"Nem hazudnám tele a fél világot" - Kelemen Hunor üzent a külügynek

Publikálás dátuma
2017.05.13. 19:34
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zilahi kongresszusán MTI Fotó: Biró István
Kelemen Hunor szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint ugyanis a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban.

"Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára" - jelentette ki a politikus az RMDSZ zilahi kongresszusán tartott politikai tájékoztatójában. "Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, ami a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése" - fogalmazott, sérelmezve, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét.

Az RMDSZ elnöke "politikai indíttatású merényletnek" minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. "Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain" - fogalmazott. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek "újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia".

Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként.

Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának a javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. "Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel" - jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. "Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) sem a székely zászlóért, sem Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés" - jelentette ki.

Az elnök megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni. A modern Románia megalakulásának a jövő évi centenáriumára több felszólaló ki kitért. Markó Béla, a szövetség volt elnöke kijelentette: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével. Úgy vélte azonban, hogy a románoknak sem nagyon van mit ünnepelni a centenáriumon, mert nem épültek meg az Erdélyt és Romániát összekötő autópályák, gyorsvasutak, nem valósult meg kiterjedt parlamenti demokrácia és a jogállamiság az országban. Markó Béla hozzátette: az erdélyi magyarok a román állam megreformálásában lehetnek a román pártok partnerei. A zilahi kongresszuson az RMDSZ módosítja alapszabályát, programját, és stratégiai dokumentumot fogad el a következő két év cselekvési prioritásairól.

Szerző

Zsarolóvírus - Az NSA-tól vették az ötletet a hekkerek

A BBC szakértőkre hivatkozva pénteken azt írta, hogy a világ mintegy 74 országát érintő WannaCry zsarolóvírus az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) által felfedezett és kihasznált biztonsági rést támad a Windows operációs rendszerekben.

A BBC szerint a szakértők a The Shadow Brokers nevű hackercsoporttal hozták összefüggésbe a támadásokat, amely nemrég azt állította magáról, hogy az NSA-től lopott hackelési eszközöket tett közzé az interneten. Az elektronikus kártevő minden jel szerint egy februárban megjelent, e-mailekkel terjedő zsarolóvírus továbbfejlesztett változata, amely Windows operációs rendszereket használó számítógépeket támad.

A felhasználó háttérképe megváltozik, és azon egy visszaszámlálás jelenik meg azzal az időtartammal, ameddig a gép tulajdonosa teljesítheti a válságdíj kifizetését, különben a kiberbűnözők törlik összes adatát. A megfertőzött számítógépek adatainak felszabadításáért a támadás elkövetői világszerte 300-600 dollár váltságdíj kifizetését követelték, bitcoin virtuális valutában.

A Windows operációs rendszert fejlesztő Microsoft márciusban tett közzé biztonsági frissítést, ugyanakkor a hackerek kihasználták azt a tényt, hogy mostani célpontjaik - különösen kórházak - még nem frissítették rendszereiket. A magát Shadow Brokersnek nevező csoport az interneten tavaly óta terjeszti az NSA-től ellopott hackereszközöket.

Lásd még: Hackertámadás - Magyarországot is elérte a vírus, riasztást adtak ki

Szerző

Zsarolóvírus - Az NSA-tól vették az ötletet a hekkerek

A BBC szakértőkre hivatkozva pénteken azt írta, hogy a világ mintegy 74 országát érintő WannaCry zsarolóvírus az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) által felfedezett és kihasznált biztonsági rést támad a Windows operációs rendszerekben.

A BBC szerint a szakértők a The Shadow Brokers nevű hackercsoporttal hozták összefüggésbe a támadásokat, amely nemrég azt állította magáról, hogy az NSA-től lopott hackelési eszközöket tett közzé az interneten. Az elektronikus kártevő minden jel szerint egy februárban megjelent, e-mailekkel terjedő zsarolóvírus továbbfejlesztett változata, amely Windows operációs rendszereket használó számítógépeket támad.

A felhasználó háttérképe megváltozik, és azon egy visszaszámlálás jelenik meg azzal az időtartammal, ameddig a gép tulajdonosa teljesítheti a válságdíj kifizetését, különben a kiberbűnözők törlik összes adatát. A megfertőzött számítógépek adatainak felszabadításáért a támadás elkövetői világszerte 300-600 dollár váltságdíj kifizetését követelték, bitcoin virtuális valutában.

A Windows operációs rendszert fejlesztő Microsoft márciusban tett közzé biztonsági frissítést, ugyanakkor a hackerek kihasználták azt a tényt, hogy mostani célpontjaik - különösen kórházak - még nem frissítették rendszereiket. A magát Shadow Brokersnek nevező csoport az interneten tavaly óta terjeszti az NSA-től ellopott hackereszközöket.

Lásd még: Hackertámadás - Magyarországot is elérte a vírus, riasztást adtak ki

Szerző