energiapolitikáját illetően ellentmondások körvonalazódtak. Süli János – aki, miután a Fidesz 2010-es győzelme után távozni kényszerült a Paksi Atomerőmű éléről, megújuló energiával foglalkozott – megerősítette: az atomerőmű mellett megférnek a nap-, és szélerőművek. Ám ezek kiszámíthatatlan termelésére (és az ezek kiegyensúlyozására alkalmas szivattyús-tározós erőművekkel szembeni környezetvédelmi aggályokra) hivatkozva szükségesnek tartott további fosszilis – így például lignitalapú – erőműveket is. Noha a helyi lignitet égető Mátrai Erőmű engedélyei 2030-ig lejárnak, e helyi forrás valamilyen formájú jövőbeni hasznosítását is üdvözölné. Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa – a gáztüzelésű erőműveket is megemlítve emlékeztetett: a máig érvényes 2011-es energiastratégia „atom-szén-zöld” változatot fogalmaz meg. Ugyanakkor megjegyzendő: Lázár János kancelláriaminiszter visszatérően „50 százalék atom-50 százalék megújuló” jövőképről beszél. Aradszki András energiaügyi államtitkár pedig a Párizsi Klímamegállapodás aláírására hivatkozva a szénmentes jövőt ígért. Süli és Aszódi is arra hivatkozott, hogy a hazai áramrendszerért felelős állami Mavir tanulmányai szerint a jövőben hatalmas szükség lesz új erőművekre. A zöldek ezt határozottan cáfolják és a képlet más szakemberek szerint se ilyen egyszerű.

Süli János az atomerőműről tartandó népszavazást elvetette. A kormánykommunikációs fordulatokhoz híven úgy vélte: aki 2014-ben a Fideszre szavazott, tudta, hogy a párt atomfejlesztést tervez. (Az ügy pikantériája, hogy Süli akkor épp a Fidesz-KDNP jelöltet győzte le a polgármester-választáson; ma azonban erre nem pártalapú, hanem személyes versengésként emlékezik.)

Kifeszített téli ellátás
Az országgyűlés szerint az Európai Bizottság villamosenergia-ügyi rendelettervezete sérti a szubszidiaritás (a helyi döntéshozatal) elvét. Az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az uniós javaslat megvonná a tagállamoktól a lakossági ármegállapítás jogát és azt piaci alapra helyezné. A tervet a Fidesz a rezsicsökkentés eltörlésének tartja, amit az EU cáfol. Áprilisban Budapest leelőzte Pozsonyt a vásárlóerőhöz viszonyított lakossági áramárakban és így a vizsgált 29 európai főváros sorában a 12. legrosszabbról a 13. legrosszabb helyre került - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által frissített adatsorokból. A többi mutatóban nincs változás. A hivatal arról is tájékoztatott, hogy januárban az áramellátó rendszer csak kifeszítetten tudta kielégíteni az igényeket. Néhány különösen hideg januári napon egyszerre estek ki jelentős magyarországi termelők, szűkültek le a behozatali lehetőségek és ugrottak meg az árak. Bár a tartalékoknak köszönhetően az ellátás zavartalan maradt, a hivatal hatékonyabb piaci szabályokat javasol. Hozzátették: áprilisban megindult a hazai gáztárolók feltöltése. Adataik szerint, míg az előző tél 2,32 Celsius-fokos átlaghőmérséklete mellett 3,8 milliárd köbméter gáz fogyott, addig a mennyiség a mostani tél mínusz 1,41 fokos átlaghőmérséklete mellett ötödével 4,6 milliárd köbméterre ugrott.

Kis magyar szerencse - Nade kinek?

Ábrahám Ambrus
Publikálás dátuma
2017.05.09. 07:20
ÚJ FŐNÖK - A szerencsejáték ellenőrzését is erősebben köti magához a kormány - Népszava fotó/Tóth Gergő
Új hatóság A NAV-tól független, önálló szervezetté válik és a szerencsejáték-felügyelet, amely egyszerre két miniszterhez is tartozik majd. A kormány rendeletben részletezi majd a feladatokat.
ÚJ FŐNÖK - A szerencsejáték ellenőrzését is erősebbenköti magához a kormány - Népszava fotó/Tóth Gergő

ÚJ FŐNÖK - A szerencsejáték ellenőrzését is erősebbenköti magához a kormány - Népszava fotó/Tóth Gergő

Alapjaiban változik meg a honi szerencsejáték piac ellenőrzése, derül ki „a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló törvénytervezetből, amelyet egyébként a büdzsével együtt még múlt héten nyújtott be a kormány nevében Semjén Zsolt. Ha a dokumentumot figyelmesen olvassuk, akkor kiderül, hogy eddig a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) berkein belül, főosztályként működő Szerencsejáték Felügyelet önálló hatósággá válik. Ezt követően pedig a kormány határozza meg a szervezet munkáját, hiszen „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szerencsejáték felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje és e hatóság törvényben meghatározott feladatait végrehajtási szabályait rendeletben meghatározza” - szól a tervezet egyik módosító pontja. Ezt nehéz lenne másként értelmezni, hogy a szerencsejáték piacnak immár az ellenőrzési területét is szeretné még közelebb húzni magához az Orbán-kabinet.

