Lapos program, drága álmok

Hangzatos választási ígéretekkel rukkoltak elő a centrumtól balra elhelyezkedő brit pártok, de a közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, hogy nem sikerült meggyőzniük a szavazókat.

A Munkáspárt kedden közzétett, nemzetközi visszhangot kiváltó nagyszabású tervei után a Liberális Demokraták szerdai fellépése némi csalódást okozott a szigetországban. A szerényebb ötletek közül – mint a helyi buszjegyárak csökkentése – egyedül a Brexitre vonatkozó tervük emelkedett ki. A liberális javaslat szerint a Brexit-tárgyalások végeztével népszavazásra bocsátanák az Európai Unióval kötött megállapodást, a választóknak így joguk lenne visszautasítani egy „kemény dealt”, amennyiben azt elfogadhatatlannak tartanák. A Liberális Demokraták továbbá leszögezték, hogy semmilyen koalíciónak nem kívánnak részesei lenni, amivel szinte saját létjogosultságát kérdőjelezik meg.

Mint emlékezetes a – 2010-2015 között a torykkal koalícióban kormányzó – libdemeket két évvel ezelőtt alaposan megbüntették a szavazók: ötven mandátumukból mindössze nyolc maradt meg. A csapást követően elvesztették karizmatikus vezetőjüket, Nick Clegget is, akinek utódja, Tim Farron a jelek szerint nem képes megállítani a párt hanyatlását.

A Munkáspárt ugyan a liberálisoknál grandiózusabb választási programot mutatott be, súlyos problémája, hogy nem adódnak össze a számok, Jeremy Corbyn ugyanis több tízmilliárd fontot felemésztő tervekkel állt elő. Állami tulajdonba helyezné vissza egyebek között a vasutat, a vízműveket, és a postát. Extra forrásokat különítene el az ingyenes egészségügyi ellátás (NHS) és az oktatás számára. A jelenleginél nagyobb segítséget nyújtana a kisgyermekes szülőknek a bölcsődei- és óvodai ellátásban, egyben eltörölné az évi akár 9000 fontot is elérő egyetemi tandíjat.

A Munkáspártot hagyományosan a magas adózással azonosítják. Nem lenne ez másképp akkor sem, ha a Labour hét év után kormányra kerülne. Az aktuális küszöbről, évi 150 ezer fontról 80 ezer fontra – mintegy 54 millió forintról 29 millió forintra – csökkentené a legmagasabb, 45 százalékos személyi jövedelemadó alsó határát, az évi 123 ezer fontnál többet keresők pedig fizetésük 50 százalékának mondhatnának búcsút. Míg a Munkáspárt saját számítása szerint az ország legjobban kereső 1,3 millió munkavállalójának megsarcolásából évi 6,4 milliárd font folyna be, a számokhoz alighanem jobban értő Fiskális Tanulmányok Intézete szakértőinek csak 2-3 milliárd font jön ki.

Vezetnek a konzervatívok

Theresa May ma hozza nyilvánosságra a Konzervatív Párt választási programját, amely a hírek szerint merész kísérletet tesz a munkáspárti választók elcsábítására, például egy új önkormányzati lakásépítési politika meghirdetésével. A Panelbase közvélemény-kutató által végzett legfrissebb felmérés szerint a Konzervatívok változatlanul fölényesen vezetnek, népszerűségük 47 százalék a Munkáspárt 33 százalékával szemben. A libdemek jelenleg 7, míg az EU-és bevándorlásellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) 5 százalékon áll.