A mögöttünk hagyott hét esztendő - unortodoxiával átitatott - gazdaságpolitikáját nem a társadalmi jólét igénye hatja át. Sokkal inkább hajaz ez egy olyan álomvilág kommunikációjára, amely a Fidesz-hívők milliós serege számára kívánja folyamatosan eladni a saját lábán is megállni tudó nemzetállam vízióját. Az önmagát a magyar társadalommal azonosító kormányzat és holdudvara - mint hiszik - állandó csaták közepette kénytelen Európával elfogadtatni valós és vélt eredményeit. Az aligha róható fel egy öntelt politikai körnek, hogy nem azt kürtölik világgá, miképpen képesek arra a bűvészmutatványra, hogy miközben az ország arányaiban az Európai Unió legmagasabb támogatásainak egyikéhez jut, aközben regionális versenytársaihoz képest folyamatosan lassul a leszakadás mérséklésének tempója. A jó szándékú bírálatok, intelmek, kritikák a NER-nél többnyire süket fülekre találnak. Így történt ez a világ legjelentősebb hitelminősítője, a Fitch Ratings legfrissebb országértékelésekor is.
Azon nincs mit csodálkozni: az intézmény változatlanul hagyta a még közgazdász körökben is némi fejtörést jelentő "BBB-" besorolást, hiszen alig egy esztendeje emelték ki minősítésünket a bóvli kategóriából a befektetésre ajánlottak közé, negatív kilátásokkal. Mindez azt tükrözi, hogy tavaly óta a Fitch-nél továbbra sem találtak pozitív jövőképet a magyar gazdaságpolitikában. Arról, hogy mi is hiányzik a hitelminősítők számára, elég annyit megjegyeznünk, hogy amíg a magyar gazdaságnak meg kell elégednie azzal, hogy osztályzatunk alig jobb a bóvlinál, ugyanakkor a nem kevés gonddal küszködő, ugyancsak gyakorta unióellenes magatartást tanúsító Lengyelországban ezekben a napokban igazán örülhetnek. A másik mérvadó hitelminősítő, a Moody's ugyanis stabilra javította - a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról az “A2” szintű lengyel államadós-osztályzat kilátását. Döntésüket a költségvetési és politikai kockázatok enyhülésével indokolták. Ez az, amire Orbánéknak egy darabig várniuk kell!
A Fitch saját módszertanát követve, félévente nyilvánosságra hozza véleményét egy-egy ország hiteladósságának minőségéről, és mindig a helyszínen is vizsgálódik. Kormányzati tényezőkkel, pénzintézetek vezetőivel és a legjelentősebb helyi gazdaságkutatókkal, elemzőkkel is konzultálnak arról, hogy a minősítettek mennyire képesek élni a gazdasági környezet nyújtotta lehetőségekkel. Magyarországgal nincs könnyű dolguk. Ha figyelmen kívül hagyják is a kormánypártok és a különböző politikai áramlatok lózungjait, akkor is tényként könyvelhetik el: annak ellenére, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, mégis a közösség fő céljaitól igen gyakran eltérő unortodox gazdaságpolitika valósulgat meg ezen a tájon. Úgy vélik: ha a konfliktusok jelentősen felerősödnének, akkor az a közép-és hosszabb távú gazdasági kilátásokat érdemben ronthatja. Pedig Széchenyitől tudjuk: "Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk." A NER ezeket a "köveket" inkább torlaszok építéséhez használja.
