Repült az FBI-főnök

Publikálás dátuma
2017.05.11. 07:32
Az FBI-főnök a demokratákat és a republikánusokat is magára haragította FOTÓ: REUTERS/KEVIN LAMARQUE
Az amerikai elnök rendkívül furcsa módon, gyanús időzítéssel menesztette a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját, az egyetlen tisztviselőt, akit megtartott Barack Obama kinevezettjei közül. 

Az 56 éves James Comey megbízatása tíz évre szólt, három és fél évet szolgált le az FBI élén, George W. Bush hivatali idejében az igazságügyi tárca helyettes vezetője volt. Trump nem jelezte előre, hogy Comey leváltására készülne, az FBI-főnök Los Angelesben, egy FBI-ügynököknek tartott előadás közben szerzett tudomást leváltásáról, a teremben lévő tévék képernyőjéről.

Noha rendkívül büszke volt függetlenségére, az FBI-igazgató a tavalyi kampány idején belekeveredett a politikába. 2016 nyarán a republikánusokat haragította magára, amikor bejelentette: vádemelés nélkül lezárja a vizsgálatot Hillary Clinton e-mail szervere ügyében. Másodszor akkor került reflektorfénybe, amikor tavaly októberben, közvetlenül az elnökválasztás előtt nyilvánosságra hozta, új tények merültek fel, s újranyitja a vizsgálatot. A demokrata elnökjelölt népszerűségi mutatói esni kezdtek, s Clinton máig úgy véli, Comey – az FBI gyakorlatában kirívó, s mint utóbb kiderült, indokolatlan – beavatkozása volt vereségének egyik fő oka. Comey múlt héten négy óra hosszat tanúskodott a szenátus igazságügyi bizottsága előtt, s hosszan magyarázta, hogy ha nem hozta volna nyilvánosságra a Clinton-vizsgálat újranyitását, akkor is hibát követett volna el.

Comey kirúgását azzal indokolták, hogy az FBI-főnök hibákat követett el a Clinton szerverbotránya ügyében folytatott vizsgálatban. Trump levele azonban arról árulkodik, hogy az elnököt az orosz beavatkozás ügyében folyó nyomozás aggasztja. „Bár nagyra értékelem, hogy három alkalommal is tudatta, nem állok a vizsgálat célkeresztjében, egyetértek az igazságügyi tárcával, hogy nem képes az FBI hatékony vezetésére” – írta a levélben Trump. Comey leváltását a The New York Times jelentése szerint Jeff Sessions igazságügyi miniszter, s nemrégiben kinevezett helyettese, Rod J. Rosenstein sürgette, azzal vádolva az FBI-főnököt, hogy a Clinton-elleni vizsgálat során túlterjeszkedett hatáskörén. Gyanúsnak tartják azonban, hogy Trump épp egy nappal azután lépett, hogy az FBI bejelentette, egy nagyesküdtszék idézéseket küldött ki volt nemzetbiztonsági tanácsadójának, és több korábbi munkatársának. A helyzet további furcsasága, hogy tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter első alkalommal tárgyalt az amerikai elnökkel a Fehér Házban, ez azonban a CNN moszkvai tudósítója szerint korábban időzített találkozó volt.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata kisebbségi vezetője sajtóértekezletén azt kérdezte: „Comeyt azért menesztették, mert a vizsgálat túl közel jutott az elnökhöz?”. Schumer sürgette, hogy azonnal nevezzenek ki független, különleges ügyészt Oroszország tavalyi beavatkozásának kivizsgálására. Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságában folyó vizsgálat vezetője közölte, aggasztja a döntés időzítése és indokolása. Bob Casey demokrata szenátor „nixoni lépést” emlegetett. Dianne Feinstein, a szenátus igazságügyi bizottságának helyettes vezetője szerint „erős és független” FBI-főnökre lesz szükség.

