Oktatás - Mindent, a Pitagorasz tételt is szabályoznák

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:02

A jól képzett, autonóm értelmiség a jelenlegi rendszernek ellensége, mert észrevesz, gondolkodik, s nem átall kérdezni. Nem véletlen, hogy a kormány ott tesz keresztbe az oktatásnak, ahol csak tud – hangzott el azon a konferencián, amelyet a Gémesi György nevével fémjelzett Új Kezdet szervezett Miskolcon.

- Az oktatás hatékonyságát illetően Chilével és Mexikóval vagyunk egy sorban, a Fidesznek pedig nincs oktatási koncepciója, csak hirtelen ötletei vannak – erről már Pilz Olivér, a Civil Közoktatási Platform képviselője beszélt a konferencián. A közoktatás ma azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt az olcsó levest kapja: nem a rosszabbakat húzzuk fel a jók szintjére, hanem utóbbiakat rángatjuk vissza. Hozzátette: Úgy tűnik, mintha az állam az egyháznak akarná „átpasszolni” a közoktatást, nekik ugyanis olyan összegeket biztosítanak iskolafenntartásra, amiről az állami oktatás résztvevői csak álmodoznak. Információik szerint újabb elképesztő centralizációra készül a kormány, s az új Nemzeti Alaptantervben kis túlzással már azt is szabályozni szeretnék, milyen módszerrel kell tanítani a Pitagorasz tételt.

Mendrey László a PDSZ elnöke a szegregáció ellen emelte fel a szavát, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a közoktatásban mindenkinek egyenlő feltételeket kell biztosítani. A Debreceni Egyetem volt rektora, Fábián István szerint a magyar felsőoktatás a kormányzat által gerjesztett ellenséges légkörben dolgozik. Köteles László, Komlóska, és Ambrus Györgyi Kistokaj polgármestere arról beszélt: méltatlan, hogy a kormány elvette az önkormányzatok iskolafenntartói jogát, s arra „játszanak”, hogy a kis falvakban végleg be lehessen darálni a közoktatást. Komlóskán ezt úgy akadályozták meg, hogy összefogtak a ruszin nemzetiségi önkormányzattal, s most hivatalosan ők működtetik az iskolát.

Mivel a konferencia előadói között ott volt Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform egyik emblematikus képviselője, megkérdeztük, vajon szorosabb kapocs alakul-e köztük és az új pártformáció között. Pilz erre azt válaszolta: mindenkivel együttműködnek, aki az oktatásról hajlandó szakmai alapokon gondolkodni. Üveges Gábor, az Új Kezdet választmányi elnöke azt mondta el lapunknak: olyan erős ma a félelem az emberekben, hogy már nemcsak pedagógusok, hanem helyi újságírók is azt jelezték vissza, nem mernek elmenni egy nem "kormánybarát" oktatási konferenciára, nehogy bajuk legyen belőle.

Szerző

Sokat kockáztatunk az iráni atomüzlettel

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:00
A fotón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén beszél (mellette balró
A világpolitika összes meghatározó szereplőjét ellenünk fordíthatja, ha felmerül a gyanú, hogy részt veszünk az atomsorompó-egyezmény kijátszásában.

Magyarországnak nincs külföldre eladható reaktortechnológiája, ellenben lehet olyan know-how-ja, amely áttételesen akár atombombák fejlesztéséhez is felhasználható – ez a konklúziója azoknak a beszélgetéseknek, amelyeket a téma szakértőivel folytattunk a magyar-iráni nukleáris együttműködés lehetséges értelméről. Az apropót az adta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ismét (ezúttal is titokban) tárgyalt Irán képviselőjével a kooperációról.

A találkozóról szóló hírt az LMP-s Ungár Péter szúrta ki az egyik iráni hírügynökség honlapján. A szöveg szerint Semjén Belgrádban beszélt az iráni nagykövettel, a téma a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése volt. Semjén áprilisban Teheránban megállapodást írt alá a kétoldalú nukleáris együttműködésről. A találkozóról és az egyezményről akkor is az iráni sajtó - majd annak nyomán a Népszava - számolt be, az MTI csak utólag közölte a hírt.

