1994-ben hozták létre Izraelben a Haviva Reik békedíjat, amelyet azok kapnak, akik hozzájárulnak az emberi jogok tiszteletben tartásához, és párbeszéddel szeretnék legyőzni a Közel-Kelet politikai, kulturális és vallási viszályát. Tizenöt évvel később Noa a keresztény-arab Mira Avaddal alkotott duója énekelt héberül, arabul és angolul egy dalt Moszkvában az Eurovíziós Dalversenyen. A “There must be another way” (Lennie kell más útnak is) előadása a Haviva Rejk békedíjat hozta a duónak.
1994-ben lenyűgözően éneklő és káprázatosan szép Noa a Vatikánban énekelte az albumon is szereplő Ave Mariát II. János Pál pápának is. A legenda szerint a New Yorkból 17 évesen családja nélkül Izraelbe költöző Noa akkor érezte meg, hogy egy dal a megbékélés szimbóluma lehet. 23 évvel később a budapesti színpadon sem szakított közéleti énjével, egyik legnagyobb slágere, az I don't know előtt arról beszélt, hogy fél azoktól, akik bizton állítják, hogy ők TUDJÁK.
De Noa énekesnő, akinek muzikalitása, élettel telisége, elmesélt személyes történeteinek sora a fontos társadalmi mondanivaló nélkül is elég lenne a színpadon. Hangja negyvennyolc éves korára öblösebb, mélyebb lett, de semmit nem veszített tisztaságából. A Pat Methenyvel, Stinggel és Quincy Jonce-szal is dolgozó művész koncertjének gerincét most is a 23 évvel ezelőtt megjelent album adta, de kiegészült új dalokkal, humorral feldolgozott Bach-művekkel, vagy a jemeni nagymamától tanult arab tradicionális énekkel. Noa szereti a duó formátumot, a Müpában is gitáros és zeneszerző partnerével, Gil Dorral lépett fel, akivel több mint húsz éve járja a világot, és akiről azt is megtudhattuk, hogy a hatvani Fodor-családból származik. A koncerten már-már szinte kötelező közönség-megénekeltetés, vagy Roberto Begnini Az élet szép című filmje főcímdalának előadása ugyan súrolta a giccs határait, de Noa annyira elbűvölő volt, hogy átlendített a kínosság érzésén.