Az ügynökség emberei fogadkoznak, Comey távozása után is folytatják az elnök embereinek orosz kapcsolatairól a vizsgálatot. Ideiglenesen az eddigi helyettes, Andrew McCabe vezeti az ügynökséget, ő 1996 óta dolgozik az FBI-nál, de túl közel áll a demokratákhoz, ezért aligha hagyják a poszton. Rudy Giuliani, New York volt polgármestere és Dana Boente volt virginiai ügyész neve is felmerült utódjelöltként. Trump választottjára rá kell bólintania a szenátusnak. A leváltott FBI-igazgatót 2013-ban a száz tagú testület 97 vokssal erősítette meg.

Richard Nixon szelleme
A 37. amerikai elnök 1973. október 20-án menesztette a Watergate-ügyben vizsgálódó Archibald Cox különleges ügyészt. A „szombat esti mészárlás” miatti tiltakozásképpen lemondott Elliott Richardson igazságügyi miniszter és helyettese, William Ruckelshouse. Washingtonban akkor, akárcsak most, megjegyezték, ilyesmi csak egy banánköztársaságban fordul elő, hogy egy hivatalban lévő elnök akadályoz egy magát is közelről érintő nyomozást.
A Nixon elnöki könyvtár közleményben szögezte le, Nixon nem váltott le FBI-igazgatót. Ez az FBI történetében egyszer fordult elő. Bill Clinton 1993-ban azért menesztette William Sessionst, az ügynökség akkori vezetőjét, mert közpénzeket magáncélra használt fel.

Szerző

Felragyoghat a nap Korea fölött

Publikálás dátuma
2017.05.11. 07:31

Tegnap iktatták be hivatalába az új baloldali elnököt Dél-Koreában, aki jelezte: hajlandó ellátogatni Észak-Koreába. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a feszültség oldódása várható a régióban.

Nyolc év ború után ismét felragyoghat a nap a Koreai-félszigeten. „Napfény-politikának” hívták ugyanis azt az 1998 és 2008 közötti időszakot, amikor Dél-Koreában baloldali kormány volt hatalmon, s felélénkültek a gazdasági-diplomáciai kapcsolatok Észak-és Dél-Korea között. Most is ez várható, hiszen a tegnap beiktatott Mun Dzse In a rendkívül szerény, 10 perces ceremónia után elmondta: megfelelő körülmények között akár Phenjanba is ellátogatna. Jelzésértékű, hogy az új elnök – aki észak- koreai menekültek fia - már az első napján deklarálta szándékát.

Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője szerint az utóbbi hetek feszültsége után enyhülés várható a régióban. Phenjan aligha adja fel nukleáris ambícióit, ám ha Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal enyhül a feszültség, elképzelhető, hogy hónapokig, akár évekig nem kerül sor újabb nukleáris tesztre. „Az észak-koreai tömegtájékoztatás már kedden, az elnökválasztás napján a feszültség enyhítése mellett állást foglaló nyilatkozatokat adott ki” – mondta a Népszavának Csoma, aki hozzátette: a két ország közeledésében annak is szerepe van, hogy Phenjannak megromlott a kapcsolata Kínával, miután szövetségese, Peking „pálcát tört fölötte az elmúlt időszak vállalhatatlan lépései miatt”. A szakértő szerint Észak-Koreának azért is fontos a dél-koreai közeledés, mert az 1998-2008 közötti időszak tapasztalatai alapján a rezsim komoly gazdasági együttműködésre számíthat.

De ami még ennél is fontosabb lehet politikailag, az a turisztikai kapcsolatok esetleges újraindulása. 1998-ban, az akkor hivatalba lépő kormányzat első lépéseinek egyike volt, hogy létrehozta a turisztikai kapcsolatot Phenjannal. „Ez szinte virtuálissá tette a megosztottság állapotát. Az ilyen kapcsolatok, a majdani egyesítés, és az észak-koreai rezsim belső eróziója szempontjából is nagyon fontosak” – magyarázta lapunknak Csoma Mózes.

