Lázár: aki kritizálja a nemzeti konzultációt, nem érti a demokráciát

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő immáron 87. alkalommal tartja meg csütörtöki Kormányinfóját. A sajtótájékoztatót a szokásos késés után a kormány múlt heti munkájával kezdte a miniszter a bevándorlással, a jogi határzárral, majd a Brüsszel elleni támadással kapcsolatban, de a jól bevált sorosozás sem maradhatott el ezen a héten sem. Lázár a nemzeti konzultációról kijelentette, hogy a kritikák a demokrácia lényegét nem értő álláspontok, tehát aki kritizál, nem érti a demokráciát.

Lázár bejelentette, hogy a magyar szerb határon 4,8 milliárd forintból elkészült a második 150 kilométeres kerítés, így a határzár már száz százalékban alkalmas arra, hogy az országot megvédje. Ezzel teljessé vált a határvédelem - mondta büszkén Lázár, aki azzal folytatta megszokott riogatását, hogy Magyarországnak fel kell készülnie egy migrációs válsághelyzetre.

Bakondi uszító levele

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonságért felelős megbízottja több magyar állampolgárnak írt fideszes e-mail címéről, hogy a nemzeti konzultáció visszaküldésére buzdítsa az embereket : „Tisztelt Honfitársam! (…) Brüsszel (…) Magyarországot is arra akarja kényszeríteni, hogy illegális bevándorlókat fogadjon be. Álljunk ki Magyarországért! Ne hagyjuk, hogy Brüsszelben határozzák meg, hogy kivel kell együtt élnünk! Kérem, töltse ki és küldje vissza a Nemzeti Konzultációs kérdőívet és biztassa (sic!) erre barátait, ismerőseit is!”.

Kerestük Bakondit, de nem válaszolt kérdéseinkre, amelyekben többek között azt firtattuk, milyen körnek, honnan származó e-mail címekre küldött levelet.

A Brüsszel-ellenes hangokra sem kellett sokat várni a sajtótájékoztatón, a menekültkérdés után ez volt a második fő téma. A miniszter azt hangoztatta, hogy Brüsszelben sokan úgy gondolják, hogy Európa jövője a migráció támogatásában van - uszított újfent. Márpedig mi nem a migránsok támogatására akarjuk költeni az adófizetők pénzét, hanem a családok megerősítésére - kampányolt Lázár, elismételve, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, hogy az ország területén ki élhet, és ki nem.

Lázár szerint fontos, hogy nem csak a választásokon, hanem a választások között is kikérjék az emberek véleményét, ezért akkora siker a nemzeti konzultáció, amit soha ennyien nem küldtek vissza - büszkélkedett a miniszter az 1,276 millió kérdőívvel, amiket egyébként május 20-ig lehet még kitölteni.

Az Európai Bizottság állásfoglalásáról - ami szerint a nemzeti konzultáció félrevezető - azt mondta: nehéz lenne ennyi embert félrevezetni, szerinte a kérdőívet kitöltők pontosan tudják, miről van szó. Szerinte akik kritizálják a nemzeti konzultációt, azok nem értik a demokráciát.

A kvótaperrel kapcsolatban azt mondta, hogy önmagában a kvóta egy sikertelen ügy. A problémákat ez nem oldja meg, a bevándorlás megoldását a megállítás jelenti, semmilyen kvótát nem fogad el Magyarország - mondta Lázár, aki előrejelezte, hogy a vita el fog húzódni Magyarország és Brüsszel között, mivel "Dávid és Góliát harca zajlik", és a küzdelemben csak a visegrádi és a közép-európai országokra számíthatunk.

Elkezdődött a kvótaper

Az Európai Unió Bíróságán, Luxembourgban megkezdődött a kvótaper tegnap. Magyarország azért nyújtott be keresetet, mert 1294 menedékkérőt kellene átvennie, de egyetlen egyet sem akar. A kormányt képviselő Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője azt mondta: Magyarország elismeri a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja. Az Európai Unió Tanácsának képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt.

Természetesen a miniszter Soros Györgyöt sem hagyhatta ki egyre monotonabbá váló beszédéből. "Az a tapasztalatom, hogy a Soros György által támogatott szervezetek visszaélnek a bevándorlók helyzetével" - riogatott ismét a magyar származású milliárdos nevével a politikus.

Lázár a minimálbérre is kitért, amit ígérete szerint be is fognak tartani, és ami 138 ezer forint lesz jövőre, míg 2010-ben éppen csak 73 ezer forint volt. Hozzátette, hogy 4,4 millió ember dolgozik jelenleg Magyarországon, és az a cél, hogy minél többen a piacon találjanak munkát. A 2018-as költségvetésről azt mondta, azoknak lesz jó, akik dolgoznak. A miniszter cáfolta, hogy a jövő évi büdzsé választási költségvetés lenne, amit a Népszava is megírt. Ennek ellenére egy újabb rezsicsökkentést is kilátásba helyezett Lázár, aki szerint Magyarországon még mindig vannak olyan részek, ahol van lehetőség a csökkentésre. A nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésre elmondta: leghamarabb ősszel kerülhet napirendre, a mérlegelésnél majd az akkori számokat kell figyelembe venni.

