Heisler: van miért aggódnunk

Publikálás dátuma
2017.05.12 07:03
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Veszélyes területre téved az, aki nem bánik óvatosan a szavakkal – üzeni a „sorosozó” fideszes kormánynak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke antiszemita kijelentésként értelmezte, hogy Orbán Viktor „amerikai pénzügyi spekulánsnak” nevezte Soros Györgyöt. Egyetért a minősítéssel?

-Nehéz helyzetbe hoz a kérdésével. Sokan elvárják tőlünk a véleményalkotást, a Mazsihisznek azonban mégsem az a feladata, hogy az összes közéleti megnyilvánulást értékelje, rátegye a pecsétet valamire, hogy antiszemita, vagy felmentést adjon, hogy nem az. Van egy értékrendszerünk: a Talmudra, az ősi zsidó törvényekre alapozva elutasítunk mindenfajta gyűlöletkeltést, bármelyik kisebbség ellen irányul. Nem tudjuk elfogadni a személyes lejáratásra, a védekezésre képtelen csoportok démonizálására irányuló politikai kampányokat.

Szijjártó Péter külügyminiszter után Soltész Miklós egyházügyi államtitkár is Timmermans lemondását követeli. Ön mit gondol?

-Nem az én kompetenciám, hogy politikusok közötti vitában megszólaljak.

A kormány méltatlannak és alaptalannak tartja az antiszemitizmus vádját, mondván, a vitának nincs köze Soros György származásához vagy vallásához.

-Ebben egyetértek a kormánnyal. Az ügynek sokkal inkább a demokrácia minőségéhez, a demokráciához való viszonyhoz van köze. A minap az ön kollégája, Friss Róbert erről írt a Népszavában. Osztom a véleményét.

Attól még, hogy egy szöveg formailag nem tartalmaz zsidóellenes kitételeket, kiválthat antiszemita indulatokat. Csodálkoznék, ha egy rutinos szónok, amilyen a magyar miniszterelnök, ezzel ne lenne tisztában.

-Amikor Magyarországon a „sorosozás” elkezdődött, egy interjúban már felhívtam rá a figyelmet, hogy veszélyes területre téved az, aki nem bánik óvatosan a szavakkal. Az érzelmi hatás sokszor különbözik attól, ami szigorúan véve a szavak értelméből következne. Soros György emblematikus személyiség, a magyarországi közélet egy része számára a „zsidó nagytőkést” testesíti meg. Mindenkinek szíve joga szeretni vagy nem szeretni őt, de nyilvános bírálatok megfogalmazásánál erre tekintettel kell lenni. Orbán Viktor nem antiszemita,  véleményalkotásánál azonban ezeket a meggondolásokat nem veszi figyelembe.

Hasonló a helyzet a fideszes szóhasználatban Soros-egyetemnek nevezett CEU elleni kormánytámadással is. Nemrég ön azt mondta, hogy a Mazsihisz azért maradt csöndben, mert nem akarták „zsidósítani” az ügyet – de rendkívüli módon aggódnak.

-Most is ezt mondom. A CEU nyilvánvalóan nem a zsidóság ügye, de van miért aggódnunk. Veszélybe került egy nemzetközi hírű, a magyarországi felsőoktatásban és tudományos életben fontos szerepet betöltő tudásközpont léte.

Mi a véleménye Szijjártó Péternek arról a megállapításáról, hogy Magyarország a legtöbbet tette Európában az antiszemitizmus ellen?

-Sok nemzetközi fórumon veszek részt. Amikor előjön a téma – márpedig rendszeresen előhozzák –, a hozzászólásaim első részében mindig hangsúlyozom azokat a tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a Fidesz-kormány valóban sokat tett a magyar zsidóságért. Az intézkedések közül külügyminiszterünk is felsorolt jó párat, megismétlésük helyett inkább olyan példákat említenék, amelyekről kevesebben tudnak. Vallóniában például betiltották a kóservágást, Svédországban a körülmetélést. A magyar kormány viszont már évekkel ezelőtt kinyilvánította, hogy mindkettő hozzátartozik a szabad vallásgyakorláshoz. A magyarországi zsidóság számára az is fontos, hogy a magyar kormány képviselői lényeges kérdésekben Izrael mellett szavaznak a nemzetközi testületekben. Azaz a magyar kormánynak a külügyminiszter által felsoroltakon túl is rengeteg olyan mozgása létezik, ami közösségünk számára jó.

