Megint a gyerekeken spórol a kormány

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:16
FOTÓ: THINKSTOCK
Több tízezer "gyermekáldozattal" járó forrásmegtakarítást tervez a kormány a tanulási nehézséggel küzdőket érintő törvénymódosítással.

Szakmai beszélgetés rendezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a köznevelési törvény módosításáról, amely 2018-tól megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. A találkozóra meghívták a Civil Közoktatási Platform (CKP) egyik tagszervezetét, a Csak Együtt Van Esély szülői csoportot, valamint a Magyar Pedagógia Társaság Diszlexiás Szakosztályának képviselőit is. A CKP tájékoztatása szerint a kormány részéről Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár, Czeizel Barbara miniszteri biztos voltak jelen, illetve a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének képviselői is.

A módosítás ellen - amely több tízezer gyereket érint - számos szakmai szervezet és érdekképviselet is felemelte a szavát, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy megvonják a felmentés lehetőségét azoktól a gyerekektől, akik valamilyen tanulási nehézséggel (például diszlexiával, diszkalkuliával) küzdenek. A javaslat indoklásában ugyanakkor az áll, hogy a felmentés megvonásával jobban ösztönöznék a tanulók fejlesztésben való aktív részvételét, illetve megszüntetnék az indokolatlan felmentéseket.

"Továbbra is szeretnénk látni azokat az elégséges számú felülvizsgálatokat, amelyek megmutatják, pontosan hány esetben mentettek fel gyerekeket indokolatlanul" - mondta lapunknak Ercse Kriszta. A CKP szóvivője a beszélgetést egy újabb látszategyeztetésként értékelte, amelynek semmilyen hatása nem lesz a törvénymódosítás sorsára. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága keddi ülésén elutasított minden ezzel a ponttal kapcsolatos ellenzéki módosító indítványt.

A CKP álláspontja szerint a tervezet derékba töri a gyerekek sikeres tanulói karrierjét, elfogadhatatlanul egyenlőtlen helyzetbe hozza őket. Hiszen ha valamelyik tantárgyból nem fejlődnek az elvártak szerint, például nem tudnak megtanulni fél év alatt folyamatosan írni, diszgráfiájuk ellenére is megbuktathatják őket. Holott a fejlődési nehézségek megfelelő fejlesztéssel leküzdhetőek. De még ezt sem biztos, hogy mindenki megkapja, hiszen szakemberből is kevés van. A kormány ezt úgy orvosolná, hogy lehetővé tenné, hogy ne csak szakképzett oktatók foglalkozhassanak a gyerekekkel.

Ercse Kriszta szerint a terület komplex anyagi és szakmai ráfordítást igényelne, ám a kormány ehelyett a jogszabályokat módosítja úgy, hogy elhárítsa magától a felelősséget. "Ez egy több tízezer gyermekáldozattal járó forrásmegtakarítás" - fogalmazott. A CKP május 23-án, az Állampolgári Részvétel Hetén szakértők, szülők, tanárok részvételével rendezvényt is szervez a témában.

Szerző

A kabinet a saját közszolgáit is átveri

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:09
Forrás: MKKSZ
Az állam megint nem ad semmit az önkormányzati dolgozóknak, de el akarja kenni a minisztériumi munkatársak béremelését is.

Jelenleg 710-720 ezer ember dolgozik közszolgálati jogviszonyban, és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldala úgy számol, hogy közülük 2017-ben legfeljebb 420 ezren kaphatnak valamilyen bérnövelést. A többiek közül nagyon sokan 2008 óta nem jutottak egy fillérhez sem és a helyzetet tovább rontja, hogy több szakmában helyi bérfeszültség alakult ki, mert az életpályák bevezetésével a szakmai dolgozók bére emelkedett, de ez nem érintette a gazdasági és technikai személyzetet.