Az dél-koreai lakosság 41 százaléka azonban nem csupán Észak-Korea politikája miatt szavazott az egykori emberjogi ügyvédre a keddi előre hozott voksoláson. Változást akartak az elmúlt 9 év konzervatív kormányzása, és a jelenleg börtönben ülő Pak Gun Hje elnök után, aki egy korrupciós botrányba bukott bele. A tavaly ősszel kezdődött, ún. gyertyás forradalomnak nevezett tüntetéssorozat betetőzése Mun győzelme. A tüntetések a konzervatív elitben való csalódást fogalmazták meg. Csoma szerint azonban, ha az elégedetlenség és a tüntetések gyökerét keressük, vissza kell menni 2014 tavaszáig.

„Ekkor következett be a Sewol kirándulóhajó katasztrófája, amely során több száz iskolás gyerek vesztette életét. A dél-koreai közvélemény úgy érezte, hogy az elnök és a hatóságok nem megfelelően kezelték a helyzetet. Ettől kezdve az indulat folyamatosan nőtt a kormányzó konzervatív elit iránt. Ez csúcsosodott ki a gyertyás forradalommal, és betetőzött a mostani győzelemmel.”

Mun Dzse In
1953-ban született a koreai háború hadifogolytáboráról híres Kodzse-szigeten (régi átírással Kocsedó). Szülei a koreai háború idején menekültek el északról. A család igen nehéz körülmények között élt, édesanyja tojást árult, édesapja hadifogolytáborban dolgozott – olvasható a BBC portréjában. Ennek ellenére sikerült taníttatni a fiukat, akit felvettek a jogi egyetemre.
A baloldali diákcsoportokban aktív diákot nem sokkal később letartóztatták, mert tüntetést szervezett az előző elnök, Pak Gun Hje apja diktatórikus rendszere ellen. Egy ideig börtönben ült, ott tette le a vizsgáit, majd egy barátjával, Ro Mu Hjonnal ügyvédi irodát alapított. Rot 2003-ban elnökké választották, s Mun lett az egyik fő tanácsadója: „Ro árnyéka”, ahogy akkoriban nevezték. Mun régi barátja, Ro öngyilkossága után három évvel, 2012-ben indult először az elnöki posztért. Akkor alulmaradt Pakkal szemben, ám öt évvel később, a szavazatok 41 százalékával aratott győzelmet.

Hivatalos: lemondott a francia kormány

Hivatalosan is benyújtotta lemondását szerda este Bernard Cazeneuve francia miniszterelnök és kormánya, miután az alkotmánytanács jóváhagyta Emmanuel Macron köztársasági elnökké választását - közölte szerda este a francia elnöki hivatal.

A hivatalos közlés szerint a távozó szocialista államfő, Francois Hollande, akinek vasárnap jár le a mandátuma, "a köztársasági szokásjognak megfelelően" tudomásul vette a kormánya várt lemondását és felkérte Bernard Cazeneuve-öt, hogy lássa el a folyó ügyeket az új kormány megalakulásáig, amely a jövő hét elején esedékes. 

Utoljára ült össze szerdán Francois Hollande elnökletével a szocialista kormány. A köztársasági elnök a szociális párbeszéd fontosságára figyelmeztetett négy nappal azelőtt, hogy átadja a hatalmat megválasztott utódának, Emmanuel Macronnak. A kormányülést követően Francois Hollande az Elysée-palota lépcsőjén búcsúzott el 17 miniszterétől és 20 államtitkárától, majd a párizsi Luxembourg-kertben Emmanuel Macronnal együtt részt vett és koszorúzott a rabszolgaság eltörlésének megemlékezési ünnepségén. 

Az alkotmánytanács szerda délután hivatalosan is kihirdette az elnökválasztás végeredményét: az összes szavazat összesítése alapján a 39 éves Emmanuel Macron a voksok 66,1 százalékát gyűjtötte össze, míg ellenfele, a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 33,9 százalékát kapta.

Szerző