Politikai bombát robbantott az amerikai elnök

Publikálás dátuma
2017.05.10. 13:24

A washingtoni kongresszusi tagok többségét meglepte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójának menesztése, ugyanakkor az elsőként megszólalók nemigen vitatják Donald Trump elnök döntését. 

Trump bejelentése politikai bombaként robbant. Ám még az éjjeli órákban kiderült: az elnök, mielőtt közölte volna James Comey menesztését, telefonon értesítette a szenátus néhány befolyásos tagját, köztük Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátort és Dianne Feinstein kaliforniai demokrata párti szenátor asszonyt.

Egyikük sem bírálta, de még csak nem is vitatta az elnök döntését. Lindsey Graham első reakciója az volt: az ország érdeke azt kívánja, hogy James Comey távozzék az FBI éléről. Dianne Feinstein pedig leszögezte: a Szövetségi Nyomozó Irodának pártoktól független új igazgatóra van szüksége.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője kedden későn este a Capitoliumon interjút adott újságíróknak, s azt sürgette, hogy Comey igazgató eltávolítása után - amelyet egyes források szerint súlyos hibának nevezett - Rod Rosenstein helyettes igazságügyi miniszter nevezzen ki külön ügyészt a Donald Trump munkatársai és orosz tisztségviselők közötti esetleges kapcsolatok kivizsgálására. "Az amerikai nép igazságszolgáltatásba vetett bizalma most Rod Rosenstein kezében van" - fogalmazott Schumer, akinek álláspontját több demokrata párti törvényhozó támogatta. Richard Durbin, Illinois állam demokrata párti szenátora megjegyezte: ha a kormányzat nem nevez ki külön ügyészt, akkor "soha többet nem hallunk az FBI oroszokkal kapcsolatos vizsgálatáról".

Befolyásos republikánus politikusok támogatták az elnök álláspontját, ugyanakkor John McCain arizonai szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke és az észak-karolinai Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője kételyeket fogalmazott meg. McCain egyenesen speciális kongresszusi vizsgálóbizottság felállítását javasolta, amelynek feladata a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozás vizsgálata lenne. Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora elhárította és "nem helyénvalóaknak" minősítette azokat a felvetéseket, melyek szerint James Comey eltávolításának oka az lett volna, hogy leállítsák az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálódásokat.

A demokrata párti törvényhozók szerda délelőttre tanácskozást hívtak össze, hogy megvitassák Comey lehetséges utódjának személyét.

Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője nagyon rövid interjút adott kedden este a Fox televízió üzleti hírekkel foglalkozó adásának, s azt hangsúlyozta: "a demokratáknak egyet kellene érteniük Comey kirúgásával, hiszen még Chuck Schumer is azt mondta, hogy elveszítette a bizalmát Comey-ban".

Közben a Politico című lap azt írta, hogy James Comey politikailag egyre jobban elszigetelődött, a Fox televízió pedig arról adott hírt, hogy az FBI sok munkatársát zavarba hozta igazgatójuk viselkedése és cselekedetei.

Szerző
Frissítve: 2017.05.10. 17:34

Kvótaper - Megkezdődött a tárgyalás

Publikálás dátuma
2017.05.10. 12:51
FOTÓ: Thinkstock
A menedékkérők elosztását célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet tárgyalta meg szerdán az Európai Unió Bírósága.

A tárgyalás a szlovák és a magyar beadvány ismertetésével kezdődött. A felperesek 2015 decemberében fordultak a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

A magyar kormányt Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője képviselte, aki elmondta, hogy a keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. Hozzátette, az érvek sokasága már önmagában is jelzi, hogy "milyen ingatag jogi talapzaton áll" a kérdéses rendelet, amelyet úgy fogadtak el, hogy a "legelemibb eljárási szabályok sem lettek figyelembe véve".

Fehér kijelentette, Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja. Mint mondta, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony módot találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések "erőltetése" fontosabb lett, mint a tényleges megoldás.

A főosztályvezető szerint a kvótarendszer természeténél fogva "nyilvánvalóan alkalmatlan" volt a helyzet kezelésére. Ezt az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át a tagországok között - vélekedett.

Fehér azt is sérelmezte, hogy Magyarország nem kívánt a mechanizmus kedvezményezettjévé válni, mert azzal elvi alapon nem ért egyet, így azonban az országra az egyértelmű szükséghelyzet ellenére is terheket róttak.

Az Európai Unió Tanácsának képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: a kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni. Rámutatott, hogy Magyarország szükséghelyzetben részben vagy akár egészben is mentesülhetett volna kötelezettségeinek teljesítése alól, mint Svédország vagy Ausztria, a jog azonban nem ismeri el azt a fajta megoldást, amelyet a magyar hatóságok választottak.

Hangsúlyozta, hogy bár valóban rendkívül magas volt a határátlépések és a beadott menekültügyi kérelmek száma Magyarországon, ténylegesen azonban mindössze 545 ember kapott menedékjogot az országban 2015-ben, tavaly pedig 440.
A szakértő úgy vélekedett, hogy igenis kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel a menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is a magyar példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer.

Kiemelte emellett, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén. Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét - fogalmazott.

A felperesek oldalán beavatkozó Lengyelország képviselője elsősorban a menedékkérők elosztása jelentette biztonsági kockázatokat hangsúlyozta.

A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe. Németország képviselője azt közölte, hogy teljes mértékben egyetért a tagországok kormányait képviselő tanáccsal, és úgy vélte, hogy nem kellene helyt adni a kérelemnek. Az olasz felszólaló fontosnak tartotta kiemelni, hogy a határozatot legitim módon fogadta el a belügyi tanács, illetve leszögezte, hogy a bíróság ítélete a jövőbeli menekültügyi politika számára is irányt mutathat.

Szerző
Frissítve: 2017.05.10. 15:19

Trump ma fogadja Lavrovot

 Donald Trump amerikai elnök Washingtonban fogadja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert - erősítette meg szerdán az orosz diplomáciai tárca.

"Igen, tervezünk egy találkozót az Egyesült Államok elnökével" - idézte a TASZSZ hírügynökség a névtelenül nyilatkozó diplomáciai forrását.

Ez lesz az eddigi legmagasabb szintű találkozó a két fél között Donald Trump hivatalba lépése óta. Az amerikai elnök és az orosz külügyminiszter tanácskozása a Fehér Ház Moszkvában idézett tájékoztatása szerint közép-európai idő szerint 16 óra 30 perckor kezdődik.

Lavrov háromnapos munkalátogatásra érkezett az Egyesült Államokba, ahol szerdán - mielőtt Trumppal találkozna - tárgyalásokat folytat Rex Tillerson amerikai külügyminiszterrel is, majd csütörtöktől részt vesz az Északi-sarkvidéki Tanács külügyminisztereinek alaszkai tanácskozásán.

A kétoldalú washingtoni tárgyalások homlokterében a várakozások szerint a szíriai válság rendezésének, valamint a Moszkva és Washington közötti feszült viszonynak a kérdései állnak.

Szerző