Döntött az EP - Úgy fest, nem ússzuk meg a "hetes cikk eljárást"

Publikálás dátuma
2017.05.17. 14:54
Fotó: Thinkstock
Többséget kapott az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről beterjesztett állásfoglalás, amely megállapítja, hogy Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének a kockázata. A balliberálisok indítványát  67 kereszténydemokrata, néppárti képviselő is megszavazta. A képviselőtestület szankciókkal fenyegető eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben. Ez először fordul elő az EU történetében.

A “nukleáris opció” bevetését kezdeményezi Magyarországgal szemben az Európai Parlament, amely mai plenáris ülésén 393 igen szavazattal 221 ellenében jóváhagyta a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalását.


A négy balliberális párt — a szocialisták, a liberálisok, a szélsőbal és a zöldek — által benyújtott határozati javaslat úgy kapott többséget, hogy azt jónéhány képviselő megszavazta a Fidesznek otthont adó Európai Néppárt (EPP) soraiból. A kereszténydemokrata politikai csoport vezetése tegnap szabad kezet adott a tagoknak az állásfoglalás jóváhagyására. Az EP kevésbé kritikus hangvételű és a nukleáris opcióval nem fenyegető indítványáról nem szavazott a képviselőtestület.A szöveg megállapítja, hogy az Orbán-kormány működése egyértelműen veszélybe sodorja az európai uniós alapértékeket, ezért indítványozza a szankciókkal is fenyegető eljárás megindítását. Az EU szerződése szerint az úgynevezett 7. cikk szerinti procedúrát bármely uniós intézmény kezdeményezheti. Erre azonban még sohasem volt példa.

Forrás: European Parliament/Facebook

Forrás: European Parliament/Facebook

A sorrendben hatodik, Magyarországról szóló határozatában az EP úgy döntött, hogy nem vár tovább a többi intézményre, és a kezébe veszi az irányítást. Erre felhatalmazást ad saját eljárási szabályzata, amely kimondja: a parlament egy különjelentést — indoklással ellátott javaslatot — fogadhat el, amelyben felkéri a kormányközi Tanácsot, hogy indítsa el a 7. cikk szerinti eljárást. Ennek a procedúrának az első lépése annak a leszögezése lenne, hogy Magyarországon fennáll a veszélye az uniós alapértékek megsértésének. Az eljárás következő, második szakaszában derülne csak ki, hogy a magyar kormány döntései pusztán fenyegetik a demokratikus elveket, vagy valóban meg is szegik azokat. Csak ennek megállapítása után kerülhet sor tényleges szankciók elrendelésére, amelyhez a kormányközi fórum nagy többségének az egyetértése szükséges. Megfigyelők szerint kicsi az esély arra, hogy a folyamat eljut a végső szakaszába.

A képviselőtestület mai határozata a hosszú procedúra kezdetének ígérkező különjelentés elkészítésére kéri fel az állampolgári jogi bizottságot. Az értékelés előreláthatólag csak hosszú hónapok múlva kerülhet a plenáris ülés elé, ha simán veszi az addigi akadályokat.

A megszavazott állásfoglalás elítéli az Orbán-kormány tevékenységét, és úgy ítéli meg, hogy az elmúlt néhány évben “súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon. Helyteleníti a migránsokkal, a menedékkérőkkel és a menekültekkel szembeni bánásmódot, a sorozatos jogsértéseket. Szóvá teszi a romák oktatási szegregációját, és aggályainak ad hangot a civil szervezetek elleni támadások és a médiapluralizmust veszélyeztető kormányzati lépések miatt. 

Újabb felszólító levél érkezett Brüsszelből

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a 2015 decemberében megkezdett eljárás nyomon követését jelentő "kiegészítő felszólító levél" ismerteti a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatban felvetődő aggályokat. 

A plenáris ülésen megszavazott módosító indítvány “nyomatékosan kéri a magyar kormányt, hogy haladéktalanul függessze fel a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényben foglalt valamennyi határidőt, és haladéktalanul kezdjen párbeszédet az egyesült államokbeli hatóságokkal… a Közép-európai Egyetem jövőbeli működésének biztosítása érdekében”. A szöveg nyilvános kötelezettségvállalást kér Orbánéktól arra, hogy az egyetem szabad intézményként Budapesten maradhat.

A képviselők egyben felszólítják a magyar kormányt, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal. Utóbbit pedig az uniós források magyar kormány általi felhasználásának ellenőrzésére bátorítja. Jut a kritikából az uniós végrehajtó és ellenőrző testületnek is, amely az EP szerint csak a jogszabályok betartásának technikai vonatkozásaival foglalkozik, és nem veszi figyelembe a magyar kormány intézkedéseinek együttes hatását a jogállamra.

A parlamenti állásfoglalás ismét leszögezi, hogy szükség van a tagállamok demokratikus teljesítményének rendszeres ellenőrzésére valamennyi intézmény bevonásával.