A törvénytervezet indoklásából ráadásul egy igencsak „véleményes” körülmény is kiderül. A szerencsejáték piacon a munkát ugyanis két miniszter között osztják meg. Az egyik az adópolitikáért felelős miniszter, azaz Varga Mihály, a másik pedig a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, azaz Seszták Miklós lenne. Az adópolitikáért felelős miniszter a koncessziós rendszer működtetésével kapcsolatban (pályázatok kiírása, pályázat nélküli ajánlattételi eljárások lefolytatása, koncessziós szerződés megkötése, végrehajtása), míg a szerencsejáték szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter a szerencsejáték szervezés felügyeletével és az önálló szerencsejáték felügyeleti hatóság irányításával kapcsolatos feladatokban lenne illetékes.

Ha utóbbi miatt sokan összevonják a szemöldöküket, és ez nem véletlen. Mint ismert, az eddig utolsóként, tavaly megnyitott játékbarlang, a győri CasinoWin mögött a Treff-Klub Kft. áll, amelynek az ügyvezetője Kruppa Zsolt András. Utóbbi üzletember Seszták Miklós közeli ismerőse, olyannyira, hogy feleségeik korábban közös céget tartottak fenn. Korábbi állandó lakcímeik tanúsága szerint Kisvárdán sokáig egy utcában laktak. Kruppa Zsolt pedig jelenleg is ügyvezető-tulajdonosa annak a Várda King Invent Kft.-nek, amelynek egyik telephelye – a cégbírósági adatok szerint - a Seszták Miklós tulajdonában lévő helyi Opel-kereskedésben van. E szerint nehéz lenne azt mondani, hogy a felügyeleti hatóság vezetésével megbízandó miniszter nagyon messze lenne a piac egyik meghatározó kaszinójától.

Lapunk egyébként úgy tudja, hogy az új hatóság vezetésével Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárát, Koszorús Lászlót bíznák meg. A változtatásokkal és az esetleges új vezetővel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, ám egyelőre nem érkezett válasz a tárcától.

Demonstrálnának a fizetős strand ellen

Fónai Imre
Publikálás dátuma
2017.05.09. 07:16

Egyre több balatoni önkormányzat kényszerül adót emelni, az eddig ingyenes strandján belépőjegyet szedni, vagy a fizetőparkolást bevezetni.

„A Balaton mindenkié”, ezzel a jelszóval szerveznek június elejére demonstrációt a Facebook-on balatonföldvári üdülőtulajdonosok, akik a napokban szembesültek a déli parti kisváros képviselő-testületének döntésével: fizetős lesz a nyártól a nemrég korszerűsített Keleti strand és bevezetik a fizetőparkolást is a Balatonhoz közeli utcákban.

Nyaralóingatlanok tulajdonosai, illetve a Földvárra csak strandolni járók háborognak a közösségi oldalon, egyrészt attól tartva, hogy ezen intézkedésektől visszaesik a város turizmusa, másrészt kifogásolva, hogy hiába adóznak a városnak, most újabb fizetendőket zúdítanak a nyakukba.

Ahogyan arról a Népszava már beszámolt, egyre több balatoni önkormányzat kényszerül vagy adót emelni, vagy az eddig ingyenes strandján belépőjegyet szedni, illetve a fizetős parkolást bevezetni. Apadnak ugyanis állami bevételeik, a legnagyobb érvágás a vendégéjszakák után beszedett idegenforgalmi adó (ifa) központi kiegészítésének a csökkentése. Míg az állam eddig 1,5 forintot tett hozzá minden beszedett ifa-forinthoz (ezzel ismerve el, hogy a turizmusból élő településekre komoly többletfeladatok hárulnak a vendégfogadás feltételeinek a megteremtése érdekében), idén januártól már csak 1-et.

Balatonföldvárnak ez harmincmillió forintos kiesést jelent, amit valahonnan pótolni kell – mondta a Népszavának Holovits Huba polgármester. A fideszes városvezető szerint az önkormányzatoknak amúgy is arra kell törekedniük, hogy hosszú távon önfenntartók legyenek. "Számítottunk egyébként rá, hogy az első időszakban sokan ellenérzésekkel fogadják a fizetős strandot és parkolást" - árulta el. "De a Balaton partján számos település kényszerült már előttünk hasonlóra. Előzetesen tájékozódtunk és arra jutottunk, hogy sehol sem esett vissza emiatt a vendégforgalom. Mindez egyébként szolgáltatás-fejlesztéssel is jár, a Keleti strandon lídósítunk, azaz homokos partszakaszt alakítunk ki. S bevezetjük a városkártyát, ami a helyi állandó lakosoknak ötezer, az üdülőingatlanok tulajdonosainak hétezer forintba kerül, vagyis egy vacsora áráért a kártya birtokosa ingyen strandolhat és a strandok előtt díjmentesen parkolhat."

A balatonföldvári polgármester nem titkolta azt sem: a város hagyományait őrizve szeretnék megszűrni a vendégkört, s bár szívesen látják a csak strandolni érkező, hűtőtáskából étkezőket is, ezzel és a jövőben egy sor más döntéssel is a fizetőképes keresletet igyekeznek megcélozni.