Teherán -Getty Images

Teherán -Getty Images

A bejelentés értetlenséget keltett a hazai belpolitikai és szakértői körökben, pedig volt előzménye. Irán 2015-ig szankciók és nukleáris technológiai bojkott alatt állt, mivel olyan atomprogramot indított, amely a külvilág szerint saját atomfegyver létrehozására irányult. Két éve nemzetközi megállapodás született a szankciók részbeni feloldásáról, amit Donald Trump amerikai elnök nem sokkal a beiktatása után súlyos hibának nevezett, és új korlátozásokat helyezett kilátásba, mivel (számos amerikai és európai szakértővel együtt) nincs meggyőződve arról, hogy a korábban latorállamnak minősített Irán valóban lemondott az atomhatalommá válásról.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a 2015-ös fordulat után bejelentette: Magyarország szeretne részt venni az iráni nukleáris programban. Hogy miért, az akkor sem volt világos, és az értetlenség Semjén idén áprilisi vizitje után csak fokozódott. A hivatalos kommunikáció szerint Magyarország Iránnal közösen épít majd 25 megawattos atomreaktorokat, ez azonban biztosan nem igaz: a lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzó állítása szerint nincs exportálható reaktortechnológiánk, miközben legalább négy nyugati állam rendelkezik gyártásra kész minireaktor-tervekkel. Van viszont - a kutatóintézeti szférában és Pakson - olyan know-how-nk, amely áttételesen akár a nukleáris fegyverek kifejlesztésénél is hasznosítható.

Ha Iránnak netán továbbra is vannak ilyen irányú ambíciói, akkor egy nukleáris együttműködési megállapodás megfelelő (korábban mások által is alkalmazott) keret lehet a tudásátadásra, ezzel azonban rendkívül sokat kockáztatnánk: az iráni fél valószínűleg számos üzleti előnyt felajánlana cserébe – aminek már látszanak is bizonyos jelei, például a magyar járműipar vonatkozásában –, ugyanakkor Magyarország egyszerre találná szembe magát a világpolitika összes meghatározó szereplőjével, ha akár csak a gyanú is komolyan fölmerülne, hogy részt veszünk az atomsorompó-egyezmény kijátszásában. Az aggályokat erősíti, hogy a kormány nem hozta nyilvánosságra a magyar-iráni megállapodás tartalmát. Fokozza a kételyeket Semjén Zsolt szerepe is, a miniszterelnök-helyettesnek ugyanis a kormányzati feladatleosztás nem ad hatáskört nukleáris ügyekben.

Végtelenbe nyúló pillanat
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr pillanatnyilag nem tud időt szakítani a kérdésekre - ezzel hárította el lapunk érdeklődését a Miniszterelnökség munkatársa, majd egyértelmű utalást tett arra, hogy a következő napokban se számítsunk válaszra. Semjén Zsolt az alábbi kérdésekre nem kívánt reagálni: A kormány álláspontja szerint pontosan milyen szerep hárulna Magyarországra a magyar-iráni nukleáris együttműködésben? Ad-e Magyarország hitelt Iránnak a nukleáris együttműködéssel kapcsolatos célokra? Felvetette-e Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tárgyalásain az iráni keresztények helyzetét, tiltakozott-e a keresztényüldözés ellen? Igazak-e a hírek, amelyek szerint nem csak április elején tárgyalt iráni ügyekről, hanem nemrég Belgrádban is egyeztetett egy iráni diplomatával? Miről és kivel tárgyalt akkor? Erről a tárgyalásról miért nem adtak tájékoztatást? B. A.

Sokat kockáztatunk az iráni atomüzlettel

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:00
A fotón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén beszél (mellette balró
A világpolitika összes meghatározó szereplőjét ellenünk fordíthatja, ha felmerül a gyanú, hogy részt veszünk az atomsorompó-egyezmény kijátszásában.

Magyarországnak nincs külföldre eladható reaktortechnológiája, ellenben lehet olyan know-how-ja, amely áttételesen akár atombombák fejlesztéséhez is felhasználható – ez a konklúziója azoknak a beszélgetéseknek, amelyeket a téma szakértőivel folytattunk a magyar-iráni nukleáris együttműködés lehetséges értelméről. Az apropót az adta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ismét (ezúttal is titokban) tárgyalt Irán képviselőjével a kooperációról.

