A Fidesznek csak a választásig kellenek a közmunkások

Publikálás dátuma
2017.05.10. 20:40

A Fidesznek kell a közmunkások jövő áprilisi szavazata, de utána sokakat kirúgnak majd közülük. 30-40 ezer ember elhelyezését kellene egycsapásra megoldani.

Ilona néhány hét múlva lesz 18 éves. Nem várja meg a születésnapját, már a jövő héten Pestre költözik a párjával – ő mondja így. Mindketten találtak munkát, a borsodi lány egy takarító cégnél fog dogozni, másra nem pályázhatott, mert nincs semmilyen végzettsége, a középiskolát sem fejezte be. Amikor 16 éves lett, azonnal ott akarta hagyni az iskolát, mert az anyja közmunkás béréből nem tudtak megélni. Akkor a helyi polgármester javaslatára a falu képviselőtestülete megszavazta, hogy a tanév végéig kifizetik az iskolába járáshoz szükséges 7 ezer forintos havi buszbérlete árát. Tavaly ősszel mégsem ment vissza a suliba. Cukrásznak tanult, szerette is, de nem szerezte meg a papírt, talán majd később – ígérte inkább magának, mint nekem, amikor telefonon beszéltem vele. Lehet, hogy meg is csinálja. Ilona mer elindulni, a legtöbb borsodi, hevesi, szabolcsi kortársa még ebben sem gondolkodik. Sajnálja otthagyni az édesanyját, aki egyedül gondozza a teljesen magatehetetlenné vált nagymamát is, de tudja, hogy helyben nincs esélye normális munkára.

Fiatalok tízezreinek, családok százezreinek kell naponta szembenézni ezekkel a kérdésekkel, s a jövő évi választás után még nehezebb lesz a helyzetük, hiszen a közfoglalkoztatás vadhajtásait már kezdi felismerni és beismerni a kormány, s ezért jelentős létszámcsökkentést jelentett be, de megoldási javaslatai még senkit nem győztek meg arról, hogy a leépítéssel nem maradnak tömegek állami gondoskodás nélkül. Már ott megbukik a tervek hitelessége, hogy nem egy-két milliárddal, hanem tavaly például 70 milliárddal számolták el magukat a költségvetés közmunkára szánt keretének meghatározásakor.

A Policy Agenda kutatói szerdán hozták nyilvánosságra értékelésüket a pénzügyi trükközésről. Az elemző intézet felhívta a figyelmet, hogy a 2018-as költségvetésben az ideinél 100 milliárd forinttal kisebb összeg, 225 milliárd forint szerepel a közfoglalkoztatás támogatására, amivel visszajutnánk a 2014-es szintre, ám ez mégsem jelenti azt, hogy ezt a pénzt ténylegesen a közmunka programoktól vonják el. Tavaly év végén például a valós kiadásokhoz képest jelentősen túltervezett közmunka-pénzből osztogatott a” jóságos állam” (vagyis a Fidesz) és ez idén év végén nemcsak megismétlődik majd, hanem pár hónappal a választás előtt minden bizonnyal bővítetten jelenik meg. A valóságban jövőre nem 100 milliárddal lesz kevesebb a közmunkára szánt pénz, hanem csak 45 milliárddal, s a megmaradó összeg nagyjából 180 ezer ember foglalkoztatására ad fedezetet. Így a közfoglalkoztatási rendszer leépítésének nyomán 30-40 ezer ember piaci elhelyezését kellene megoldani a kormánynak.

Ennek a tömegnek a túlnyomó része olyan hátrányos helyzetű régiókban él, ahol eddig nem sikerült új munkahelyeket teremteni és kérdéses, hogy a mostani szépen hangzó ígérgetésekből mi valósulhat meg. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke legalábbis nem volt optimista, amikor erről kérdeztem. Schmidt Jenő szerint hiú ábránd azt képzelni, hogy a közmunkások hada kész elmenni az ország másik végébe, ha munkásszállókat építenek. Aki elmúlt 50 éves, az nem megy 30 kilométernél messzebbre, inkább otthon marad a semmire és várja az önkormányzat gondoskodását. Csakhogy ekkora tömeget nem lehet évekig a 22 800 forintos mostani foglalkoztatás helyettesítő támogatáson tartani – érvelt Tab fideszes polgármestere.

