Előfizetés

Brexit - a Labour megállapodást akar

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:34
Jeremy Corbyn FOTÓ: REUTERS/DARREN STAPLES
Több mint 48 milliárd font új adóbevételre lenne szükség, ha a brit Munkáspárt választási programjában szereplő ígéreteket teljesíteni akarnák.

Jeremy Corbyn tegnap mutatta be a programot, amely új iskolákat, ingyenes óvodát, az egészségügyi rendszer, az NHS megtámogatását, százezer olcsó bérű új lakás építését helyezi kilátásba. Eltörölnék az egyetemi tandíjakat. Már múlt héten kiszivárgott, hogy államosítanának tíz vízművet. Mindennek finanszírozására lecsapnának az adóelkerülőkre, növelnék a magas jövedelműek adóterheit.

Ha a Labour nyerne a június 8-i választáson, a Brexitre csak akkor kerülne sor, ha megállapodásra jutnának Brüsszellel. Theresa May kormányfőnek ezzel ellentétben az az álláspontja, hogy a megállapodás nélküli kilépés is jobb egy rossz egyezségnél.

Kivégzések árnya vetül a rendőrségre

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:33
Jurema Werneck, az AI helyi vezetője szerint a rettenetes erőszak a rendőrségi akciók részét képezi

Rio de Janeiróban háború zajlik, csak senki nem mondja ki. Ezt a helyi rendőrök állítják, akik idén hatvan kollégájukat vesztették el a brazil nagyváros utcáin szolgálat közben. Arról azonban már nem a rendőrök, hanem civil szervezetek számoltak be, hogy a rendőrség hány emberrel végzett: tavaly 920-an vesztették életüket a hatóságokkal való konfrontációk következtében Rióban – olvasható az Amnesty International (AI) jelentésében, amelyben a nemzetközi emberi jogi szervezet arra figyelmeztet, hogy a rendőri erőszak manapság is a favelák mindennapjaihoz tartozik. A szegénynegyedekben razziázó hatósági akciókban gyakran nemcsak bűnözők, hanem ártatlan civilek is életüket vesztik.

A jelenség egész Brazíliát érinti. „2015-ben országos szinten a gyilkosságok negyede rendőri akciók közben történt” – idézte az AFP kedden Marisa Vassamont, a brazíliai AI kampányigazgatóját. Emberi jogi szervezetek jó ideje kínzással és törvénytelen kivégzésekkel is gyanúsítják a rendőrséget. Az igen magas bűnözési rátával rendelkező latin-amerikai országban ez igen érzékeny téma, amelyet a hatóságok igyekeznek eltussolni. Ez nem mindig sikerül. A közelmúltban a Costa Rica-i székhelyű Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága felszólította Brazíliát, hogy nyissa meg a nyomozást két évtizedes ügyben. Rio de Janeiro egyik, egyszerű munkások és veszélyes drogbandák által lakott favelájában 26-an – többségében szegény, fekete, fegyvertelen férfiak – vesztették életüket. A vád szerint rendőrök végezték ki őket egy 1994 októberi és egy 1995 májusi razzia során.

Bruna Fonseca da Costa, az egyik áldozat testvére azt mondta a francia hírügynökségnek, hogy a temetések idején sok esetben zárva kellett tartani a koporsót, mert az áldozatok egy részét fejbe vagy nyakon lőtték. „A testvéremet a nyakán és a hátán találták el. Mást arcon lőttek. Ez nem más volt, mint kivégzés”.

A jövőnk? - Reménytelen orosz szegénység (fotók!)

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:31
Az orosz családok 70 százalékának nincs esélye a kitörésre a szegénységből - Fotók: Oleg Nikisin és Sean Gallup/Getty Images
Bár a moszkvai közvéleménykutató-intézetek szerint az oroszok lassan hozzászoknak a nyugati szankciók okozta nehézségekhez, számos tény arról tanúskodik, hogy a jelentős mértékben növekvő szegénység egyre nyomasztóbb teher a számukra.

Még az állami statisztikai hivatal jelentése is elismeri, hogy tavaly 19,8 millióra nőtt a szegények száma. Ez legalább 300 ezres emelkedést jelent, ami ugrásszerű növekedés 2012-14-hez képest. A „Nyezaviszimaja Gazeta” című lap szerint a valóságban ennél kétszer nagyobb a szegénység. A hatóságok ugyanis irreálisan alacsony szinten állapítják meg a megélhetési minimumot, szinte figyelmen kívül hagyva az inflációt. A múlt év utolsó negyedében 2,5 százalékkal emelték a létminimum összegét, miközben az infláció 6 százalékkal emelkedett.

