Megbukott a kormány Koszovóban

A koszovói parlament megszavazta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt, ami azt jelenti, hogy Isa Mustafa kormánya megbukott, és júniusban előrehozott parlamenti választást tartanak a balkáni országban.

A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Önrendelkezés (Vetevendosje) és a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) tagjai, valamint tizenkét kormánypárti képviselő adta be, és végül a nagyobbik kormánypárt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) is támogatta. A 120 fős törvényhozás 78 képviselője támogatta a bizalmatlansági indítványt, 34 ellenezte a voksoláskor.

Az ellenzék azért kezdeményezte a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, mert szerinte a kabinet nem tartotta be a kampány idején tett ígéreteit, és az utóbbi időszakban az ország parlamentje sem tudott fontos törvényeket meghozni. Az ellenzék hónapok óta bojkottálta a munkát, korábban pedig könnygázgránátokkal lehetetlenítette el az ülések megtartását.

Isa Mustafa kormányfő, a kisebbik kormánypárt, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke szerint mindazonáltal nem lett volna szükség az indítványra, annak egyetlen célja Koszovó destabilizációja volt. Elemzők szerint a kormány bukásához feltételezhetően a Montegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye.

A Montenegróval kötött határmegállapodást azért kifogásolják, hogy több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak. A megállapodás parlamenti becikkelyezése azonban nem is csupán a kétoldalú kapcsolatok miatt fontos, ez ugyanis az egyetlen - még fennálló - feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert. A kormány bukásával a ratifikálás az új összetételű törvényhozásra hárul. Az elfogadáshoz kétharmados többségre van szükség.

Még a parlament ülése előtt Isa Mustafa arról beszélt a koszovói sajtónak, hogy nem szeretne előrehozott választást, mert azt júniusban, a muzulmán böjti hónap, a ramadán idején kellene megtartani, és nem akarja, hogy a muszlim hívőknek az ünnep alatt politikával kelljen foglalkozniuk. A jogszabályok szerint az előrehozott választást 45 napon belül kell megtartani. A koszovói állampolgárok legutóbb 2014-ben járultak az urnák elé.

Szerző
Frissítve: 2017.05.10. 17:29

Cseh kormányválság - Októberig maradna a kabinet

A hármas cseh kormánykoalíció egyetlen pártja sem kívánja jelenleg felmondani a koalíciós szerződést - közölte Pavel Belobrádek, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnöke a koalíciós tanács szerda délelőtti ülése után.

A koalícióban nézeteltérések vannak Andrej Babis kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter, az ANO mozgalom elnökének tisztázatlan pénzügyeivel kapcsolatban, amiért Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő javasolta az államfőnek a miniszter menesztését. Babist adócsalással vádolják, illetve azzal, hogy a napokban nyilvánosságra derült, ismeretlenek által titokban készített hangfelvételek szerint saját politikai céljaira próbálta meg felhasználni a tulajdonában lévő sajtót.

Belobrádek elmondta: az ANO a koalíciós szerződés felmondására szólította fel a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), mert Babis lemondására tett javaslatával megsértette azt. A dokumentum szerint a kormányfő csak a koalíciós párt egyetértésével javasolhatja annak minisztere leváltását. A CSSD visszautasította a szerződés megsértésének vádját. A viták ellenére mindhárom párt megerősítette, hogy a koalíciós kormányzást az októberre kiírt képviselőházi választásig folytatni kívánják.

A koalíciós tanács tárgyalását követően ülést tartott a cseh kormány, amely viták után, de jóváhagyta Milos Zeman államfő kínai munkalátogatását, amelyet május 11-től 18-ig tart. A kereszténydemokraták felszólították az államfőt, hogy tekintettel a válságos belpolitikai helyzetre halassza el kínai látogatását. Zeman ezt alaptalannak minősítette, a cseh ipari kamara, valamint a vállalkozói szövetség is kiálltak az elnök mellett. A CSSD három minisztere - a belügyi, a külügyi és az egészségügyi tárcák vezetői - viszont közölték, hogy az eredeti tervektől eltérően nem utaznak Zemannal Kínába.

Zeman továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy Babis ügyével csak Kínából történt visszatérése után fog foglalkozni, ami széles körű bírálattal találkozott a cseh miniszterelnök és az ellenzéki pártok részéről is. Milan Stech, a szenátus elnöke a közszolgálati televízióban kijelentette: amennyiben Zeman jövő keddig, május 16-ig nem dönt Babis menesztéséről, a szenátorok egy csoportja az alkotmánybírósághoz fordul és eljárást kezdeményez az államfő ellen kötelességei súlyos megsértése miatt.

Az ellenzéki jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a TOP 09 pártok kezdeményezésére szerda délután rendkívüli ülést kezdett a parlament alsóháza, a képviselőház, amelynek egyetlen napirendi pontja Andrej Babis nyilvánosságra került, ismeretlenek által készített hangfelvételei. Babis a hangfelvételeken arról beszél a legnagyobb példányszámú cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes egyik újságírójával, hogyan és mikor kellene nyilvánosságra hozni a politikai ellenfeleit érintő, állítólag azokat kompromittáló anyagokat.

Szerző

Lemond minden tisztségéről az osztrák alkancellár

Publikálás dátuma
2017.05.10. 15:15
Fotó: REUTERS/Heinz-Peter Bader
Bejelentette szerdán Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, a kisebbik kormánykoalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, tudományos, kutatási és gazdasági ügyekért felelős miniszter, hogy lemond minden tisztségéről.

Döntését azzal indokolta, hogy lehetetlen volt ugyanabban a felállásban "kormányzati munkát végezni és egyúttal ellenzékként is dolgozni", így "levonta a megfelelő konzekvenciát". A kormányfő-helyettes ezzel feltehetően a koalíción belüli ellentétekre utalt.

A miniszteri pozíciójáról Mitterlehner május 15-i határidővel mond le.

Szerző