A találkozóról szóló hírt az LMP-s Ungár Péter szúrta ki az egyik iráni hírügynökség honlapján. A szöveg szerint Semjén Belgrádban beszélt az iráni nagykövettel, a téma a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése volt. Semjén áprilisban Teheránban megállapodást írt alá a kétoldalú nukleáris együttműködésről. A találkozóról és az egyezményről akkor is az iráni sajtó - majd annak nyomán a Népszava - számolt be, az MTI csak utólag közölte a hírt.

Teherán -Getty Images

Teherán -Getty Images

A bejelentés értetlenséget keltett a hazai belpolitikai és szakértői körökben, pedig volt előzménye. Irán 2015-ig szankciók és nukleáris technológiai bojkott alatt állt, mivel olyan atomprogramot indított, amely a külvilág szerint saját atomfegyver létrehozására irányult. Két éve nemzetközi megállapodás született a szankciók részbeni feloldásáról, amit Donald Trump amerikai elnök nem sokkal a beiktatása után súlyos hibának nevezett, és új korlátozásokat helyezett kilátásba, mivel (számos amerikai és európai szakértővel együtt) nincs meggyőződve arról, hogy a korábban latorállamnak minősített Irán valóban lemondott az atomhatalommá válásról.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a 2015-ös fordulat után bejelentette: Magyarország szeretne részt venni az iráni nukleáris programban. Hogy miért, az akkor sem volt világos, és az értetlenség Semjén idén áprilisi vizitje után csak fokozódott. A hivatalos kommunikáció szerint Magyarország Iránnal közösen épít majd 25 megawattos atomreaktorokat, ez azonban biztosan nem igaz: a lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzó állítása szerint nincs exportálható reaktortechnológiánk, miközben legalább négy nyugati állam rendelkezik gyártásra kész minireaktor-tervekkel. Van viszont - a kutatóintézeti szférában és Pakson - olyan know-how-nk, amely áttételesen akár a nukleáris fegyverek kifejlesztésénél is hasznosítható.

Ha Iránnak netán továbbra is vannak ilyen irányú ambíciói, akkor egy nukleáris együttműködési megállapodás megfelelő (korábban mások által is alkalmazott) keret lehet a tudásátadásra, ezzel azonban rendkívül sokat kockáztatnánk: az iráni fél valószínűleg számos üzleti előnyt felajánlana cserébe – aminek már látszanak is bizonyos jelei, például a magyar járműipar vonatkozásában –, ugyanakkor Magyarország egyszerre találná szembe magát a világpolitika összes meghatározó szereplőjével, ha akár csak a gyanú is komolyan fölmerülne, hogy részt veszünk az atomsorompó-egyezmény kijátszásában. Az aggályokat erősíti, hogy a kormány nem hozta nyilvánosságra a magyar-iráni megállapodás tartalmát. Fokozza a kételyeket Semjén Zsolt szerepe is, a miniszterelnök-helyettesnek ugyanis a kormányzati feladatleosztás nem ad hatáskört nukleáris ügyekben.

Végtelenbe nyúló pillanat
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr pillanatnyilag nem tud időt szakítani a kérdésekre - ezzel hárította el lapunk érdeklődését a Miniszterelnökség munkatársa, majd egyértelmű utalást tett arra, hogy a következő napokban se számítsunk válaszra. Semjén Zsolt az alábbi kérdésekre nem kívánt reagálni: A kormány álláspontja szerint pontosan milyen szerep hárulna Magyarországra a magyar-iráni nukleáris együttműködésben? Ad-e Magyarország hitelt Iránnak a nukleáris együttműködéssel kapcsolatos célokra? Felvetette-e Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tárgyalásain az iráni keresztények helyzetét, tiltakozott-e a keresztényüldözés ellen? Igazak-e a hírek, amelyek szerint nem csak április elején tárgyalt iráni ügyekről, hanem nemrég Belgrádban is egyeztetett egy iráni diplomatával? Miről és kivel tárgyalt akkor? Erről a tárgyalásról miért nem adtak tájékoztatást? B. A.