Forrás: MKKSZ

Forrás: MKKSZ

Az OKÉT eheti ülésén kiderült, hogy az állam nekik változatlanul nem kínál semmit, ahogy az önkormányzatokat sem akarja segíteni, hogy javítsanak tisztviselőik anyagi helyzetén. Ráadásul a minisztériumok és az ezek irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek munkatársainak 2018 januárjától beígért béremelést sem biztos, hogy megadja a kormány, az OKÉT ülésén az hangzott el, hogy egy évet csúszhat az állami tisztviselők bérrendezésének utolsó lépcsője. 2016 júliusától a járási hivatalok munkatársai, majd az idén januártól a fővárosi és megyei kormányhivatalokban dolgozók bére emelkedett jelentősen, de a kormány pórázon akarja tartani a saját klientúráját - értékelték a helyzetet a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) életpálya modellek értékelésére szervezett konferenciájának résztvevői. Az érdekvédők megerősítették korábbi követelésüket, hogy 3 év alatt ebben a körben 50 százalékos emelést kapjanak a magasabb bérre majdnem egy évtizede várakozó közszolgák.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a Népszavának elmondta, hogy megint benyújtották a kormánynak a béremelésre kidolgozott javaslatukat, és Boros Péterné szerint akár az is elképzelhető, hogy puhul az állami elutasítás, hiszen követeléseikre senki nem merte azt mondani, hogy azok nem jogos elvárások. A szakszervezeti vezető azonban vidéken sok helyen pattanásig feszült helyzetet érzékel és sorra keresik őket az elégedetlenség kifejezésében gondolkodó civil szervezetek is.

Azokban az ágazatokban sincs nyugalom, ahol valamilyen életpályamodellt, vagy annak nevezett új bértáblát vezettek be az utóbbi években. Akik beleestek ebbe a körbe, azt szeretnék: bár ne lenne életpályájuk, vagy legalábbis nem a jelenlegi formájában. Azok azonban, akiknél nincs ilyen, sóvárognak a mostaninál rendezettebb munkaügyi viszonyok után. Így foglalta össze a közszférában kialakult követhetetlenül kusza jogi helyzetet a Miskolci Egyetem munkajogi tanszékének munkatársa a SZEF életpálya konferenciáján. Mélypataki Gáborhoz hasonlóan Földiák András, az érdekvédelmi tömörülés elnöke is kiemelte, hogy a januári minimálbér- és garantált bérminimum emelés gyakorlatilag eltörölte a közalkalmazotti bértáblát, megsemmisítette a meglévő életpálya modellek bérrendszerét, de ez csak az egyik hibája a jelenlegi megállapodásoknak, hiszen a kormány valójában csak előmeneteli és bértáblákat kínál életpálya címen, de soha nem ad teljes jövőképet.

Az állam halálos ölelése

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere

Meddig maradnak talpon az önkormányzati hivatalok, ha jövőre sem lesz béremelés?

-Ez a szféra változatlanul nem számít a kormánynak, az állam visszaél azzal, hogy az ország legszegényebb térségeiben még az elmaradó béremelés fölött is szemet hunynak a köztisztviselők, hiszen semmi más lehetőségük nincs, hogy munkát találjanak.

A minimálbér emelés fedezetét legalább megkapják?

-Azt igen, de ez nem lesz elég, hogy mindenhol megtartsuk a felkészült pénzügyi szakembereket, mert közben irdatlan mennyiségű feladatot kapnak a pénzügyi elszámoló rendszer, az ASP bevezetésével. Ahol tudnak, menekülnek a szakembereink, semmi pénzért nem maradnak, s a fejlődő térségekben könnyen el is tudnak helyezkedni.

Vagyis önmagukat számolják fel a helyi hivatalok?

-Valójában igen, és ha már nem marad munkatárs, a kormány majd felajánlja, hogy segít a bajba jutott településeknek: jön az állam halálos ölelése. Csak azzal nem számolnak, hogy a szociális és más helyi ügyeket senki más nem fogja tudni megoldani, ahogy most is folyik szét az állami pénz, mert a foglalkoztatás helyettesítő támogatásokról nem helyben, hanem járási szinten döntenek.



