Mint ismert, az isztambuli egyezmény az Európa Tanács által megalkotott átfogó nemzetközi egyezmény a nők elleni erőszakkal és családon belüli erőszakkal szemben. Az egyezmény célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és „az elkövetők büntetlenségének megszüntetése". Ez az első nemzetközi egyezmény, amely tartalmazza a nemek definícióját, figyelembe véve a biológiai nemen kívül a társadalmi nem kategóriáját.
Magyarország 2014 márciusában írta alá a szerződést, ám mivel azt máig nem ratifikálták, hazánkban nem kötelező érvényű. Az egyezményhez 43 állam csatlakozott, eddig 23-an már jóváhagyták. A ratifikáció fő akadálya, hogy Magyarország még több pontban nem teljesítette az egyezményben foglaltakat. Vagyis több jogszabályt, így a Büntető törvénykönyvet is módosítani kellene, intézményrendszereket kellene kialakítani - írja a Wikipédia az egyezmény magyar vonatkozásáról.
Az Alapjogokért Központ közleménye szerint az isztambuli egyezmény valójában "genderegyezmény", ezért arra kérik Magyarország kormányát, hogy azt jelenlegi formájában ne terjessze az Országgyűlés elé. A központ szerint a kormánynak ellen kell állni az EU vonatkozó "lopakodó jogalkotásának" is, ugyanis e törekvések célja, hogy a természet adta biológiai nemeket jogi szinten is felváltsa a végtelen számú "társadalmi nem" definíciója, és így lebontsa a hagyományos családmodellt.
Szerintük a férfiak és nők közötti egyenlőséget Magyarországon a legmagasabb szintű jogszabály biztosítja, ráadásul az alaptörvény értelmében a nőket az állam külön intézkedésekkel is védi. A magyar Btk. pedig nemzetközi összehasonlításban is szigorú szankciókat állapít meg a szexuális bűncselekmények minden formájára. Semmi szükség nincs tehát arra, hogy a nemzetközi genderlobbi nyomásának engedve az isztambuli egyezmény ratifikálásával a magyar jogalkotó beemelje a magyar jogba a "társadalmi nemek" kategóriáját - írták a közleményben.
