Vihar - Letarolta a mátrai borvidéket a jégeső

Publikálás dátuma
2017.05.14. 22:23
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Szinte teljesen letarolta a mátrai borvidéket a szombati jégeső, a kár legalább 100 millió forint lehet a köztévé vasárnapi közlése szerint.

A helyszíni beszámoló szerint Karácsondon és a környező települések szőlőültetvényein is nagyon nagy a baj. A gazdák szerint az év eleji fagy és a mostani jég "gyakorlatilag teljesen tönkretette az idei termést", így már inkább a jövő évre kell készülniük. A domboldalról lezúduló sáros, hordalékkal teli víztömeg kisebb fákat, kerítéseket is kidöntött - hangzott el a műsorban.

Szerző
Témák
vihar jégeső

Orbán illiberális baráti csúcson vett részt Pekingben

Publikálás dátuma
2017.05.14. 21:40
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Egy övezet, egy út néven tartottak nemzetközi együttműködési fórumot Pekingben. A kommunista rendszer egyik emblematikus helyszínén, a Tienanmen téren koszorúzott Orbán Viktor kormányfő a kínai fővárosban.

Kínai látogatása során Orbán Viktor újabb bizonyítékát adta annak, hogy a magyar kormány külpolitikáját már nem az értékek, hanem sokkal inkább a – vélt vagy valós – gazdasági érdekek határozzák meg. Orbán Viktor szombaton azon a pekingi Tienanmen téren koszorúzta meg a Népi Hősök Emlékművét, ahol a hadsereg 1989-ben vérbe fojtotta a hatalom elleni diáklázadást. Az áldozatok pontos számát máig nem lehet tudni, becslések szerint több ezren vesztették életüket a vérengzésben.

Annak idején a liberális pártként induló Fidesz is tiltakozott a kommunista hatalom brutális fellépése ellen. 2010 előtt, amikor még ellenzékben volt, a Fidesz többször keményen bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Kormányra kerülése után a mai kormánypárt éles fordulatot vett, a rendőrség a kínai elnyomás ellen fellépő tibeti tüntetőket vegzálta Budapesten.

A magyar miniszterelnök Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter társaságában az Egy övezet, egy út elnevezésű – csaknem harminc állam- és kormányfő részvételével tartott – nemzetközi tanácskozásra utazott a kínai fővárosba. Li Ko-csiang kínai kormányfő az ilyenkor szokásos nagy pompával, katonai tiszteletadás mellett fogadta magyar kollégáját.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A távirati iroda beszámolója szerint Orbán Viktor a kínai miniszterelnök mellett Hszi Csin-ping államfővel is megbeszélést folytatott, „több megállapodás is született” a két ország között. Szijjártó Péter az állami médiának azt nyilatkozta, hogy Kínában azokat az országokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekkel a kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a pekingi kormány. Értékelése szerint így a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok előtt újabb lehetőségek nyílnak.

Szijjártó kiemelte, hogy megkapták a Budapest-Belgrád-vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatát, amely 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat. Ha viszonylag gyorsan sikerül lezárni a tárgyalásokat, az őszi Kína – Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig, amelyet Budapesten tartanak, elkészíthető lesz a tenderkiírás is. A külügyminiszter hozzátette, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik. (Többen borúlátóak, hogy a vasútvonal, amely a kínai áruk európai terítését szolgálná, beváltja-e a reményeket, ha továbbra sem tisztázott a Belgrád és a tengerpart közötti, valamint a magyar fővárosból nyugatra vezető vasútvonalak jövője.)

Szijjártó Péter tárgyal Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Szijjártó Péter tárgyal Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel növelése érdekében tárgyalások kezdődnek a Kínába irányuló magyar gyümölcsexport lehetőségéről, ami a magyar agráriumnak óriási gazdasági jelentőségű lenne – közölte Szijjártó Péter. Megegyezés született arról is, hogy a kínai fejlesztési bank 79 millió dolláros hitel keretében újabb magyarországi projektet, a Wanhua-BorsodChem termelékenységet fejlesztő, környezetvédelmi típusú beruházását finanszírozza.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Sanghaji Aranytőzsde szintén megállapodott – olvasható az MTI hírében --, amely alapján a BÉT-en létrejön egy kifejezetten kínai, keleti irányú kereskedést folytató részleg, és a BÉT jelenti majd a Sanghaji Aranytőzsdének a regionális platformot. A miniszter végül elmondta, hogy – a kínai jogi rendszerben szerinte kivételesnek számító eljárásban – a magyar állam lehetőséget kapott a pekingi magyar nagykövetség megvásárlására.

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Szijjártó Péter tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel is, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a hivatalos megbeszélések után indult megkoszorúzni a Tienanmen téri emlékművet.

Erdogan

Erdogan

Orbán más országok esetében sem igyekszik számon kérni az emberi jogok súlyos megsértését: a „magyar-török kétoldalú kapcsolatok helyzetét” áttekintve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is tárgyalt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének a tájékoztatása szerint hamarosan átadják Budapesten a felújított Gül Baba türbéjét, az ünnepségen várhatóan Erdogan is részt vesz majd. A török elnök pedig meghívta hivatalos látogatásra Ankarába Orbán Viktort, amit a magyar miniszterelnök „köszönettel elfogadott”. Orbán a mongol miniszterelnökkel, Dzsargaltulga Erdenebattal is tárgyalt Pekingben a „vízgazdálkodási, gyógyszeripari és sportügyi együttműködési lehetőségekről”.