Az egészségüggyel és az oktatással kapcsolatban azt mondta: előbbire 102 milliárddal jut több jövőre, utóbbira 81 milliárddal. Lázár hozzátette, hogy az otthonteremtési kedvezmény is megmarad jövőre, míg az internet- és a halak áfája csökken 2018-ban. A védőnők 33 ezer forintos bérpótlékot kapnak az idei év végén, ami jövőre is rendelkezésre fog állni - jelentette be Lázár. Ezzel párhuzamosan megkezdik a nemzeti védőnői hálózat előkészítését, mert azt szeretnék, hogy a védőnői szolgálat egységes feltételekkel működjön 2018-tól. A miniszter megerősítette, hogy a mentőszolgálat dolgozóinak bére 2018-tól az új életpálya keretében 10 százalékkal emelkedik.

A miniszter kitért a kamerás bírságokra is. Szerinte a biztonsági felvételek alapján nem lett volna lehetőségük az érintett önkormányzatoknak büntetni. Az ügyben négy önkormányzat érintett, és nekik rendezniük kell ezt a jogi helyzetet – tette hozzá.

A gödi gyermekotthonban történt eseményekről azt mondta, hogy egy szülőt sem az államtitkár, sem egy civil szervezet véleménye nem érdekel. Ha az intézmény működésével gondok vannak, akkor azon változtatni kell - jelentette ki. Lázár arról is beszélt, hogy a norvég alap esetében egy új megállapodás születhet, és mint a magyar, mind a norvég kormány abban érdekelt, hogy minél előbb megállapodással zárják le a vitát. Tavaly november óta egyébként nem volt tárgyalás - tette hozzá. Olyan megállapodást akarunk, amit Svájccal kötöttünk, ha nekik jó ez, akkor Norvégiának is jónak kell lennie a megállapodásnak. Azt szeretnénk, hogy minden civil szervezet hozzáférjen a Norvég Alap pénzeihez - mondta Lázár.

Itt közbeszólt Kovács Zoltán is, aki kijelentette, hogy Norvégia nem ajándékot ad. "Minden tagállam maga szabályozza a civilek helyzetét, mi is megadjuk a tiszteletet a norvégoknak, ezért elvárjuk, hogy ők is megadják nekünk" - tette hozzá Lázár.

A CEU-val kapcsolatban Lázár elmondta, hogy Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára tárgyalásokat folytat, már Thaifölddel, Malajziával és Kínával egyeztetett, ezek az országok technikai ügyként kezelik a helyzetet és együttműködésükről biztosították a kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök is aláír egy ezzel kapcsolatos szerződést kínai útja során - közölte. Megjegyezte: megnyitják a külföldi anyakönyvezés lehetőségét, a konzulok feladata lesz a követségeken az anyakönyvezés.

Nem tervezik, hogy repülőgépet vásárolnának a miniszterelnöknek, nem merült fel, hogy magyar bankoktól vennének gépeket. Ki kellett vonni a hadrendből azokat a gépeket, amelyeket korábban a kormány is igénybe vett, és ha a honvédség kap új szállítógépeket, azokat majd a kormány is használhatja - magyarázta.

Bayer Zsolt egyik civilekkel kapcsolatos publicisztikájával kapcsolatban Lázár János közölte, ma is adna állami kitüntetést az újságírónak, de nem ezért az írásáért, mert azzal nem tud egyetérteni.

A Perkátára tervezett Horthy Miklós-szoborral kapcsolatban azt mondta, a magyar kormány nem kíván szobrot állítani a kormányzónak 1944. március 19-e utáni szerepe miatt, de nem vonhatja el annak jogát, hogy egy közösség szobrot állítson neki.

A paksi atomerőmű-beruházásról azt mondta, a 30 éves orosz hitelkeretet megtartjuk, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azonban minden hitel-lehívásánál megvizsgálja az optimális finanszírozási konstrukciót. Ez lehet, hogy a költségvetés, lehet, hogy az ÁKK, lehet, hogy az orosz hitel lesz - részletezte. Mindig az adott számla kifizetésekor kell mérlegelni, mi a jó megoldás - hangsúlyozta. Közölte, megvizsgálták azt is, hogy nemzetközi pénzügyi konzorcium által kiváltható-e ez a hitel. Elmondta, sokat javult a magyar államháztartás finanszírozása, de a 30 éves futamidővel és a 10 milliárd euróval nehéz versenyezni.

Kérdésre elmondta, megvalósulhat a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő tram-train, bizonyos feltételek mellett. A beruházás akkor a legoptimálisabb, ha az EU finanszírozza, ha a költségvetésnek kell finanszíroznia, akkor túl drága - mondta.

Farkas Flórián (Fidesz) mentelmi jogának esetleges felfüggesztésével összefüggésben kérdésre válaszolva azt mondta, nem látott még olyan pártot, amely olyan képviselőt indítana a választáson, aki ellen büntetőeljárás folyik.