Névjegy
Heisler András 1955-ben született Budapesten, mérnök-közgazdász. 1985-től aktívan részt vesz a zsidó közéletben. Az 1990-es években több hitközségi tisztségre megválasztották, 2003-ban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke lett. Belső konfliktusok miatt mandátuma lejárta előtt lemondott posztjáról. Később visszatért, 2013-ban a Mazsihisz közgyűlése újra elnökké választotta.

Önt hallgatva ki gondolná, hogy a Mazsihisz három éve – egyebek mellett a történelemhamisító Szabadság téri „német megszállási emlékmű” miatt – bojkottálta a holokauszt emlékév kormányzati rendezvényeit.

-Igen, ez a kérdés másik oldala, amiről szintén rendszeresen beszélek. A korábban említett pozitívumok mellett meglévő hibákat ki kell javítani. A három esztendővel ezelőtti állapothoz képest a kormány és szövetségünk között a feszültségek enyhültek. Ugyanakkor emlékezetpolitikai és ideológia kérdésekben gyakran nem ugyanazt gondoljuk, amit a kormány, ezeket igyekszünk mindig tudatni a hatalom képviselőivel. Mindenkinek reményt adhat, hogy ezt Magyarországon meg lehet tenni. De a három évvel ezelőtti döntésünk, amit a sajtóban bojkottnak neveztek, valóban rendkívüli lépés volt. Már csak azért is, mert a Mazsihisz maradéktalanul visszaküldte a programokra elnyert támogatásokat, mintegy 220 millió forintot. Ilyesmire nem nagyon akadt példa a zsidóság történelmében. Közösségünk tagjai közül se mindenki értett vele egyet, hiszen ki hallott már olyat, hogy lemondunk a saját, korábban elnyert forrásainkról.

Megbánta?

-Személyes meggyőződésem szerint helyesen döntöttünk. Szimbolikus értelemben ekkor szabadultunk meg a Kádár-rendszerrel való kollaboráció terhétől, attól, amit a magyarországi egyházak a rendszerváltás óta magukkal cipeltek. Ekkor egyenesedett ki közösségünknek a történelmi előzményeket követően „meghajlott gerince”. Szakítottunk azzal a következetlen politikai magatartással, amely nem mindig felelt meg a pártsemlegesség alapkövetelményének.

Úgy értsem, hogy a Mazsihisz régebben túlságosan elkötelezte magát a baloldali-liberális irányzat mellett?

-Mesélhetnék arról, hogy… Tudja, mit? Inkább hagyjuk ki ezt a mondatot.

Inkább ne hagyjuk ki.

-Rendben, de csak annyit mondok: vallási szervezetként a Mazsihisz következetesen pártsemleges szereplőként kíván részt venni a magyar közéletben. Hosszú távon érdekvédelmi feladatát meggyőződésem szerint csak így tudja ellátni.

Jó, akkor térjünk vissza a külügyminiszter állításához. Mindent mérlegre téve csakugyan Magyarország tette a legtöbbet az antiszemitizmus ellen?

-Tekintsük ezt politikusi szófordulatnak. Azt, amiről beszélünk, nem lehet mérlegre tenni, de nincs még mértékegysége sem. Maradjunk abban, hogy a kormányunk valóban sokat tett az antiszemitizmus ellen – és akad még rengeteg tennivalója.

Gondolom, a Mazsihisznek is van dolga a saját háza táján. Történnek furcsa dolgok. A 24.hu szúrta ki, hogy 100 ezer polipropilén köpeny beszerzését tervezik.

-Amikor értesültem a pályázat kiírásáról, jeleztem egyet nem értésemet. A beszerzést munkatársaink leállították. A köpenyekre elvileg azért lett volna szükség, mert a Dohány utcai zsinagógába és más intézményeinkbe a turisták egy része nem megfelelő öltözékben érkezik. A probléma valós, én a kiírásban szereplő köpenyek mennyiségét és minőségét kifogásoltam. Ismereteim szerint az országos főrabbi sem értett egyet ennek a terméknek a beszerzésével. Kollégáim dolgoznak a megfelelő megoldáson. De ha már itt tartunk: a turizmus szervezését idén januártól a Mazsihisz saját hatáskörben átvette egy külsős cégtől. Új rendszert vezettünk be, teljesen átláthatóvá tettük a működést. Naprakész információink vannak arról, hány látogató vásárol belépőt a Dohány utcai zsinagógában és a zsidó múzeumban. Naponta megkapom a belépő turisták számának és a napi árbevételnek az alakulását, összehasonlítva az előző év adataival. Szinte nincs olyan nap, hogy a bevételeink ne haladnák meg jelentősen a korábbi évek eredményeit.