A Kínában történtek is jól példázzák, hogy Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt, amikor 2014-ben a magyar külképviseletek vezetői értekezletén kijelentette: „elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától”. Ugyanekkor fejtette ki azt is, hogy – bár Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül van – a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint „minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”.

Orbán nem vitatta, hogy bizonyos mértékéig a NATO és az Európai Unió értékközösség is, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról. Szintén ezen a rendezvényen hangzott el a gyakran idézett mondat: „az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok”.

Magyarország az európai államok közül elsőként, 2015 júniusában írt alá kormányközi egyetértési nyilatkozatot az Egy övezet, egy út kezdeményezésben való együttműködésről Kínával – állapította meg Havasi Bertalan még az elutazás előtt. A projekt célja a kereskedelem és a befektetések ösztönzése, az Európa és Ázsia közötti infrastrukturális összeköttetések fejlesztése és a kulturális csere fokozása.

Orbán Viktor az idén januárban egy budapesti szakmai konferencián (Lámfalussy Lectures) is megosztotta a közvéleménnyel Kínával kapcsolatos nézeteit. Kína felemelkedése szerinte egy pszichológiai problémára hívja fel a figyelmünket itt, Európában. Van az a mondás, ami primitíven egyszerűnek hangzik: ami van, az lehetséges. Ezt az európaiak nem értik, legalábbis akkor, ha Kínáról van szó. Hiszen ahelyett, hogy tanulni próbálnánk abból, ami Kínában történik, az energiánk egy tekintélyes részét arra fordítjuk, hogy megmagyarázzuk, miért nincs az, ami Kínában van, vagy ha mégis van, akkor átmeneti, nincsenek meg az alapjai, úgysem lehet ezt az ütemet fenntartani – kritizálta az európaiak mentalitását a kormányfő.

Kínáról jól látható, hogy nem egy üstökös, hanem olyan állócsillag, amely legalábbis hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot – mondta ugyanezen a konferencián Orbán. Új központok emelkednek föl, rég elfeledett kereskedelmi útvonalak élednek újra. Kellő tisztelettel kell megemlítenünk – folytatta –, hogy 2013-ban Hszi Csin-ping elnök úr volt az, aki elindította az Egy övezet, egy út kezdeményezést, ami az első fecske volt, és amit Orbán szerint újabbak fognak majd követni az előttünk álló időszakban.

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS

Teljesen egyértelmű, hogy a pekingi tanácskozás célja a kínai befolyás erősítése volt. A kulcsfogalom a „stratégiai terjeszkedés – ezt már egy neve mellőzését kérő szakértő nyilatkozta a Népszavának. Szerinte a Belgrád-Budapest-vasútvonal megépítése Kína számára nem elsősorban gazdasági, hanem politikai szempontból fontos. Kína ezzel akar belépőjegyet váltani Európába.

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a magyar miniszterelnök Kínában újra személyesen egyeztet Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Az orosz fél ugyanis egyre türelmetlenebb, amiért nem halad az elvárt ütemben a paksi beruházás. Eddig nem érkezett hír arról, hogy a hivatalosan amúgy nem jelzett találkozó létrejött volna, erre vonatkozó kérdésünkre eddig Havasi Bertalan sem válaszolt. Viszont a kormányfő saját Facebook-oldalán posztolt egy képet Erdogan, Putyin orosz elnök, Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök és kijelölt utóda, a fia társaságában.

Több szakértő szerint Orbán a pénz reményében szorgalmazza erőn felül a kínai és az orosz kapcsolatokat is, mert 2020 után megszűnik az ingyen uniós pénz és az országot valahogyan finanszírozni kell.

Szerző
Frissítve: 2017.05.14. 23:31

Orbán Viktor diktátorok gyűrűjében tetszeleg a Facebookon - Fotó!

Publikálás dátuma
2017.05.14. 20:19
Forrás: Facebook
Orbán Viktort diktátorok gyűrűjében "kapták le", a fotókat pedig fel is töltötték a miniszterelnök Facebook-oldalára. Így mindenki láthatja, amint kormányfőnk olyan despotákkal bájolog, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Recep Tayyip Erdoğan török államfő (akit meg is hívott Budapestre) vagy épp Aljakszandr Rihoravics Lukasenka, Európa utolsó diktátora, Fehéroroszország elnöke.

A hvg.hu kiszúrta, hogy a képek alatt az első hozzászóló már ünnepelt is a fideszes nézőpontnak megfelelően, miszerint: "na ennél a képnél pukkad szét az ellenzék és a mi kis drága független objektív indexünk és 444-ünk..."

Orbán Viktor egyébként a modern kínai selyemút-álmokról szóló találkozón vendégszerepel Kínában. A kommunista vezetés 900 milliárd dollárt szánna a projektre. Az összeg egy részéért Orbán is bejelentkezett, a nagyobb siker kedvéért pedig még feleségét, Lévai Anikót is magával vitte Pekingbe.

Forrás: Facebook

Forrás: Facebook

A kormányfő kínai látogatása során azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy a Tienanmen téren koszorúzta meg a kommunisták hősi emlékművét. A Népi Hősök a 28 évvel ezelőtti, több százezres diáktüntetés leveréséről emlékszik meg, amikor is a demokráciát követelő fiatalok tiltakozását a kínai hadsereg katonái brutális módon vérbe fojtották.

Orbán Viktor Facebook-oldalán további fotókat is nézegethet a miniszterelnök kínai útjáról:

Szerző
Frissítve: 2017.05.14. 21:35