Vajna örülhet - Lassan elfogy a játékadó

Publikálás dátuma
2017.05.13. 07:21

"Tervszerűen" csökken jövőre a költségvetés játékadó bevétele. A miértekre nehéz magyarázatot találni, hiszen a szektor bevétele csúcsokat dönt, ráadásul Andy Vajna virtuális kaszinója is megnyílt.

Magyarázatra vár a jövő évi költségvetési terv játékadó bevételi sora. Az elképzelések szerint 25,9 milliárd forint jönne össze ezen a soron, szemben azzal, hogy 2017-re 30,8 milliárd forintos játékadó bevételt remél a kormány. (Utóbbi egyébként a 2016. évi 41,2 milliárdos várakozáshoz képest szintén tekintélyes visszaesés.) A mintegy 16 százalékos jövő évi mérséklődés azért is meglepő, mert semmi sem utal arra, hogy a szerencsejáték piacon bármilyen probléma lenne, amely miatt a szektor forgalma apadna, s így a játékadó bevételek csökkennének. Olyannyira, hogy az elmúlt évet illetően a Parlament oldalán fellelhető, „A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásait” taglaló dokumentum úgy fogalmaz: „A játékadó 2016. évi központi költségvetési előirányzata 41,2 milliárd forint, amely összeg 1,5 milliárd forinttal, 3,8 százalékkal haladja meg a 2015. költségvetési évre előirányzott 39,7 milliárd forintos összeget. A növekmény hátterében az adóalap – egyes játéknemekhez köthető – trendszerű bővülése áll.”

A Szerencsejáték (Szrt) Zrt. forgalma valóban évről évre csúcsot dönt, míg a kormányközeli kezekbe került kaszinók számának ugrásszerű növelésével papíron a befizetői kör is érdemben gyarapodott. (Sőt, 2018-ra szinte biztosan egy új elemmel gyarapodva 10-re nő a honi kaszinók száma, hiszen idén februárban az a Treff-Klub Kft. nyert pécsi koncessziót, amely Győrben már működtet egy termet, s egyébként vezetői roppant közeli viszonyban vannak a fejlesztési miniszterrel Seszták Miklóssal.) A Szrt. legutóbbi, 2015. évi mérlegében például az olvasható, hogy a vállalatnak játékadó címen 39,7 milliárd forint kötelezettsége keletkezett. Ez azonban nem mind egy az egyben a költségvetésbe megy, hiszen ebből több sportág, például a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül labdarúgás támogatására is jut. Ezzel magyarázható, hogy a KSH adatsora szerint 2015-ben játékadó címen „csupán” 32,8 milliárd forint folyt be – ami lényegesen elmarad a tervekben szereplőtől.

A probléma az lehet, hogy az állami vállalat mellett a ma még kilenc szereplős kaszinószektor igencsak szerény befizetést produkált. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában tavaly ősszel úgy reagált, hogy 2015-ben a kaszinók után 3,3 milliárd forint játékadót fizettek be. Magyarázata szerint a játékbarlangok összesített – a tiszta játékbevételre és a borravaló 50 százalékára kiterjedő – játékadó alapja 27,4 milliárd forintot tett ki. A játékkaszinók összesített számított játékadója ezek alapján 7,4 milliárd forint lett volna. Csakhogy a kormány a kaszinótulajdonosok számára lehetővé tette, hogy ebből a koncessziós díjukat levonhassák, s az összeg máris a már említett 3,3 milliárdra olvadt. Ha ez a kedvezmény nem lett volna, akkor a 2015. évi játékadó bevételi terv csaknem teljesült volna a költségvetés számára.