Az önkormányzati vezető arra figyelmeztetett, hogy elképesztő ütemű urbanizáció indult el, s az ipari gócpontokban elszabadultak az ingatlan árak, ami szintén a mobilitás ellen hat. Hiába akarja tehát csökkenteni a kormány a közmunkás létszámot a Dél-Dunántúlon, Nógrádban, Zalában vagy Borsodban, az a tervezett idő alatt biztosan nem sikerül. Schmidt Jenő úgy látja, az egy év alatt a közfoglalkoztatásban hosszabb-rövidebb ideig megforduló 350 ezer emberről két év alatt nem lehet 180 ezerre vinni a létszámot, maximum 80-100 ezer fő ellátását lehet más formában megoldani. A jelenlegi tervek nem segítik a nagy járműipari központok munkaerőhiányának felszámolását.

A közfoglalkoztatottak érdekvédelmi szervezeteivel összhangban a Policy Agenda már idézett tanulmánya is kitért arra, hogy hosszú távú megoldást az kínálna, ha az állami cégeknél nagy számban dolgozó közmunkásokat állományba vennék például a vízügyi vállalatok, vagy a MÁV, de főként, ha visszavennék a nemrég leépített diplomásokat a kulturális szféra vagy a közoktatás intézményeibe. A kormány is érzi, hogy nagyon nincs rendben, ha többdiplomás, nyelveket beszélő, netán tudományos fokozattal rendelkező értelmiségieket kényszerít közfoglalkoztatotti státusba, megalázóan alacsony bérekért. Április 30-ig adott határidőt a kabinet a Belügyminisztériumnak, hogy írja össze ezeket a dolgozókat és számolja ki, mennyibe kerülne, ha visszakerülnének közalkalmazotti vagy köztisztviselői állományba, illetve az állami cégeknél most a többi alkalmazottól elkülönülten foglalkoztatott brigádokat rendes munkavállalói státusba vennék. Eredmény egyelőre nincs, vagy nem merik megmondani.

Változások a közfoglalkoztatásban

Egy idén március 20-án született kormányhatározat mondja ki a leépítést a közfoglalkoztatás területén. A legfontosabb változások:

• 2018. június elsejétől felmenő rendszerben, három éves időszakon belül a közfoglalkozatási jogviszonyban eltölthető maximális időtartam egy év lesz, kivéve, ha a versenyszféra nem kínál reális munkalehetőséget az illetőnek

• a közfoglalkoztatási programokban részt vevők havi átlagos maximális létszámát 2020-ig folyamatosan 150 ezer főre kell csökkenteni

• a 25 év alatti fiatalokat csak akkor vonhatják be a közfoglalkoztatási programokba, ha az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló munkaerőpiaci program nem kínál számukra reális egyéb lehetőséget

Közfogis értelmiségünk

A hivatalokban csak „közfogisoknak” nevezik a közfoglalkoztatottakat, köztük azt a 23 ezer embert is, aki jelenleg állami cégeknél és közintézményekben dolgozik éhbérért. Legalább tízezren közülük diplomások. A Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport kedden már ötödik alkalommal szervezett Új Munka Kör estek néven beszélgetést az érintetteket foglalkoztató ügyekről. A találkozón egykori középiskolai tanár, néprajzkutató, muzeológus, jogász sorolta a megalázó helyzeteket, amibe az állam belekényszeríti őket.

A több diplomás, 3-4 felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező szakembert is csak középfokú végzettséggel regisztrálják, mert ha túlképzett, nem helyezik el sehová, a korábbi professzor is csak vendégkártyával mehet be a kutatóintézetbe, tanulmányok futnak a nevük alatt, de a hivatal internetes munkatársi listájában nem szerepelhet a nevük. A beszélgetések legfőbb tanulsága, hogy a hozzájuk hasonlóan megfélemlített társadalomtól nem várhatnak szolidaritást, nekik kell visszaszerezniük a megbecsülésüket. Ne féljünk! – hangzott az egymásnak szánt biztatás a találkozón.

Egyenes út a börtönbe
Vécsi István, Ricse polgármestere, a Közmunkás Szakszervezet elnöke

