Történelmi csúcson a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX pénteken történelmi csúcson, 34 435,53 ponton zárta a hetet, ami 1571,49 ponttal, 4,78 százalékkal haladja meg az előző hetit. A tőzsde forgalma enyhén emelkedett az egy héttel korábbihoz képest.

A részvénypiac forgalma 60,69 milliárd forint volt az előző heti 60,41 milliárd forint után, a vezető részvények vegyesen teljesítettek a héten. A blue chipek közül a legnagyobb mértékben az OTP erősödött, 6,93 százalékkal, így 8485 forinton zárta a kereskedést pénteken, 26 milliárd forintos forgalomban. A Mol árfolyama 4,79 százalékkal, 22 950 forintra emelkedett, ami éves maximumnak számít, forgalma 20 milliárd forint volt.

A Magyar Telekom árfolyama 20 forinttal, 4,09 százalékkal csökkent, így 469 forinton zárta a hetet, 3,7 milliárd forintos forgalom mellett. A Richter árfolyama gyakorlatilag stagnált, a gyógyszerpapírok 7 forinttal, 0,7 százalékkal értek kevesebbet, mint egy héttel korábban, és 6915 forinton zárták a kereskedést, forgalmuk 8,6 milliárd forint volt. A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 2077,60 ponton zárt pénteken, 40,78 ponttal, 2,00 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.

Hétfőn a BÉT mérsékelten esett, a Mol és a Magyar Telekom emelkedése csaknem teljes mértékben kompenzálta az OTP és a Richter gyengülését. A BUX 32 844,67 ponton zárt, forgalma 7,9 milliárd forint volt.

Kedden a Richter Gedeon Nyrt. az elemzői várakozásokat meghaladó eredményeket közölt, ehhez képest azonban az 1,16 százalékos emelkedés nem volt kirobbanó teljesítmény. A részvénypiac forgalma 10,8 milliárd forint volt, a BUX 665,32 pontos, 2,03 százalékos emelkedéssel, 33 509,99 ponton zárt.

Szerdán 11,9 milliárd forintos forgalomban mintegy fél százalékot emelkedett a BUX, ami elsősorban az OTP-nek volt köszönhető, amely 1,5 százalékos pluszban tudta zárni a napot. 

Csütörtökön a Mol húzta a tőzsdeindexet, a papír 1,64 százalékkal 22 310 forintra erősödött, míg a BUX forgalma 12,0 milliárd forint volt.

Pénteken történelmi csúcson, 34 435,53 ponton zárt a magyar tőzsde, a részvénypiac forgalma 17,9 milliárd forint volt, ami a heti maximum. A BÉT két sztárja a Mol és az OTP volt az utolsó kereskedési napon. Az éves maximumát elérő Mol volt a nap nyertese, míg az OTP nagyon jó negyedéves jelentést közölt hajnalban, erős számokat publikált, így a nap folyamán is jól teljesített.

Szerző
Témák
BUX

"Nem hazudnám tele a fél világot" - Kelemen Hunor üzent a külügynek

Publikálás dátuma
2017.05.13. 19:34
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zilahi kongresszusán MTI Fotó: Biró István
Kelemen Hunor szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint ugyanis a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban.

"Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára" - jelentette ki a politikus az RMDSZ zilahi kongresszusán tartott politikai tájékoztatójában. "Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, ami a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése" - fogalmazott, sérelmezve, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét.

Az RMDSZ elnöke "politikai indíttatású merényletnek" minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. "Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain" - fogalmazott. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek "újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia".

Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként.

Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának a javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. "Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel" - jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. "Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) sem a székely zászlóért, sem Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés" - jelentette ki.

Az elnök megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni. A modern Románia megalakulásának a jövő évi centenáriumára több felszólaló ki kitért. Markó Béla, a szövetség volt elnöke kijelentette: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével. Úgy vélte azonban, hogy a románoknak sem nagyon van mit ünnepelni a centenáriumon, mert nem épültek meg az Erdélyt és Romániát összekötő autópályák, gyorsvasutak, nem valósult meg kiterjedt parlamenti demokrácia és a jogállamiság az országban. Markó Béla hozzátette: az erdélyi magyarok a román állam megreformálásában lehetnek a román pártok partnerei. A zilahi kongresszuson az RMDSZ módosítja alapszabályát, programját, és stratégiai dokumentumot fogad el a következő két év cselekvési prioritásairól.

Szerző

"Nem hazudnám tele a fél világot" - Kelemen Hunor üzent a külügynek

Publikálás dátuma
2017.05.13. 19:34
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) zilahi kongresszusán MTI Fotó: Biró István
Kelemen Hunor szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint ugyanis a román külügyminisztérium azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban.

"Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára" - jelentette ki a politikus az RMDSZ zilahi kongresszusán tartott politikai tájékoztatójában. "Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, ami a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése" - fogalmazott, sérelmezve, hogy a román diplomácia megpróbálja hitelteleníteni az RMDSZ-nek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét.

Az RMDSZ elnöke "politikai indíttatású merényletnek" minősítette a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. "Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain" - fogalmazott. A jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek "újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia".

Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként.

Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának a javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. "Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel" - jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. "Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) sem a székely zászlóért, sem Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés" - jelentette ki.

Az elnök megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni. A modern Románia megalakulásának a jövő évi centenáriumára több felszólaló ki kitért. Markó Béla, a szövetség volt elnöke kijelentette: baj van a magyarok ünnepi lelkesedésével. Úgy vélte azonban, hogy a románoknak sem nagyon van mit ünnepelni a centenáriumon, mert nem épültek meg az Erdélyt és Romániát összekötő autópályák, gyorsvasutak, nem valósult meg kiterjedt parlamenti demokrácia és a jogállamiság az országban. Markó Béla hozzátette: az erdélyi magyarok a román állam megreformálásában lehetnek a román pártok partnerei. A zilahi kongresszuson az RMDSZ módosítja alapszabályát, programját, és stratégiai dokumentumot fogad el a következő két év cselekvési prioritásairól.

Szerző