Isztambuli Egyezmény;Alapjogokért Központ;

2017-05-16 18:14:00

Levizsgázott női egyenjogúságból az Alapjogokért Központ

Elképesztő közleményt adott ki az Alapjogokért Központ a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezménnyel kapcsolatban. Arra kérték az Országgyűlést, hogy ne ratifikálják az egyezményt, mert az lebontaná a hagyományos családmodellt, és egyébként sincs semmi szükség a "társadalmi nem" fogalmának bevezetésére.

Mint ismert, az isztambuli egyezmény az Európa Tanács által megalkotott átfogó nemzetközi egyezmény a nők elleni erőszakkal és családon belüli erőszakkal szemben. Az egyezmény célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és „az elkövetők büntetlenségének megszüntetése". Ez az első nemzetközi egyezmény, amely tartalmazza a nemek definícióját, figyelembe véve a biológiai nemen kívül a társadalmi nem kategóriáját.

Magyarország 2014 márciusában írta alá a szerződést, ám mivel azt máig nem ratifikálták, hazánkban nem kötelező érvényű. Az egyezményhez 43 állam csatlakozott, eddig 23-an már jóváhagyták. A ratifikáció fő akadálya, hogy Magyarország még több pontban nem teljesítette az egyezményben foglaltakat. Vagyis több jogszabályt, így a Büntető törvénykönyvet is módosítani kellene, intézményrendszereket kellene kialakítani - írja a Wikipédia az egyezmény magyar vonatkozásáról.

Az Alapjogokért Központ közleménye szerint az isztambuli egyezmény valójában "genderegyezmény", ezért arra kérik Magyarország kormányát, hogy azt jelenlegi formájában ne terjessze az Országgyűlés elé. A központ szerint a kormánynak ellen kell állni az EU vonatkozó "lopakodó jogalkotásának" is, ugyanis e törekvések célja, hogy a természet adta biológiai nemeket jogi szinten is felváltsa a végtelen számú "társadalmi nem" definíciója, és így lebontsa a hagyományos családmodellt.

Szerintük a férfiak és nők közötti egyenlőséget Magyarországon a legmagasabb szintű jogszabály biztosítja, ráadásul az alaptörvény értelmében a nőket az állam külön intézkedésekkel is védi. A magyar Btk. pedig nemzetközi összehasonlításban is szigorú szankciókat állapít meg a szexuális bűncselekmények minden formájára.  Semmi szükség nincs tehát arra, hogy a nemzetközi genderlobbi nyomásának engedve az isztambuli egyezmény ratifikálásával a magyar jogalkotó beemelje a magyar jogba a "társadalmi nemek" kategóriáját - írták a közleményben.