Előfizetés

Drámai a szegénység - Béremelést kér a MASZSZ

Publikálás dátuma
2017.05.15. 21:44
Kenyérosztás Novajidrányban FOTÓ: Tóth Gergő
A dolgozói szegénység leküzdésére további béremelésekre van szükség - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón a Policy Agenda által második alkalommal publikált létminimum számításokra reagálva.

A MASZSZ elnöke kiemelte: az átlagkereseteket tekintve a visegrádi országok (V4-ek) között Magyarország az utolsó helyen áll. Az eseményen bemutatott kutatás szerint tavaly havi 88 619 forint volt az egy felnőttből álló háztartás létminimum értéke, míg a tipikusnak mondható, két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 256 995 forint. A felmérést a Policy Agenda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi módszertana alapján készítette, a kutatás elkészítését támogatta a Friedrich Ebert Alapítvány.     

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője kifejtette: becslésük szerint jelenleg a magyar társadalom 36 százaléka él a létminimum szintje alatt. Hozzátette: a felmérés eredményei alapján jelen állás szerint megvalósíthatónak látszik a szakszervezetek azon célkitűzése, hogy 2018 január 1-jétől minden 8 órában dolgozó munkavállaló nettó jövedelme érje el a létminimum összegét.     

Kiss Ambrus közölte: a létminimum Magyarországon azt a jövedelmet biztosítja egy háztartás számára, amely a folyamatos szerény életvitel fenntartásához szükséges. Tehát ez az összeg nem alkalmas váratlan kiadások finanszírozására, és ebből a pénzből félre sem tudnak tenni.     

A politológus a közfoglalkoztatottak helyzetére is felhívta a figyelmet, mert mint mondta: nőtt a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közti bérolló, ugyanis 2017-ben előbbi 3 százalékkal, míg utóbbi 15 százalékkal emelkedett. Ezáltal a közfoglalkoztatotti bérből fenntartott háztartások 99 százaléka tartozik a létminimum alatt élők táborába - jelezte az elemző. A helyszínen kiadott közlemény szerint a felmérésben 1798 háztartás adatait vették figyelembe, amelyek mintegy 701 ezer háztartásban élő 1 millió 708 ezer embert reprezentálnak. A havi átlagos létminimumérték háztartásonként 175 ezer forint volt.     

A felmérés szerint a vizsgált háztartások kiadásaik 31,1 százalékát fordítják élelmiszerre, 22,7 százalékát lakásfenntartásra, aminek 68 százalékát rezsire költik. Ezen felül csaknem 8,7 százalékot közlekedésre, 5,1 százalékot egészségügyre, testápolásra költenek, míg telefonálásra 6,5 százalék, oktatásra, művelődésre és szabadidőre pedig 5,9 százalék jut.     

Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodájának vezetője ismertette: a Friedrich Ebert Stiftung német politikai alapítvány, amely a szociáldemokrácia értékei mellett kötelezte el magát. A létminimum számításról kifejtette: a magyar szakszervezetek és a szakszervezetek által végzett munkában alappillér a létminimum értéke. Folyamatos feladatként jelölte meg  a létminimum alatt élők számának csökkentését. Kordás László felidézte, hogy a MASZSZ a Policy Agendával együttműködve azért vállalta a létminimum érték számítását, mert 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal úgy döntött, nem publikálja többé ezt a mutatót.

Sok pénzt vittek, de nem hoztak a kereskedőházak

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.05.15. 21:02
A külügyminisztérium épülete Illusztráció: Népszava
A kormány szerint rengeteg új üzletet hoztak a kereskedőházak, az azonban nem bizonyítható, hogy tényleg az MNKH miatt nőtt az export. Viszont általuk egyre több a luxusút és a kommunikációs tréning.

Két év alatt több mint 18 milliárd forint közpénzt öntöttek a Magyar Nemzeti Kereskedőházakba (MNKH) - derült ki a parlament külügyi bizottságának az ülésén kiosztott beszámolókból. Eszerint a tavaly március óta közfeladatot ellátó MNKH-cégcsoport három vállalkozása tavalyelőtt 11 tavaly pedig 7 milliárdot kapott a költségvetésből. Azonban a céghálózat a bőséges pénzfolyam ellenére is termeli a veszteséget: az utolsó ismert, 2015-ös cégbírósági bejegyzés szerint az MNKH Zrt. 5,4 milliárdos mínusszal zárt az évet, ami a cégcsoport másik tagja, az MNKH Promóció Kft. 300 milliós deficitjével együtt már közelített a hatmilliárdos bukóhoz.

