A taxisok hétvégi tarifákat vezetnének be

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:23
A tavalyi taxis tüntetésen FOTÓ: Tóth Gergő
Egyelőre "parkoló pályán van" a taxisok demonstrációja, miután a héten átadják rendeletmódosítási elképzeléseiket a városháza képviselőinek – tudta meg a Népszava.

Ennek mentén reményeik szerint tárgyalások kezdődnek a főváros és köztük a budapesti taxis szabályozás lehetséges módosításáról – mondta Czifery Csaba, az éppen bejegyzés alatt álló Európai Taxis Egyesület alelnöke. (Mint korábban megírtuk a budapesti taxisok egy csoportja demonstrációra készült a városháza körül, abban az esetben, ha nem tudnak tárgyalásokat kezdeményezni a fővárosi önkormányzattal a működésüket szabályozó rendelet módosításairól.)

Mint kifejtette: alapvetően három témakörben szeretnének megbeszéléseket, s változásokat. Ezek közül elsőként a megígért ellenőrzések erősítését és kiterjesztését említette. A sofőrök ugyanis úgy vélik, hogy számos olyan vállalkozás van, amelyik személyszállítást végez a fővárosban, mégis ügyesen kibújik a taxis rendelet alól. Ezeket is számon kellene kérni, mint ahogy azokat a vállalkozásokat is, akik például sárga – ám valójában nem taxiként bejelentett - autóikkal megtévesztik az utasokat. Ezen felül persze a taxisok esetében is fokozni kellene a vizsgálatokat, hiszen szeretnénk, ha közülünk is kikerülnének azok, akik csalnak - fogalmazott Czifery.

Jelezte azt is, hogy a jövő év elejéről életbe lépő Euro5-ös szabályon is módosítanának. Mint ismert: januártól csak Euro5-ös környezetvédelmi besorolású motorral működő autóval lehet taxizni a fővárosban. Czifery kifejtette: javaslatuk szerint egy egyébként az összes elvárt paraméternek – a motorra most Euro4-es szabály van életben - megfelelő gépjárművel 10 éves koráig lehetne szolgáltatást nyújtani.

Ezeken felül a tarifatáblához is hozzányúlnának. Egy hétvégi, ünnepnapi díjcsomagot is bevezetnének, ami „rendes munkaidőn túli” időszakokra szólna. Ha ennek helyt adna az önkormányzat, akkor a jelenleg egységes, kilométerenkénti 280 forintos díjtábla hosszú idő után változhatna. Hogy pontosan milyen díjakról lenne szó, arról az alelnök már nem kívánt beszélni lapunknak.

Mészárosék jártak jól a Fidesz trükközésével

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:22

Koncepciótlan a kormány agrárpolitikája, illetve jogszabálygyártása. A propaganda ugyan a családi birtokok támogatásáról szól, de a gyakorlatban rendre a nagybirtokosok járnak jól.

Trükkös törvénykezéssel juttatta a Fidesz közeli nagyvállalkozókat hatalmas állami földterületek bérleti, majd tulajdonjogához a kormány - állítják agrárszakemberek. Miközben folyamatosan a családi és a kisgazdaságok támogatásáról szólt a hivatalos propaganda, valójában a földforgalmi törvény 2013-as elfogadása és az üzemszabályozási, valamint a szövetkezeti törvény halogatása tette lehetővé a nagybirtokok létrejöttét.

Vologya a varrógépgyárból az alkatrészeket darabonként lopta ki, ám mikor otthon összerakta, mindig tank lett belőle, és így működik a kormány agrártörvénykezése is: mindig a családi- és a kisbirtokokra hivatkoznak, de a végeredmény a nagybirtokosoknak, oligarcháknak kedvez - mondta a Népszavának Sallai R. Benedek. Az LMP országgyűlési képviselője az agrárszabályozást teljessé tevő törvények hiányát Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek címzett levelében kérte számon.

Átfogó műhelymunka kezdődött egy lehetséges hazai üzemszabályozási törvény előkészítése érdekében, de a szakmai egyeztetések eddig nem eredményeztek kiforrott koncepciót és ennek alapján megalkotható törvényi szabályozást - állította válaszában az agrártárca vezetője.

A termőföld tulajdoni és használati viszonyait, beleértve annak korlátait, tehát az üzemszabályozással eredetileg elérni kívánt célok jelentős részét a miniszteri értelmezés szerint a földforgalmi törvény rendezte. A földhasználathoz kapcsolódó egyes támogatások gazdálkodónkénti maximálását pedig a nagygazdaságokat háttérbe szorító, úgynevezett degresszió intézménye valósítja meg. A földszerzés korlátozása, illetve a nagyobb üzemektől történő támogatáselvonás honi szabályozása az egyik legszigorúbb unióban - állította a szaktárca.

