Az eladási folyamat közepette felforrósodott a hangulat Magyarország második legnagyobb áramtermelője, a Mátrai Erőmű körül. Az Orbán-kormány ellentmondásosan nyilatkozik az egység továbbfejlesztéséről. Lázár János kancelláriaminiszter visszatérően úgy fogalmaz, hogy az ország jövőbeni energiatermelését felerészt nukleáris, felerészt pedig megújuló-alapon képzelik el.
Ezt látszik alátámasztani a - vele amúgy több ponton vitázó - Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyi államtitkára, Aradszki András, aki a Párizsi Klímaegyezményre hivatkozva szénmentes jövőt jósol. Igaz, ugyanő biztosította - Orbán Viktorhoz hasonlóan - támogatásáról a helyi szénbányászatért küzdő lengyeleket és románokat. Mindemellett Süli János új atomügyi miniszter már első sajtótájékoztatóján szükségesnek nevezte a mátrai lignit valamilyen formájú hasznosítását. Államtitkára, Aszódi Attila eddigi atomügyi kormánybiztos ezt erősítve felhívta figyelmünket, hogy a 2011-es energiastratégia "atom-szén-zöld"-célkitűzése ma is érvényes. Aszódi és eddigi felettese, Lázár szavai viszont így már a tételes ellentmondást közelítik. Az NFM kérdéseinkre kevéssé oszlatta a homályt. Válaszuk leginkább úgy értelmezhető, hogy a stratégia inkább a Mátrai Erőmű 2030-ig leállítandó jelenlegi blokkjai működtetésére utalt. Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár ezt határozottan cáfolta. Szerinte a dokumentum igenis a hazai szénvagyon kiaknázásáról értekezett. Ám azóta a kormány csak leépített, így az ágazat megmentésére egyre kevesebb esélyt lát. Az erőműben azt remélik, hogy az új tulajdonos - legyen az akár Garancsi István vagy Mészáros Lőrinc - kijár a kormánynál egy, a jelenlegi méretük felét kitevő, 500 megawattos új lignitblokkot.
A WWF az erőművel kapcsolatos sokadik közleménye felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió 2020 utánra az egység jelenlegi légszennyezési mutatóinál jóval szigorúbb határértékeket fogadott el. A környezetvédelmi szervezet szerint jelentős költségekkel jár, ha az egyre kevésbé jövedelmező társaság vevője további kéntelenítők és nitrogénoxid-leválasztók üzembe állításával hosszú távon is továbbműködtetné a szénblokkokat. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a termelő a lignittel együtt elégetett fára biomassza-termelés jogcímén állami támogatást vesz fel, miközben jelentős bírálatok érik a szénerőművek különböző állami támogatásait. Vaszkó Csaba, a WWF hazai programvezetője nem a jelenlegi szénblokkok üzemidejének kitolására, hanem a terület energetikai hasznosítására összpontosítana.
Valaska József, a német többségi tulajdonú erőmű elnöke lapunknak kijelentette: az erőmű eddig semmilyen támogatást nem kapott. Az uniós szabályt még vizsgálják, de nem tartja biztosnak, hogy az a jelenlegi blokkokra is vonatkozik. Vaszkó Csabával egyetért, de megjegyezte: a WWF közleményeivel most láthatólag a vevőt segíti, amennyiben lenyomja a - körülmények változása okán amúgy is csökkenő - árat.