Egy asztalnál a CEU-ról

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:08

Közvetíteni próbál Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Közép-európai Egyetem (CEU) és a kormány között: csütörtökön az akadémián másfél órás vitafórumot tartottak Enyedi Zsolt rektorhelyettes és Palkovics László, humánminisztériumi államtitkára részvételével. A szakmai megbeszélés után az MTA-elnök dolgozószobájában folytattak tárgyalásokat a felek. Közben a jövő héten már hivatalos tárgyalás is lesz a CEU, az EMMI, a nemzetgazdasági, az igazságügyi és a külügyi tárca képviselőiből létrejött egyetemi munkacsoport között, bár úgy hírlik, hogy ez még csak afféle technikai egyeztetés lesz. A külügy lapunknak küldött közleménye ugyanakkor fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a munkacsoport „Lovász László MTA-elnök felajánlásától függetlenül végzi munkáját.”

Magán az MTA-vitán nem látszott előrelépés. „Azt hiszem mindannyian tudjuk, hogy az egész ügy mögött olyan politikai okok vannak, amelyeknek semmi közük a felsőoktatáshoz. Ennek ellenére úgy kell tennünk, mintha szakmai problémáról lenne szó”- összegezte a véleményét Enyedi Zsolt, aki szerint az ügynek két kifutása lehet: vagy rövid időn belül sikerül olyan megállapodásra jutni a kormánnyal, amivel az egyetem megőrizheti eddigi működési módját, vagy a CEU-nak el kell búcsúznia Magyarországtól.

Palkovics László felmondta a kormány eddig is sokszor elhangzott, jogi indokokba burkolt álláspontját: ők nem akarják ellehetetleníteni a CEU-t, csak tiszta jogi helyzet teremtésével szeretnék emelni a felsőoktatás színvonalát. Palkovics többször is arra célzott, hogy a CEU jogállásának a „rendezése” a többi egyetem számára is teremthet előnyöket. Lovász László viszont úgy látta: ez abszurd felvetés.

„A tudomány területén nem egymással, hanem a világgal versenyzünk. Ha egy magyar egyetemen egy tudományterület megerősödik, az a többi itteni egyetemet is magával húzza” - mondta Lovász, akit egy, a napokban nagy többséggel elfogadott MTA közgyűlési határozat is támogat abban, hogy közvetítsen a CEU és a kormányzat között. Lovász kiállása maga után vonta a Fidesz menetrendszerű támadását. „Kaptam kérdést egy jobboldali orgánumtól" – mondta Lovász – „hogy ha az MTA nem politizál, akkor miért avatkozik bele ebbe az ügybe? Úgy gondolom, hogy minden olyan kérdés, ami a magyar tudomány jelentős részét érinti az az MTA-ra tartozik”- szögezte le az MTA-elnök, akit csütörtökön a Habony-média egyik revolver-orgánuma, a 888.hu már azzal támadott, hogy amerikai állampolgár, azt sejtetve, hogy emiatt „nemzetbiztonsági veszélyforrás” is lehet.

Jövő héten EP-vita a magyar helyzetről
A jogállam rohamos romlásáról nyújtottak be határozati javaslatot az Európai Parlamentben (EP) a szociáldemokrata, a zöld a liberális pártfrakciók. A 751 képviselői helyből 360-at számláló pártfrakciók arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet, továbbá leszögezi, hogy szükség van átfogó, minden tagállamra kiterjedő monitoring-folyamat kezdeményezésére, hogy a közös, uniós értékeket - jogállamiság, alapvető emberi jogok, demokrácia - hatékonyabban tudja védelmezni a Bizottság, a Parlament és a Tanács. A strasbourgi EP jövő szerdán dönt a kezdeményezésről.