Ennek némileg ellentmond, hogy például Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő nagy mezőgazdasági társaság több mint 25 ezer hektár állami termőföldet művel. A bankvezér cégei a földhasználatért 2015-ben összesen nagyjából 500 millió forintot fizettek, miközben uniós területalapú támogatásként (SAPS) tavaly még csaknem 1,8 milliárd forinthoz juthattak. Ezek a bérleti díjak jócskán elmaradnak a piaci szinttől.

Így, önmagában a földforgalmi törvény semmire sem alkalmas, a szövetkezeti és az üzemszervezési, vagy integrációs törvény nélkül koncepciótlan, hiányzik belőle a stratégia, semmilyen irányt nem szab meg, nem olvasható ki belőle a birtokpolitikai célok meghatározása sem - vélte Sallai R.Benedek.

A kis-, illetve a családi gazdaságok támogatása mellett az egyik meghirdetett cél volt, hogy spekulánsok ne vehessenek termőföldet, ahhoz csak olyan földműves juthat hozzá, aki valamilyen mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. Mi történt? Akinek volt elegendő pénze, az beiratkozhatott egy aranykalászos gazdatanfolyamra és ha megszerezte a papírt, már meg is vehette a földet. Azok a mezőgazdasági munkavállalók, akiknek nem volt elegendő forrása a tanfolyamra, hiába dolgoztak évtizedek óta akár traktorosként, akár tehenészként, nem juthatott termőföldhöz.

Az üzemszabályozási törvény egyebek mellett konkrétan meghatározhatná, hogy egy természetes személy mekkora termőfölddel rendelkezhet. Dániában például ez a méret maximum 500 hektár, és egy mezőgazdasági termelőnek legföljebb egy agrárcégben lehet érdekeltsége. A termelő a cégével együtt sem lépheti túl a meghatározott birtokméretet.

Magyarországon a nagybirtokok úgy alakulhattak ki, hogy a nagyvállalkozók létrehoztak részvénytársaságokat, azok kft.-ket és így megfelelő tőkeerővel több ezer hektárt lehetett megszerezni.

A Fidesz a jelszavukban ugyan a kis és a családi gazdaságok támogatója, és szavakban nagybirtokellenes, a valóság pedig ennek éppen az ellenkezője. Az LMP szakértői elemzése szerint az 500 legnagyobb hazai földbirtokos többsége valamilyen szálon a kormánypárthoz kapcsolódik, vagyis a Fidesznek egyáltalán nem érdeke a kis- és családi gazdaságok megerősödése - figyelmeztetett Sallai. Az üzemszabályozási törvényben megszabhatná az országgyűlés, hogy például az egy háztartásban élők birtoka nem lehet több 150 hektárnál és az efölötti területet vagy el kellene adnia a tulajdonosoknak, vagy az állam kisajátíthatná. A nagybirtokokra pedig vagyonadót kellene kivetni - jegyezte meg Sallai R. Benedek. A jogszabálynak azt is figyelembe kellene venni, hogy miként lehet a legtöbb vidéki embert foglalkoztatni.

Az ellenzéki politikus sürgette, hogy az üzemszabályozási törvénnyel együtt végre a szövetkezeti törvényt is fogadja el az országgyűlés, mert az utóbbi jogszabály segítené a valódi kis és családi gazdaságok összefogását, hogy az 50-60 hektáros birtokok közösen vásárolhatnának például kombájnt, amit egy ilyen méretű területen nem lehetne gazdaságosan kihasználni.

Az meglehetősen furcsa, hogy a kormány akkor kezd azon morfondírozni, hogy szabályozni kellene a birtokméreteket a tevékenységi körhöz szabva, miután már több ezer hektáros birtokok alakultak ki és több száz hektáros egy tagban lévő állami birtokokat is dobra vertek, szakértők szerint gyakran gyanús körülmények között.

Természetesen megkerestük az agrártárcát is, hogy mégis mikorra várható a két fontos jogszabály elfogadása. Válaszukban közölték: "A Földművelésügyi Minisztérium jogalkotási tervében az említett jogszabályok (üzemszabályozási és szövetkezeti törvény) nem szerepelnek".

