Álom marad a paksi magyar beszállítás

Publikálás dátuma
2017.05.09 07:21
Süli János (balra) és Aszódi Attila szerint is új erőművek kellenek - Népszava fotó/Vajda József
Süli János új paksi bővítési miniszter szerint az elmúlt 30 év során összeomlott a magyar ipar, így az új nukleáris beruházás kapcsán a cél csak az lehet, hogy "minél inkább megközelítsük" a 40 százalékosként hangoztatott hazai beszállítói arányt.

Nem borúsan, csak reálisan látom a paksi bővítés magyar beszállítási lehetőségeit – válaszolta kérdésünkre tegnapi, bemutatkozó sajtótájékoztatóján Süli János „a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter”. A rendszerváltás utáni nagyiparunk szétesett, bevásárlóközpontok épültek – fogalmazott. Az atomerőműhöz szükséges gépek, műszerek, szakberendezések gyártásából az elmúlt 30 év során Magyarország „kimaradt”. Ezek beszerzése már a 80-as években, az első négy blokk befejezése során is problémát okozott, pedig akkor még volt háttér – vélte a szakember, aki már akkor a helyszínen dolgozott üzembehelyezési mérnökként. Süli János kérdésünkre úgy fogalmazott: reméli, hogy a 40 százalékos magyar beszállítói arányt „minél inkább megközelítjük”.

Az oroszok elesnek a kamatoktól
Jelen állás szerint első körben az orosz állami hitelkeretből állnánk a paksi beruházás már elvégzett munkálatait – erősítette meg korábbi információnkat Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa. Mivel azonban a magyar állam jelenleg ennek (évi körülbelül 4 százalékos) kamatánál máshonnan olcsóbban jut hitelhez, ezt 90 napon belül a piacról felvett hitel révén vissza is fizetjük az orosz államnak, ami így feléjük kamatmentes. A harminc éves futamidejű orosz hitelt nem mondjuk fel, mert azt az államtitkár komoly biztosítéknak látja. Ám amikor a piaci kamatok ez alatt állnak, az orosz hitelkeret terhére lehívott összegeket a jövőben is érdemesnek tartja ily módon kiváltani és gyorsan visszafizetni – magyarázta. (Bár így az orosz hitel kamatmentessé válik, Magyarország azért fizet kamatot, csak kevesebbet és nem az orosz államnak.) Az eddig a paksi fejlesztés mögött álló Lázár János kancelláriaminiszter három hete még néhány hétre tette az előkészítés során már elvégzett mintegy százmillió eurós – harmincmilliárd forintos – munkálatok kifizetését. Aszódi Attila további adminisztrációs teendők miatt ezt tegnap már néhány hónapra tette. A kormány eddig azt hangoztatta, hogy nem feltétlenül szorolunk rá az orosz állami hitel igénybevételére.

Az új tárca leendő költségvetését viszont nem számszerűsítette. Biztosított, hogy a lehető leghatékonyabb működésre törekszenek, mintegy 30-40 fős létszámmal. Egyelőre leltároznak, átvilágítanak. A miniszter – aki még Paks polgármestere – szavai komoly jártasságot tükröztek a kivitelezési munkálatok várható kihívásai terén. Az ütemezésben az EU-engedélyek megszerzése óta nem lát fennakadást. Az építési csúcs 2021-2022-ben várható; saját mandátuma 2026-ig tart. Kérdésre úgy vélte: ha a 2018-as választásokat az ellenzék nyerné, az egység akkor is megépülne.

Elvi ellentmondások
A tájékoztatón Magyarország jövőbeni energiapolitikáját illetően ellentmondások körvonalazódtak. Süli János – aki, miután a Fidesz 2010-es győzelme után távozni kényszerült a Paksi Atomerőmű éléről, megújuló energiával foglalkozott – megerősítette: az atomerőmű mellett megférnek a nap-, és szélerőművek. Ám ezek kiszámíthatatlan termelésére (és az ezek kiegyensúlyozására alkalmas szivattyús-tározós erőművekkel szembeni környezetvédelmi aggályokra) hivatkozva szükségesnek tartott további fosszilis – így például lignitalapú – erőműveket is. Noha a helyi lignitet égető Mátrai Erőmű engedélyei 2030-ig lejárnak, e helyi forrás valamilyen formájú jövőbeni hasznosítását is üdvözölné. Aszódi Attila, az atomtárca új államtitkára, a fejlesztés eddigi kormánybiztosa – a gáztüzelésű erőműveket is megemlítve emlékeztetett: a máig érvényes 2011-es energiastratégia „atom-szén-zöld” változatot fogalmaz meg. Ugyanakkor megjegyzendő: Lázár János kancelláriaminiszter visszatérően „50 százalék atom-50 százalék megújuló” jövőképről beszél. Aradszki András energiaügyi államtitkár pedig a Párizsi Klímamegállapodás aláírására hivatkozva a szénmentes jövőt ígért. Süli és Aszódi is arra hivatkozott, hogy a hazai áramrendszerért felelős állami Mavir tanulmányai szerint a jövőben hatalmas szükség lesz új erőművekre. A zöldek ezt határozottan cáfolják és a képlet más szakemberek szerint se ilyen egyszerű.

Süli János az atomerőműről tartandó népszavazást elvetette. A kormánykommunikációs fordulatokhoz híven úgy vélte: aki 2014-ben a Fideszre szavazott, tudta, hogy a párt atomfejlesztést tervez. (Az ügy pikantériája, hogy Süli akkor épp a Fidesz-KDNP jelöltet győzte le a polgármester-választáson; ma azonban erre nem pártalapú, hanem személyes versengésként emlékezik.)

Kifeszített téli ellátás
Az országgyűlés szerint az Európai Bizottság villamosenergia-ügyi rendelettervezete sérti a szubszidiaritás (a helyi döntéshozatal) elvét. Az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az uniós javaslat megvonná a tagállamoktól a lakossági ármegállapítás jogát és azt piaci alapra helyezné. A tervet a Fidesz a rezsicsökkentés eltörlésének tartja, amit az EU cáfol. Áprilisban Budapest leelőzte Pozsonyt a vásárlóerőhöz viszonyított lakossági áramárakban és így a vizsgált 29 európai főváros sorában a 12. legrosszabbról a 13. legrosszabb helyre került - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által frissített adatsorokból. A többi mutatóban nincs változás. A hivatal arról is tájékoztatott, hogy januárban az áramellátó rendszer csak kifeszítetten tudta kielégíteni az igényeket. Néhány különösen hideg januári napon egyszerre estek ki jelentős magyarországi termelők, szűkültek le a behozatali lehetőségek és ugrottak meg az árak. Bár a tartalékoknak köszönhetően az ellátás zavartalan maradt, a hivatal hatékonyabb piaci szabályokat javasol. Hozzátették: áprilisban megindult a hazai gáztárolók feltöltése. Adataik szerint, míg az előző tél 2,32 Celsius-fokos átlaghőmérséklete mellett 3,8 milliárd köbméter gáz fogyott, addig a mennyiség a mostani tél mínusz 1,41 fokos átlaghőmérséklete mellett ötödével 4,6 milliárd köbméterre ugrott.

Szerző

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző