Skócia kivárna az EU-csatlakozással

Publikálás dátuma
2017.05.16. 07:34
FOTÓ: Jeff Overs/BBC handout via REUTERS
Nicola Sturgeon, a skót első miniszter megerősítette, hogy a független Skócia csak fokozatosan térne vissza az Európai Unióba, először az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) vagy az Európai Gazdasági Térséghez (EEA) csatlakozna. 

Mivel Skóciának kevés befolyása van arra, hogyan alakulnak a Brexit-tárgyalások, mondta Sturgeon a BBC1-en, az Andrew Marr Show-ban, lehetséges, ha nem is a legjobb megoldás, hogy lesz olyan időszak, amikor az EFTÁ-n vagy az EEA-n keresztül lenne hozzáférése az EU egységes piacához. Ebben az esetben azonban Skóciának nem lenne beleszólása az uniós politika alakításába.

A skóciai ellenzék szerint Sturgeon álláspontja zavaros az EU-tagság kérdésében. A konzervatívok képmutatással vádolják, mivel az újabb függetlenségi népszavazás kiírásának szükségességét Sturgeon éppen azzal indokolta, hogy a Brexit miatt Skócia elveszítené hozzáférését az EU egységes piacához. A skót helyi kormányzat vezetője ugyanakkor most elismerte, egyáltalán nem biztos, hogy a Nagy-Britanniából való kiválás esetén Skócia azonnal felételét kérné az EU-ba. Első lépésként Norvégia és Izland példáját, vagy Svájc példáját követnék. Az EU egységes piacához való hozzáférés azonban akár évi 100 millió fontba is kerülne az önállóvá váló Skóciának. Stugeron szerint nyilatkozatában egyszerűen elismerte azt a realitást, hogy nem ígérheti, Skócia 2019 márciusától azonnal az Európai Unió tagja lesz.

Szerző

Schulz új stratégiát választ

Publikálás dátuma
2017.05.16. 07:33
Martin Schulz úgy látja, a kiutat az jelentheti, ha konkretizálja választási programját FOTÓ: REUTERS/HANNIBAL HANSCHKE
„Nehéz pillanatról” beszélt Martin Schulz, az SPD elnöke egy nappal az észak-rajna-vesztfáliai választás után, amelyen a szociáldemokraták két százalékkal maradtak le a kereszténydemokraták között, ezzel kiszorultak a helyi kormányból az SPD fellegvárának számító tartományban.

Schulz azonban igyekezett erőt sugározni. Utalt arra, ez még nem jelenti azt, hogy az őszi parlamenti választás eleve kudarcra van ítélve pártja esélyei szempontjából. „Együtt nyerünk és együtt vesztünk” - fejtette ki, hozzátéve, hogy hosszú őt vezet a szeptember 24-én esedékes parlamenti választásig.

Az SPD elnöke azt közölte, a következő hetekben jobban koncentrál majd arra, hogy kifejtse programjának tartalmi elemeit. A német sajtó az utóbbi időben sokat cikkezett arról: a Schulz-effektus csökkenésében szerepet játszhatott az, hogy a választók úgy vélik, az SPD kancellárjelöltje nem fejtette ki kellőképpen programját. Schulz ezért tegnap elmondta, konkrét javaslatokat tesz majd. Különösen fontosnak tartja, hogy nagyobb összegeket költsenek az oktatásra és az innovatív technológiákra.

Nagy kérdés, hogy Schulz stratégiaváltása hatással lesz-e a választókra. A szeptemberi parlamenti választásig újabb erőfelmérő nem lesz, tartományi választást nem tartanak, így a pártok csak a közvélemény-kutatásokból mérhetik fel, valójában hol tartanak. A három 2017-ben rendezett tartományi választás tanulsága azonban az, hogy a bizonytalanok - mindazok, akik az utolsó pillanatig kivárnak azzal, melyik pártra adják a voksukat - inkább a CDU neve mellé húzzák be az ikszet. Vélhetően nemcsak azért, mert nem ismerik mindenre kiterjedően Schulz programját, egyelőre az sem világos számukra, hogy amennyiben az SPD elnöke alakíthatna kormányt, a nagykoalíció folytatását óhajtja-e, vagy inkább baloldali, az SPD, a Zöldek és a Balpárt alkotta kabinet létrehozásáért szállna-e síkra.

A vasárnapi eredmény újabb fontos siker Angela Merkel, illetve a CDU helyi listavezetője, Armin Laschet számára. Utóbbi várhatóan az FDP-vel lép koalícióra a tartományban. A szabaddemokraták közölték, akkor működnek együtt a CDU-val, ha a következő kormány programjában a liberális értékek is megjelennek. Hannelore Kraft, eddigi szociáldemokrata miniszterelnök mindeközben bejelentette lemondását.

A mandátumok száma:

CDU 33 (+6,7) 72

SPD 31,2 (-7,9) 69

FDP 12,6 (+4,0) 28

Zöldek 6,4 (-4,9) 14

Balpárt 4,9 (+2,4) 0

Kalózpárt 1 (-6,8) 0

Szerző
Témák
SPD Martin Schulz

Kurz kinyitja a Néppárt kapuit

Publikálás dátuma
2017.05.16. 07:31
Sebastian Kurz az ÖVP új erős embere, FOTÓ: REUTERS/LEONHARD FOEGER
Új elnöke van vasárnap este óta az Osztrák Néppártnak. A 30 esztendős külügyminisztert, Sebastian Kurz-ot egyhangúan választotta meg a 21 tagú pártelnökség az ÖVP-t eddig vezető Reinhold Mitterlehner utódának.

Mindössze két és fél évig állt Mitterlehner a néppárt élén. A politikus múlt hét szerdáján mondott le, megelégelve, hogy a kormánykoalíciós partner, a szociáldemokraták részéről és saját pártjából is állandó támadásoknak van kitéve. Ráadásul az egykori western filmhős nyomán „Djangó"-nak nevezett, 62 éves politikust folyamatosan a már jó ideje agyonsztárolt ifjú Kurzhoz hasonlították, utóbbit dinamikusabbnak, modernebbnek tartották az elnöknél.

A váratlan lemondás után rögtön Kurz nevét emlegették Mitterlehner utódaként. Tudvalévő volt az is, hogy az új vezér nem lesz hajlandó a szociáldemokrata kancellár, Christian Kern alkancellárjaként beállni a nagykoalícióba – a két dudás nem fér meg egy csárdában –, hanem idő előtti választásokat követel. A törvényhozási ciklus 2018 őszéig tart, a politikai fejlemények nyomán egy évvel előbb lenne „zárás”. Kurz azon nyomban indokot is talált: a koalíciós partnerek jelenlegi vezetőit csak a pártgrémiumok emelték magasba, ideje végre a választók véleményét figyelembe venni.

Sebastian Kurz a múlt hét péntekén a külügyminisztériumban összehívott sajtóértekezleten még csak a saját nevében beszélve kezdeményezte az idő előtti választások kiírását, úgy érvelve, hogy a két nagy párt közötti mélyülő ellentéteknek már nem lehet személycserékkel véget vetni. Amikor két nap múlva megismételte javaslatát, már a párt elnöke volt, ráadásul példátlan hatalomra tett szert. Eddig hagyomány volt az ÖVP-nél, hogy a pártelnök befolyása korlátozott, nála kiterjedtebb jogkörökkel rendelkeznek a tartományi pártvezetők, s az ÖVP köré épült érdekképviseletek. Az elmúlt 10 évben négy pártelnök esett áldozatául ennek a tradíciónak. Kurz hangoztatta, nem óhajt az ötödik lenni a sorban.

A külügyminiszter ezért hét pontos javaslatot fogadtatott el, amelyben kizárólagos joggal ruházta fel magát a központi pártlista összeállításában, az ÖVP főtitkárának kiválasztásában, s vétójogot adott magának a tartományi káderek összeválogatásában is. De ennél is tovább ment: övé a koalíciós tárgyalások kizárólagos joga a választásokat követően, mint ahogyan a pártprogram meghatározásában is övé a döntő szó. Az eddig önjáró néppárti politikusoknak írásban kellett elkötelezni magukat Kurz diktátumai mellett, mint ahogyan azt is le kellett nyelniük, hogy Emmanuel Macron új francia elnök nyomán, elszakad a régi párttól, s megnyitja a kapukat a "külsősök" előtt. „Lista Sebastian Kurz- új ÖVP” lesz a régi-új mozgalom neve, amelyhez olyan, Kurz megfogalmazása szerint szakemberek csatlakozhatnak, akik nem tagjai a pártnak, s az sem fontos, melyik tartományból érkeznek. Az viszont lényeges, hogy a különböző választási listákon egyenlő arányban legyenek férfiak és nők.

A sebtiben összeállított és megszavaztatott feltételek annyira kiforrottaknak tűnnek, hogy a politikai elemzőkben felmerült a gyanú: netán egy már jó ideje kidolgozott programról van szó. Felismerni vélik a nagy taktikus, a 2000-2006 közötti néppárti kancellár, Wolfgang Schüssel keze nyomát is. Erről beszélt hétfői sajtóértekezletén az FPÖ elnöke is.

Lassan ocsúdott meglepetéséből az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a koalíció nagyobbik tagja. Az egy éve kancellár Christian Kern, aki lehelt már némi erőt az elmúlt 12 hónapban az SPÖ-be, először megpróbált a nagykoalíció folytatása mellett érvelni. Hétfőre azonban a pártvezetés tudomásul vette, előrehozott választások lesznek. Most azt szeretné, ha ezekre nem szeptemberben, hanem két hónappal később kerülne sor. Addig pontot lehetne tenni a koalíciós hónapokban kiérlelt projektekre (például az 1500 euróra emelendő minimálbérre), bemutatni, hogy végre beindult a gazdasági növekedés, csökken a munkanélküliség. Az időhúzással egyúttal fékezni lehetne Kurz lendületét.

Eddig úgy tűnt, hogy a nagy pártok 52-51 mandátumával szemben a 183 fős parlamentben 38 mandátummal rendelkező szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) a nevető harmadik, hiszen csak vele képzelhető el kormányalakítás. A legutóbbi felmérések azonban a pártelnök, Heinz-Christian Strache halványulását jelzik, amibe belejátszik, hogy a kormánypártok számos elemet, főleg a migráció lefékezésére vonatkozóan, legalábbis a szavak szintjén, elcsentek az FPÖ programjából.