A 2016-os év számai még nem ismertek, ám nemrégiben a Magyar Nemzet megírta, hogy a tavalyi év sem sikeredett rózsásra, így a cégekbe pumpált adófizetői milliárdok ellenére 2016 is 6 milliárdos veszteséget hozott az MNKH cégeknek, pontosabban az adófizetőknek. Az MNO adatát azóta sem cáfolta a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM). Helyette jobb híján abba kapaszkodik a tárca, s a cég menedzsmentje is, hogy az MNKH 2016 márciusa óta állami szolgáltató tevékenységet végez, ahol az exportfejlesztéssel kapcsolatos kiadásokat a kereskedőház viseli, a bevétel viszont a magyar kis- és középvállalkozásokhoz kerül.

A valóságban egyáltalán nem biztos, hogy a Szijjártó Péter és tárcája által hirdetett nyereséghez köze lenne a kereskedőházaknak FORRÁS: KÜM

A valóságban egyáltalán nem biztos, hogy a Szijjártó Péter és tárcája által hirdetett nyereséghez köze lenne a kereskedőházaknak FORRÁS: KÜM

„Véget ért az a korszak, amikor veszteségről kell beszámolnia a szervezetnek” - hangoztatta Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója az Országházban az eddigi retorikának ellentmondva. Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárának példázata szerint ellenben 2014-es 760 milliárdról a következő évre 895 milliárd forintra nőtt az MNKH által támogatott cégek exportbevétele. De a tárca úgy is látta, hogy azokban az országokban, ahol van kereskedőház ott 26 százalékkal nőtt az export, ahol viszont nincs, ott 2016-ra csak 16,5 százalékkal nőtt a kivitel. Azonban azt a minisztérium is elismerte, hogy időközben jókora fellendülés volt érezhető a világgazdaságban, azt pedig képtelenség szétszálazni, hogy a statisztikai exportbővülésből ténylegesen mennyi származott az MNKH tevékenységéből.

Az egyetlen kézzelfogható adat 2016. március előtti időszakról származik, amikor az MNKH még elvileg profittermelő vállalkozás volt és a cégek egy része MNKH rendszerén keresztül számlázott a megvalósult ügyletekért. Ott jóval vékonyabban is fogott a toll: 2015-ben 1,8 a következő évben mindössze 1,3 milliárd forintnyi üzletnek van nyoma.

"Csak egy magyarázkodást hallgattunk a cégvezetéstől" - mondta el lapunknak Mesterházy Attila a beszámolót követően. A bizottság MSZP-s tagja szerint „azt nagyjából beismerték, hogy az MNKH korábbi működése nem volt túl sikeres, mire átalakították az egészet egy non-profit közszolgáltató szerkezetű céghálózattá”. Mesterházy rákérdezett arra a korábbi, konkrét ígéretre, hogy minden magyar külképviselet mellett, azaz több mint száz helyszínen nyílhat kereskedőház, a válaszokból azonban kiderült, hogy marad a jelenlegi 57 nemzeti "központ".

Ami viszont biztosan változott a közszolgálativá alakított cég életében: amióta nem "kötelező" nyereségesnek lenni a cégnek, alaposan megszaporodtak az MNKH által szervezett miniszterelnöki reprezentációs utak és a magyar cégeknek szervezett exportfejlesztési konferenciák és tréningek. Így 2014-ben Orbán Viktor még csak egy úton vett részt (Dél-Koreába), addig 2016-ban a kormányfő már hat helyre utazott 380 cég kíséretében, a Kereskedőház költségére. Ugyancsak így történt más eseményekkel: míg 2014-ben csak hat "exportfejlesztési témájú tréningnapon" vett részt 27 résztvevő, addig tavaly már 39 tréningnapot tartott az immáron non-profit MNKH, összesen 710 résztvevővel.

Hadházy: miért titkolózik a Klebelsberg Központ?

Publikálás dátuma
2017.05.15. 18:49
FOTÓ: Népszava
Hadházy Ákos, az LMP  társelnöke egy, a Klebelsberg Központ által bonyolított 10 milliárd forintos informatikai fejlesztés részleteire kérdezett rá az interpellációk során az Országgyűlés hétfői ülésén.

Mióta és melyik iskolában használják az új integrált rendszert? - sorolta kérdéseit, hangsúlyozva: szerinte okkal merül fel a gyanú, hogy a program nem működik. Ha igen, azt miért nem nézhette meg eddig?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt kérte a képviselőtől, ő se titkolja, hogyan kerültek ki azok a dokumentumok, amelyeket a képviselő a sajtótájékoztatóján felmutatott, a Klebelsberg Központ rendszeréből azonban hiányoznak. 

Május 24-án saját szemével győződhet meg a rendszer működéséről - jelentette ki, majd sorolta a projekt fejlesztéseit: módszertani újításokat, informatikai beruházásokat, de azt is elmondta, hogy a programba 11 ezer pedagógus is bekapcsolódott, akiknek összesen több milliárd forintot fizettek ki ezért. 48 ezer eszközt vásároltak és több száz iskola kapott például fejlesztő terápiás eszközöket, hangszereket, sportszereket vagy laptopot. A választ nem a képviselő, hanem a Ház szavazta meg 105 igen vokssal, 30 ellenében.