Fidesz: nincs esély a hetedik cikkely életbe lépésére
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint nincs reális esélye annak, hogy életbe lépjen az uniós szerződés hetedik cikkelye Magyarországgal szemben - írja az MTI.
Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, hogy a "Soros-jelentés" felháborító, és "hetet-havat összehord". Egy újabb frontális támadás a magyar kormány ellen, amit a kabinet elutasít. Az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást - hangoztatta Hidvéghi Balázs.
Orbán és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament négypárti határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában.
"A következmények hosszú távon súlyosak is lehetnek Magyarország számára. Egy évünk arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt és Magyarországot visszavezessük az európai útra" - fogalmazott a képviselő.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az "orbáni önkény" elleni harcban.
A képviselő az "orbáni rezsim" leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az Európai Parlament állásfoglalását. Aláhúzta, az állásfoglalás rámutat a korrupcióval való összefonódásra, sürgetve, hogy az Európai Bizottság "nézzen jobban Orbánék körmére" az uniós pénzek elköltése terén.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot.
"A közös értékeken alapuló Európai Unióban nem látják szívesen azt, aki a saját hatalma érdekében minden értékeket semmibe vesz. A liberális demokrácia normáinak helyreállítása Magyarországon elsősorban a magyar polgárok érdeke, ezért a Demokratikus Koalíció teljes mértékben támogatja a ma elfogadott határozatot" - jelentette ki a képviselő.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, "egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarországot és Európát. Abból a politikából, amely csak lop, kiárusítja az országot az oroszoknak és el akarja hagyni Európát".



Frissítve: 2017.05.17. 21:16

Győztek a ligetvédők - Nem lesz új Közlekedési Múzeum

Publikálás dátuma
2017.05.17. 14:34
Népszava fotó/Tóth Gergő
Úgy fest, nyitott fülekre találtak a kritikák: a kormány azt a döntést hozta, hogy nem épül meg Városligetben a tervezett földalatti Közlekedési Múzeum – írja a hvg.hu.

A döntést Vitézy Dávid, a múzeum igazgatója közölte a Facebook-oldalán, és a Liget Projekt miniszteri biztosának, Baán Lászlónak a levelére hivatkozik. Baán levelében az olvasható: a kormány döntése alapján „a Közlekedési Múzeum számára egy olyan új, fő kiállítóhelyet szükséges létrehozni, ahol lehetséges a közlekedési eszközök illetve azok történetének teljes spektrumú bemutatása, az eddigi városligeti helyszínnél sokkal nagyobb területen”. Az új helyszínről a kormány néhány hónapon belül hoz döntést.

Népszava fotó/Tóth Gergő

Népszava fotó/Tóth Gergő

Vitézy azt írja posztjában, rozsdaövezeti helyszínt keresnek, a ligetes terv minden kritikusa egyébként ezt ajánlotta korábban. A döntés azért is meglepő, mert a földalatti múzeum már az építési engedélyt is megkapta. A történeti épületet visszaépítik, de ott a mostani tervek szerint innovációs múzeum lesz, ahova valószínűleg nem kell mozdonyokat és járműveket bevinni, mert ez volt a fő gondja a fejlesztéssel a kormánynak.

A teljes cikk itt olvasható

Szerző

Győztek a ligetvédők - Nem lesz új Közlekedési Múzeum

Publikálás dátuma
2017.05.17. 14:34
Népszava fotó/Tóth Gergő
Úgy fest, nyitott fülekre találtak a kritikák: a kormány azt a döntést hozta, hogy nem épül meg Városligetben a tervezett földalatti Közlekedési Múzeum – írja a hvg.hu.

A döntést Vitézy Dávid, a múzeum igazgatója közölte a Facebook-oldalán, és a Liget Projekt miniszteri biztosának, Baán Lászlónak a levelére hivatkozik. Baán levelében az olvasható: a kormány döntése alapján „a Közlekedési Múzeum számára egy olyan új, fő kiállítóhelyet szükséges létrehozni, ahol lehetséges a közlekedési eszközök illetve azok történetének teljes spektrumú bemutatása, az eddigi városligeti helyszínnél sokkal nagyobb területen”. Az új helyszínről a kormány néhány hónapon belül hoz döntést.

Népszava fotó/Tóth Gergő

Népszava fotó/Tóth Gergő

Vitézy azt írja posztjában, rozsdaövezeti helyszínt keresnek, a ligetes terv minden kritikusa egyébként ezt ajánlotta korábban. A döntés azért is meglepő, mert a földalatti múzeum már az építési engedélyt is megkapta. A történeti épületet visszaépítik, de ott a mostani tervek szerint innovációs múzeum lesz, ahova valószínűleg nem kell mozdonyokat és járműveket bevinni, mert ez volt a fő gondja a fejlesztéssel a kormánynak.

A teljes cikk itt olvasható

Szerző