Ahány cég, annyi birtok
A hazai agrároligarchák kihasználták, hogy az üzemszabályozási törvény nélkül a földforgalmi törvény tág teret ad a birtok növelésre. Jelenleg ugyanis a mezőgazdasági vállalkozó több szeletre bonthatja a tevékenységi körét. A családi gazdaságok esetében például ahány tagból áll a család, annyiszor 300 hektárra jogosultak.
Az üzemszervezési törvénynek a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan, a családi, vagy jogi személyt, agrárcéget egy gazdaságnak kell tekinteni és a meghatározott birtokméretet nem léphetnék túl semmilyen kiszervezési és egyéb trükkökkel. A jogszabály alapján kiderülhetne, hogy egy vállalkozás, gazdaság, valójában mekkora területen gazdálkodik - említette Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese.
A földforgalmi törvényben ugyan szerepel egy birtokmaximumról rendelkező passzus, ám annak ott semmi helye, mert azt az üzemszabályozási törvénynek kellene szabályoznia. Az üzemszervezési törvény azért nem születhet meg, mert akkor Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha nem trükközhetne tovább. Jelenleg ugyanis a - speciális eseteket kivéve - nem személyre, hanem üzemekre vonatkozik az 1200 hektáros birtokméret korlátozás, Jelenleg tehát ahány cége van az agrárvállalkozónak, annyiszor 1200 hektár földbirtokra jogosult. Így jogszerűen túl lehet lépni a törvényes korlátot és - mint arra példa is van számtalan- több ezer hektáros birtokokat lehet kialakítani.



Szerző

Meglepő mértékben nőtt a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:21

Az ipar, az építőipar és a kereskedelem tett ki igazán magáért, a mezőgazdaság viszont még nehéz hónapok előtt állhat.

Sem a makrogazdasági elemzők, sem a bankok nem számítottak arra, hogy a magyar gazdaság bővülését jelző bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 4,1 százalékkal bővül, ha a naptárhatásokat is figyelembe vesszük, akkor a növekedés üteme 3,7 százalékos volt, az előző esztendő azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett előzetes adataiból az is kiderült, hogy az előző negyedévhez képest 1,3 százalékos volt a növekedés üteme. (Az elemzői konszenzus 3,5 százalékos bővülést prognosztizált.)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy egész évben 4 százalék fölött fog teljesíteni a magyar gazdaság, "az eddigiek alapján ez mindenképpen megvalósulhat." Amennyiben a tavalyi évben tapasztalt éves növekedési ütemek kevésbé ingadoztak volna negyedévről negyedévre, akkor az idei első negyedévben 3 százalék körüli tempót láthattunk volna – közölte lapunkkal Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makroelemzője.

A gazdasági tárca abban reménykedik, hogy a kedvező eredmények hatására a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek is felülvizsgálják a magyar gazdaságra vonatkozó adataikat. (Szakértők ebben korántsem biztosak, ugyanis egyetlen negyedév kiugró adatai sem fedhetik el azt a tényt, hogy a GDP arányos államadósság mértéke évről évre alig-alig mérséklődik, márpedig ez az igazi mércéje egy ország hitelképességének.) Egyébként Varga Mihály is utalt arra, hogy a mezőgazdaság teljesítménye inkább visszafoghatta a gazdaság teljesítményét.

A lakosság egy része a GDP növekedéséből annyit érzékel, hogy a bérmegállapodások és adócsökkentés révén - tekintettel a jövő évi országgyűlési választásokra - a háztartások reálkeresete nőtt, ennek tudható be az is, hogy előzetes adatok szerint a vendéglátás 6-7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 3–5 százalék között nőtt az első negyedévben. (A végleges adatok hamarosan megjelennek.) Viszont Németh Dávid szerint az még kérdés, hogy a háztartások a növekvő jövedelmüknek mekkora részét fordították fogyasztásra. Ugyanis a béremelkedésnek csak egy része kötött ki a kiskereskedelemben, feltehetően a többlet a szolgáltatásoknál jelent meg - mondta lapunknak a K&H Bank vezető elemzője.

Régiós összehasonlításban - hosszú idő után először - egyébként egészen jól szerepeltünk. A szomszédos országok közül Románia 5,7, Szlovákia 3,1, Csehország gazdasága pedig 2,9 százalékkal bővült 2017. első negyedévben.

Ürmössy Gergely emlékeztetett arra is, hogy annak ellenére, hogy a magyar gazdaság erősödik és fokozódik az inflációs nyomás, az MNB várhatóan nem fog kamatemeléssel reagálni, hanem hagyni fogja a kamatokat a jelenlegi alacsony, 0,9 százalékos szinteken idén és 2018 folyamán is.

Szerző