A családok nem a hivatalos számok alapján élik meg helyzetüket. Még a VCIOM központi kutatóintézet felmérése is arról tanúskodik, hogy az emberek az egy főre eső havi 15,5 ezer rubelt tekintik olyan határnak, ami alatt a családot már szegénynek kell tekinteni. Már pedig a statisztikai hivatal 43 millió olyan embert tart számon, akire ennél kisebb összeg jut. Az elmúlt két évben az oroszok a korábbinál sokkal érzékenyebbek a gazdasági visszaesés következtében kialakult drágulásra. Ezt a „Nyezaviszimaja Gazeta” szakértőinek tapasztalata is alátámasztja. Amit két éve még lenyeltek, azt ma már nehezményezik. Úgy érzik, a hivatalos statisztika és a valóság elszakadt egymástól. A lap elemzője azt állítja, hogy a dolgozó oroszoknak több mint a fele olyan bért kap, amely lehetetlenné teszi számára a szegénységből való kitörést.

A tekintélyes „Vedomosztyi” című lap elemzője is tényként állapítja meg, hogy a 2014-2016-os válságot a jövedelmek és a bérek zuhanása kísérte, ami ahhoz vezetett, hogy 10 százalékkal kevesebb család volt képes fogyasztási átlagát fenntartani. A „Newsru.com” hírportál szerint a válság az orosz családok 70 százalékát hozta rendkívül nehéz megélhetési helyzetbe.

A jövőt az elemzők nem tartják biztatónak. Elég, ha azt nézzük, hogy a volt pénzügyminiszter, az új stratégián dolgozó Alekszej Kudrin 63 évre emelné a nők és 65-re a férfiak nyugdíjkorhatárát, miközben a férfiak átlagéletkora a 66 évet sem éri el.

Ahhoz, hogy jelentősen javuljon a családok helyzete, az egész orosz gazdaság átállítására, beruházásokra, a munkahelyek, gyárak jövedelmezőségének emelésére lenne szükség. A hivatalok által 2035-ig tervezett stratégia azzal számol, hogy három évet szánnának a növekedési pálya helyreállítására, a 2020 és 2026 közötti időszak a befektetések látványos szakasza lenne, ami a fogyasztás és a termelés emelkedésének lenne a forrása.

Mindez azonban a kormány iránti bizalom és a befektetői szándék növekedését követelné meg. Az elmúlt hetek fejleményei, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök pozíciójának meggyengülése azonban nem ösztönzi azokat, akiknek lenne tőkéjük arra, hogy lökést adjanak az orosz gazdaságnak. Azok a remények is elszálltak, hogy Trump amerikai elnöksége véget vet az elszigeteltségnek. Az oroszokkal való üzletelés több fontos érdekeltjétől megvált Trump, s a külpolitikában olyanok kaptak szerepet, akik inkább keménységükről és NATO iránti elkötelezettségükről ismertek. A legutóbbi Putyin-Merkel találkozó pedig ismételten a német kancellár elszántságát tükrözte: nem lazít a szankciókon, még olyan áron sem, hogy ennek a német gazdaság az egyik fő kárvallottja.

Az orosz gazdaságot körülvevő hidegháborús légkört közvetlenül megérzik az emberek. Elegendő, hogy bemenjenek egy üzletbe, és szembesüljenek a növekvő árakkal, esetleg a szerényebb választékkal. A kiskereskedők ugyanis akár ötven százalékkal is csökkentették a választékot. A nagyobb cégek választékukat ott növelik, ahol gazdag vásárlókra számíthatnak. Ezek körében ugyanis nem tapasztalható a vagyon apadása.

Elemzések mutatnak rá, hogy a jövedelmek csökkenésénél nagyobb társadalmi problémáról van szó. Az ország versenyképességét biztosító intézmények, tradíciók, hiánya vagy gyengesége a bajok alapja. A hagyományos köztársaság nem működik. A hatalmi ágak függetlenségét a képviselőkkel való egyeztetéssel pótolják. A választóknak nincs módjukban összevetni a különböző véleményeket, és ennek alapján szavazni. Elveszejtődött az orosz történelem értelme és célja. A hanyatló gazdaság mellett az egészségügy, az oktatás, a polgári kezdeményezőkészség visszaesésével szemben erőtlen a társadalom.

Kapcsolódó
Ekkora a szegénység Magyarországon