Kikérik Trump hangfelvételeit

Ha Donald Trumpnak hangfelvételek vannak a birtokában a leváltott FBI-igazgatóval folytatott beszélgetéseiről, akkor ki kell szolgáltatnia azokat, erről demokrata és republikánus törvényhozók egyformán vélekednek – jelentette a Washington Post. Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, volt republikánus elnökaspiráns erről az NBC „Találkozás a sajtóval” című műsorában nyilatkozott. Hasonlóképpen nyilatkozott Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata kisebbségi vezetője, mondván, Trump Twitter-üzenete alapján a kongresszusnak be kell kérnie az elnök hangfelvételeit, ha léteznek. Schiff szerint rendkívül etikátlan volt, hogy Donald Trump saját bevallása alapján lojalitást kért James Comey FBI-főnöktől, s ha még az emberei ellen folyó vizsgálatok lezárását is szóba hozta, akkor egyértelműen az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolható.

Egy friss NBC/Wall Street Journal-felmérés szerint csupán az amerikaiak 29 százaléka helyesli James Comey menesztését, 78 százalék támogatná ugyanakkor, hogy a Trump-kampány emberei és Oroszország közötti esetleges összejátszás kivizsgálására független, különleges ügyészt nevezzenek ki.

Washingtoni pletykák szerint Sean Spicer, Trump szóvivője lehet a következő, akit menesztenek a Fehér Házból. Az elnök környezetéből ugyan cáfolták, hogy lapátra tennék Spicert, akit ismét kipécéztek a Saturday Night Live műsorában. Hírek szerint Trump a kommunikációs stáb jelentős átszervezésére készül, s azt is fontolgatja, hogy végképp eltörli a naponkénti szóvivői tájékoztatókat.

Szerző

Orosz befolyás ellen lázad Moldova

Publikálás dátuma
2017.05.16. 07:36
FOTÓ: REUTERS/Yuri Kochetkov/Pool
Néhány hónapos viszonylagos nyugalom után újra forrnak az indulatok Európa legszegényebb államában, Moldova Köztársaságban. 

Vasárnap mintegy ötezren vonultak utcára az új választási törvény tervezete ellen tiltakozva, a szervezők pedig jelezték, ha a parlament nem veszi le napirendjéről a tervezetet, május 28-án nagyszabású demonstrációt tartanak. A megmozdulást civil szervezetek és parlamenten kívüli pártok szervezték, de részt vettek ismert ellenzéki képviselők is, köztük a tavaly novemberi elnökválasztás vesztese, Maia Sandu is. A politikusok nem mondtak beszédeket, jelezvén, hogy a civil társadalom tiltakozásáról van szó.

A választási törvény módosítását a szocialisták és demokraták kezdeményezték, mivel ők adják a parlamenti többséget, a törvényhozás olvasatban el is fogadta május első hetében. A civilek azóta többször szerveztek figyelmeztető demonstrációt, mert az egyéni választási rendszert hátrányosnak érzik, és úgy gondolják, hogy az orosz befolyás növekedését hozná az Oroszország nyomásától amúgy is szenvedő volt szovjet köztársaságban. A kormányzó, nyugatbarátnak tartott Demokrata Párt egyéni választási rendszert javasolt, az oroszbarát államfő, Igor Dodon, aki mögött a legnagyobb ellenzéki erő, a Szocialista Párt áll, vegyes választási rendszert szeretne. A parlament a két tervezetet összeolvasztva állította össze az új szabályozást. A civilek szerint ezzel gyakorlatilag bebetonozzák a hatalomba az egymással versengő, korrupciós ügyekkel tele két nagypártot.

Mivel az államfő is támogatja az egyéni kerületes választási rendszert, sokan attól tartanak, hogy ily módon kívánja az orosz befolyást növelni. Ha a Szocialista Párt (amely gyakorlatilag megnyerte a legutóbbi választást is, de önállóan nem tudott kormányt alakítani) által támogatott jelöltek át tudják venni országos és regionális szinten a vezetést, akkor Chisinau a Kreml kiszolgálójává, utasításainak végrehajtójává válik.

Szerző

Skócia kivárna az EU-csatlakozással

Publikálás dátuma
2017.05.16. 07:34
FOTÓ: Jeff Overs/BBC handout via REUTERS
Nicola Sturgeon, a skót első miniszter megerősítette, hogy a független Skócia csak fokozatosan térne vissza az Európai Unióba, először az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) vagy az Európai Gazdasági Térséghez (EEA) csatlakozna. 

Mivel Skóciának kevés befolyása van arra, hogyan alakulnak a Brexit-tárgyalások, mondta Sturgeon a BBC1-en, az Andrew Marr Show-ban, lehetséges, ha nem is a legjobb megoldás, hogy lesz olyan időszak, amikor az EFTÁ-n vagy az EEA-n keresztül lenne hozzáférése az EU egységes piacához. Ebben az esetben azonban Skóciának nem lenne beleszólása az uniós politika alakításába.

A skóciai ellenzék szerint Sturgeon álláspontja zavaros az EU-tagság kérdésében. A konzervatívok képmutatással vádolják, mivel az újabb függetlenségi népszavazás kiírásának szükségességét Sturgeon éppen azzal indokolta, hogy a Brexit miatt Skócia elveszítené hozzáférését az EU egységes piacához. A skót helyi kormányzat vezetője ugyanakkor most elismerte, egyáltalán nem biztos, hogy a Nagy-Britanniából való kiválás esetén Skócia azonnal felételét kérné az EU-ba. Első lépésként Norvégia és Izland példáját, vagy Svájc példáját követnék. Az EU egységes piacához való hozzáférés azonban akár évi 100 millió fontba is kerülne az önállóvá váló Skóciának. Stugeron szerint nyilatkozatában egyszerűen elismerte azt a realitást, hogy nem ígérheti, Skócia 2019 márciusától azonnal az Európai Unió tagja lesz.

Szerző