Mi következik ebből?

-Nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni. A tény az, hogy jó irányba haladunk. Ahogyan – nagyon remélem – jó irányba léptünk akkor is, amikor nyitottunk a zsidó civil szerveződések felé, együttműködési megállapodásokat kötöttünk velük. A Mazsihisz a legnagyobb zsidó szervezet Magyarországon, de nem mindent mi tudunk a legjobban csinálni, ráadásul egyedül nem tudjuk elérni a teljes magyarországi zsidóságot. A „változó világra nyitott zsidóság” szlogenünket próbáljuk munkánk során megvalósítani.

A nyitás a konkurens Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségre, az EMIH-re is vonatkozik? Mikor ült le beszélgetni Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával?

-Régen... A nyitásunk minden olyan szervezetre érvényes, amelyik fogadókészséget mutat felénk. Az EMIH ma tőlünk elkülönülten dolgozik.

Akadnak „külföldről támogatott” szervezetek azok között, amelyekkel a Mazsihisz együttműködési megállapodást kötött?

-Ilyen szempontból mi nem vizsgáltuk a tevékenységüket, de biztosra veszem, hogy vannak közöttük ilyenek is.

Akkor máris a civiltörvény módosításánál tartunk, a „külföldről támogatott” szervezetek a Fidesz célkeresztjébe kerültek. Következik az újabb csörte a hatalommal?

-Bár a Mazsihisz közvetlenül nem érintett, a békétlenségnek senki sem örülne. A törvény, ha így marad, nem szankcionál ugyan, de megkülönböztet. Minden megkülönböztetés veszélyes és káros. Próbálom megőrizni az optimizmusomat, és abban bízom, hogy sikerül elkerülni a konfliktust. Közösségünknek, de Magyarországnak is fontos és hasznos a civil szervezetek aktivitása. Azzal is tisztában vagyunk, hogy Magyarországon elindult a választásokat megelőző kampányidőszak. Számunkra azonban a tartós társadalmi béke mindig fontosabb, mint a hatalomért folytatott küzdelem. Bízunk – vagy inkább reménykedünk – abban, hogy az előttünk álló időszakban a magyar közélet minden szereplője ennek szellemében nyilvánul meg.

Köves Slomó: biztonságban és méltósággal élnek a zsidó közösségek Magyarországon

Ismerem a miniszterelnököt, illetve a kormányzati politikát, így bizton mondhatom, abban nincsenek antiszemita motivációk – jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Magyar Hírlapnak nyilatkozva. A rabbi úgy vélte, hogy jelenleg az európai országok között szinte egy sincsen, ahol olyan mértékű fizikai biztonságban és méltósággal tudnának élni a vallásos zsidó közösségek, mint Magyarországon. A nemzetközi definíciók között nem létezik olyan, amely a Timmermans által kifogásolt beszédmódot nyílt antiszemitizmusként határozná meg – közölte. A holokauszthoz és az antiszemitizmushoz való viszonyulás a közbeszédben is gyakori, érzékeny téma. Köves Slomó szerint a zsidó közösség érdeke az lenne, ha az antiszemitizmus elleni küzdelem nem politikai, és így eleve polarizált, megosztó kérdésként lenne jelen a közbeszédben.



A rossz útra hivatkozva nem viszik el a szemetet egy baranyai faluból

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:24
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Túl keskeny az út, a fák is rálógnak – ezzel magyarázta a hulladékszállító cég, hogy miért kerülik el Mattyot. A buszok ugyanitt simán közlekednek.
A Baranya megyei Matty-Keselyősfapusztai részén élők maradtak hulladékszállítás nélkül. Ők azt mondják, hogy már régóta próbálják a helyzetet rendezni, de eddig nem sikerült. Ráadásul az érintettek sem akartak nagyon megszólalni, egyiküket Pécsen sikerült elérnie az ATV Híradójának. „Több mint egy éve harcolunk, hogy a szemetet tőlünk is elszállítsa a Dél-Kom, de az útra való tekintettel, mivel ugye, hogy nem megfelelő, így közölték, hogy oda nem jönnek le” – panaszkodott Híradónknak a faluban élő Banó Irén.
Matty polgármestere sem kívánt az esettel kapcsolatban nyilatkozni. Intézkedés mindössze annyi történt, hogy az érintett lakók kaptak egy kukát - ez jutott a teljes falura.
„Kihelyeztek Matty községbe egy szemétlerakót, hogy mindenki vigye oda a saját szemetét. Hát, sajnos nem mindenkinek van autója, meg, ha van is, ezt mi nem tudjuk teljesíteni”
– folytatta a helyi nő.A szolgáltatás leállításával kapcsolatban az ATV Híradója kereste a hulladékszállító céget is. Írásban azt a választ kapták, hogy tavaly június óta nem számláznak a keselyősfapusztai lakóknak, mivel az önkormányzattal kötött szerződésben levő feltételeknek az út nem felel meg.  A szolgáltató szerint az út túl keskeny, és a fák is belógnak, így nem tudják a balesetmentes közlekedést biztosítani. A helyiek szerint eközben a buszok használják ezt az utat és gond nélkül közlekednek erre a településrészre is.

„Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni” – Csak elvétve volt vita az EP-jelöltek pódiumbeszélgetésén

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:06

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Fideszes aspiráns egyáltalán nem tűnt fel a hazai EP-jelöltek első, nyilvános pódium-beszélgetésén.
Ne Orbán Viktorról szóljon az esemény, amennyire lehet, ezt a nevet minél kevesebbszer használják – így vezette fel Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője azt a pódium-beszélgetést, amelyen az európai parlamenti választáson induló pártok prominensei cseréltek eszmét. A kedd esti eseményen Cseh Katalin a Momentum, Dobrev Klára a DK, Vágó Gábor az LMP listavezetője, valamint Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd és Lukács László a Jobbik uniós jelöltje vett részt. – Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni – jelentette ki Cseh Katalin. A Momentum aspiránsa legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítása a politika becsületét. Nem szabad ugyanis hagyni – folytatta Cseh Katalin –, hogy a populisták primitív üzenetekkel hergeljék a kiábrándult embereket. Cseh szerint ha a választók nem tudják, hogy egy politikus mit csinál, akkor nem is hisznek neki. – Generációváltás kell, hiszen csak így tudjuk elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa testéről – szögezte le a Momentum listavezetője. Dobrev Klára is úgy vélte, az uszítás ellen a legjobb módszer, hogy eljussanak mindenhova. – A magyar embereknek meg kell értenie, hogy az EU nem külpolitika – fogalmazott. Dobrev egyébként az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, a multiadóról beszélt. – Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – mondta. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek volt a beszélgetés résztvevői közül az egyetlen, akinek van már EP-képviselői tapasztalata. Jávor sokszor érezte az elmúlt öt évben, hogy szélmalom harcot folytat Magyarország európai megítélésével kapcsolatban. – Most azonban már úgy érzem, rájöttek, hogy mi folyik hazánkban – fogalmazott a politikus, hozzátéve: már nem a rávilágítás lesz a legfontosabb feladata, hanem hatékony tetteket kicsikarni az európai intézményekből. – Az új EP-parlament ideális összetétele az lenne, ha csak szerzetesek ülnének Brüsszelben – fogalmazta meg vágyait a jobbikos Lukács László. A politikus szerint ugyanis nekik van csak ideje mindennel foglalkozni, a képviselőknek nem. Lukács mindenesetre hangsúlyozta, hogy a Jobbik a bérunió témáját és a biztonságos Európát akarja sikerre vinni, illetve elérni. Vágó Gábor nem adhat mást, mint a lényege. – Nem csupán hangoztatom, hogy a klímaváltozás ellen küzdeni kell, konkrét lépéseket is teszek majd az Európai Zöldekkel – ígérte az LMP listavezetője. Vágó meglátása szerint ugyanis a zöldek képesek lesznek majd királycsinálóként, meghatározó szerepben tetszelegni az új Európai Parlamentben. A politikus örülne annak, hogy ha a magyar emberek meglátnak egy poloskát, akkor a klímaváltózás jusson az eszükbe. Vágó egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy már akkor is rosszul van, ha Kecskeméttől kell távol lennie két hetet. Vita a jelöltek között egyébként csak elvétve bontakozott ki. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok ideájáról beszélt. Vágó Gábor szerint örvendetes, hogy a DK most már megadóztatná a multinacionális cégeket, de – Vágó szerint – a 2010 előtti kormányzásukra nem ez volt jellemző. Jávor Benedek pedig úgy látta, szükség van együttműködésre a tagállamok között, de „más” Európa is kell és orvosolni kell azokat a problémákat, amelyeket eddig a kontinensnek nem sikerült. Derültséget váltott ki a közönség soraiból az, amikor a jobbikos Lukács László arról beszélt, hogy az EU az összes hibájával együtt szimpatikus lenne neki egy társkereső alkalmazáson.