Mint emlékezetes a nyerőgéppiac legyalulása előtt a szektor teljes befizetése – ebben jellemzően a Szrt. és az automaták után befizetett tételek szerepeltek, az akkor még sorvadó kaszinók érdemi tételt ehhez nem tettek hozzá – évről-évre 50-70 milliárd forint között volt. (Ebből a nyerőgépek után jellemzően évi 30-35 milliárd forint folyt be.) A KSH adatai szerint ez az összeg ráadásul 2008-ben meg is haladta a 70 milliárd forintot. Ez azért érdekes, mert a kocsmákban, szórakozóhelyeken lévő nyerőgépeket a piac 2012-es „átalakítása” után éppen a kaszinókba szállíttatta be a kormány, hiszen a törvénymódosítások után jelenleg csak ott lehet őket üzemeltetni. Arról pedig sokat mondóan a Belvárosi Kaszinó Kft. 2014. évi mérlegének kiegészítő melléklete mesél, hogy ez mit is jelentett. Utóbbi – az Szrt. tulajdonában lévő - cég akkor még azt a Tropicana Casinót működtette, amely idő közben Andy Vajna vállalatához került. A dokumentum úgy fogalmaz: „A pénznyerő automaták üzemeltetésével kapcsolatos 2012. évi jogszabályi változások eredményeként 2013. évben kiugróan magas, több mint ötszörös árbevétel növekedést ért el a Társaság az előző évhez mérten ezen a játékterületen. Ennek következtében a részarány is eltolódott, míg 2012. évben az összes játékbevétel 35 százaléka származott a pénznyerő automaták üzemeltetéséből, addig 2013. évben ez az arányszám 73 százalékra, 2014. évben 78 százalékra nőtt.” Arról már nem is beszélünk, hogy Andy Vajna éppen a napokban elindult online kaszinójával egy teljesen új szereplővel, s így befizetővel is bővül a honi szerencsejáték piac, ami végkép érthetetlenné teszi a játékadó csökkenésével kapcsolatos kormányzati várakozásokat. Az adóbevétel tervezett mérséklődésével kapcsolatban elküldtük a kérdéseinket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is. Többi között arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a változás egy adócsökkentés következménye lenne-e, ám több mint egy hete a tárcától nem kaptunk válaszokat.

Mindenképpen meglepő lenne, ha a játékadó ilyen mértékben csökkenne - fogalmazott lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke. Erre nehéz lenne magyarázatot találni – folytatta. Nem tudok rá más megoldást, csak azt, hogy a kormány a zászlójára tűzött és szinte mindenhol hangoztatott kijelentéseknek megfelelően: számos tételt, így ez esetben ezt e többmilliárdos különbözetet a honi vállalkozásoknál szeretné hagyni, hogy ezzel is őket segítse. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a Szrt.-n kívül mára szinte kizárólag kormányközeli szereplő van a piacon.

Ujhelyi: erózió indult el a Fidesz miatt a Néppárton belül

Publikálás dátuma
2017.05.13. 07:07
FOTÓ: Népszava
Ujhelyi István szocialista EP-képviselőt arról kérdeztük, hogy az Európai Parlamenten belül jobb- és baloldalról is javaslatot tennének Magyarországgal szemben a szavazati jog felfüggesztésével járó „hetes cikkely” szerinti eljárás elindítására. A hetes cikkely élesítése azonban egy hosszadalmas és bonyolult folyamat, az Unió történetében még nem volt olyan ország, amellyel szemben élni kellett volna ezzel az eszközzel. Az MSZP alelnöke szerint ez is mutatja, hogy milyen erózió indult el a Fidesz miatt a Néppárton belül. Erről bővebben ide kattintva olvashat!

- Mire számítanak, lesznek átszavazók?

Bőséggel. Nem véletlen, hogy a Néppárt kénytelen volt egy kőkemény javaslattal előállni, ami szinte semmiben nem különbözik a miénktől. A Néppárt ezzel próbálja meg házon belül tartani azokat, akiknek már elegük van Orbánból és a Fideszből. Ez is mutatja, hogy milyen erózió indult el a Fidesz miatt a Néppárton belül.

- A Néppárt javaslatában nincs nevesítve a hetes cikkely.

A neve valóban nem szerepel, azonban világosan kiolvasható a szövegből. A Néppárt azt mondja, hogy a magyar kormány hajtsa végre a Bizottság javaslatait, amiről előre tudható, hogy Orbánék nem fogják megtenni. Már ott tartunk, hogy a néppárti javaslat is keményebb, mint a Tavares-jelentés megállapításai és ajánlásai voltak. (2013-as, az úgynevezett Tavares-jelentés csak azt javasolta, hogy a Parlament „mérlegelje” a hetes cikkely szerinti eljárás indokoltságát, ha Magyarország nem teljesíti az uniós ajánlásokat. - A szerk.)