Vécsi István, Ricse polgármestere, a Közmunkás Szakszervezet elnöke

- Félnek a borsodi közmunkások a kevesebb munkalehetőségtől?
- Megijedtek a kormány tervei miatt, mert az eddigi tapasztalataik rosszak a felkínált piaci munkahelyekkel kapcsolatban. Mentek már innen Fertődre, Ajkára dolgozni, fejvadász cégek kerestek munkaerőt, de csak később derült ki, hogy öntődébe vitték munkásokat, amihez ebben a térségben nem értenek az emberek. Tagadhatatlanul bajok vannak a munkakultúrájukkal is, meg sokba is kerül, ha távol élnek a családjuktól, ezért mindannyian visszajöttek. Próbálkoztak Szlovákiával is, de ott is csak feketén foglalkoztatták őket és vagy fizettek a vállalkozók vagy nem.
- Ha nem lesz közmunka, miből élnek meg ezek a családok?
- Ricsén is lesznek, akik kimaradnak a közfoglalkoztatásból, ez egyenes utat nyit nekik a börtönbe. Betörnek, drogot fognak árulni, mert pénzt kell szerezni a családnak.
- Az eddigieknél jobb képzéseket ígér a kormány. Eredményesek lehetnek?
- Most is futnak ilyen programok, nálunk is bejelentkezett egy cég a „Digitális szakadék” felszámolására. Kétszer 35 órában akarja felkészíteni a félanalfabéta embereket a számítógép és az internet használatára, ami egy nagy semmi. Egy beiskolázottért 80 ezer forintot kapnak, milliókat kaszálnak a semmiért. A legnagyobb baj, hogy a mostani rendszer évszázadokra határozza meg ennek a térségnek a jövőjét. A fiataloknak nincs jövőképe, nincs gyár, ahová érdemes szakképzést szerezni, nincsenek munkásbuszok, amelyek biztos munkahelyre vinnék az embereket.



Frissítve: 2017.05.10. 22:43

Megdőlt a hidegrekord - Mínusz 2,5 fokot mértek Győrnél

Publikálás dátuma
2017.05.10. 18:41
Illusztráció: Thinkstock
Ma hajnalban -2,5 fokkal dőlt meg az 1928-as minimumrekord - írta az Időkép.hu.

A fagyosszentek kicsit hamarabb érkeztek - jegyzi meg a portál. Többfelé fagypont közeli hőmérsékleteket, az Észak-Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében mínuszokat is mérhettünk. Legutóbb ezen a hajnalon 1928-ban volt ilyen alacsony a hőmérséklet. A Budapest Csillagda állomáson feljegyzett -2 fokos minimumrekord dőlt meg fél fokkal, a Győr melletti Koroncón ugyanis -2,5 fokig süllyedt a hőmérséklet.

Az Új Szó azt írta, hogy Szlovákiában is megdőlt a hidegrekord. A Lomnici-csúcson -14,1 fokot mértek szerda hajnalban. Utoljára 1978-ban volt ilyen hideg az országban ezen a napon.

Szerző
Témák
hidegrekord

Juhász Péterék bemutatták budapesti jelöltjeiket

Publikálás dátuma
2017.05.10. 18:32
Illusztráció: Népszava
Bemutatta fővárosi országgyűlési képviselőjelöltjeit a sajtónak az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerdán Budapesten.

Miután a politikusok felsorakoztak egy csoportképhez az országház előtt, Juhász Péter bejelentette, vidéki jelöltjeiket június elején mutatják be. A pártelnök hangsúlyozta, ha kell, valamennyi egyéni választókerületben önállóan indulnak, de továbbra is nyitottak az úgynevezett pólusképzésre, mert abban látják a kormányváltás lehetőségének zálogát.

E pólusképzést úgy írta le, hogy az általuk demokratikusnak tartott pártok két, az egyéni képviselőjelöltjeiket felsoroló listát alkotnának. Az egyiket a 2010 előtti "világot tömörítő", az akkori "elit szereplőihez" tartozó, MSZP, DK, Liberálisok és Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa), a másikat az "új pólus", az Együtt, az LMP, a Párbeszéd Magyarországért, a Momentum Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, valamint civil szereplők  készítenék.

Ezt követően helyben döntenék el, hogy melyik lista jelöltje induljon az egyes választókerületekben a kormánypártokkal szemben - tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt mondta, a koncepcióval egyelőre nem keresték meg a többi pártot, mert majd csak ősszel lesz időszerű megvitatni az elképzeléseket.

Az Együtt egyéni jelöltjei: Juhász Péter elnök, Szigetvári Viktor volt elnök, Szelényi Zsuzsanna és Szabó Szabolcs képviselő, Szíjj Zsuzsanna elnökségi tag, Komáromi Zoltán, a párt országos politikai tanácsának alelnöke, Nyíri Gábor VI. kerületi önkormányzati képviselő, Baranyi Krisztina IX. kerületi önkormányzati képviselő, Spät Judit elnökségi tag, Kratochwill György, a 8. választókerület elnöke, Tábi Attila, a 9. választókerület elnöke, Pataki Márton fővárosi elnök, Légrádi Péter IV. kerületi önkormányzati képviselő, Vajda Zoltán XVI. kerületi önkormányzati képviselő, Kóber György, a párt országos politikai tanácsának alelnöke, Mérő Péter XVIII. kerületi önkormányzati képviselő, Lázár Róbert budapesti alelnök és Hajdu Nóra alelnök.

Szerző