- Mi lehet a jelentősége egy ilyen döntésnek?

Óriási a politikai súlya, hiszen az Európai Unió történetében még nem volt olyan kormány, ami ellen ilyen eljárást indítottak volna. Onnantól kezdve Magyarországon is egyértelmű lesz a 2018-as választások valódi tétje: tovább-e az orbáni úton. A Néppárt számára pedig mérhetetlenül kínos lesz megtűrni a soraikban a Fideszt.

- Eddig is csak a németek tartották a Néppárton belül Orbánékat.

- Gyakorlatilag így is már mindenki csak Merkelre vár, hogy elengedje Orbán kezét. Merkel a szeptemberi választások előtt nem akarta dűlőre vinni ezt a problémát. Minden jóslat arról szól, hogy szeptemberben – akár Merkel győz, akár Schultz - a németek sokkal keményebben fognak beleállni az Orbán-kérdésbe is.

 

Szerző

Ujhelyi: erózió indult el a Fidesz miatt a Néppárton belül

Publikálás dátuma
2017.05.13. 07:07
FOTÓ: Népszava
Ujhelyi István szocialista EP-képviselőt arról kérdeztük, hogy az Európai Parlamenten belül jobb- és baloldalról is javaslatot tennének Magyarországgal szemben a szavazati jog felfüggesztésével járó „hetes cikkely” szerinti eljárás elindítására. A hetes cikkely élesítése azonban egy hosszadalmas és bonyolult folyamat, az Unió történetében még nem volt olyan ország, amellyel szemben élni kellett volna ezzel az eszközzel. Az MSZP alelnöke szerint ez is mutatja, hogy milyen erózió indult el a Fidesz miatt a Néppárton belül. Erről bővebben ide kattintva olvashat!

- Mire számítanak, lesznek átszavazók?

Bőséggel. Nem véletlen, hogy a Néppárt kénytelen volt egy kőkemény javaslattal előállni, ami szinte semmiben nem különbözik a miénktől. A Néppárt ezzel próbálja meg házon belül tartani azokat, akiknek már elegük van Orbánból és a Fideszből. Ez is mutatja, hogy milyen erózió indult el a Fidesz miatt a Néppárton belül.

- A Néppárt javaslatában nincs nevesítve a hetes cikkely.

A neve valóban nem szerepel, azonban világosan kiolvasható a szövegből. A Néppárt azt mondja, hogy a magyar kormány hajtsa végre a Bizottság javaslatait, amiről előre tudható, hogy Orbánék nem fogják megtenni. Már ott tartunk, hogy a néppárti javaslat is keményebb, mint a Tavares-jelentés megállapításai és ajánlásai voltak. (2013-as, az úgynevezett Tavares-jelentés csak azt javasolta, hogy a Parlament „mérlegelje” a hetes cikkely szerinti eljárás indokoltságát, ha Magyarország nem teljesíti az uniós ajánlásokat. - A szerk.)

- Mi lehet a jelentősége egy ilyen döntésnek?

Óriási a politikai súlya, hiszen az Európai Unió történetében még nem volt olyan kormány, ami ellen ilyen eljárást indítottak volna. Onnantól kezdve Magyarországon is egyértelmű lesz a 2018-as választások valódi tétje: tovább-e az orbáni úton. A Néppárt számára pedig mérhetetlenül kínos lesz megtűrni a soraikban a Fideszt.

- Eddig is csak a németek tartották a Néppárton belül Orbánékat.

- Gyakorlatilag így is már mindenki csak Merkelre vár, hogy elengedje Orbán kezét. Merkel a szeptemberi választások előtt nem akarta dűlőre vinni ezt a problémát. Minden jóslat arról szól, hogy szeptemberben – akár Merkel győz, akár Schultz - a németek sokkal keményebben fognak beleállni az Orbán-kérdésbe is.

 

Szerző