Távozik a Népszava főszerkesztője

Publikálás dátuma
2017.05.17. 23:09

Távozik a Népszava főszerkesztője. Németh Péter tizenöt éven át irányította az ország legrégebbi napilapját - együtt élt vele jóban, rosszban. Most - hosszú évek anyagi, emberi és politikai, piaci megpróbáltatásai után - a lapnak érdemi jövőképe van. Stabil a tulajdonosi háttere, megújult a külleme, és ami a legfontosabb: tartalmával a hírpiac meghatározó szereplője lett. A Népszava újrapozícionálásának e szakaszában Németh Péter fontos szerepet játszott, a folyamat azonban korántsem ért véget. A tulajdonos és Németh Péter közös megegyezéssel úgy döntött: a jövőben más irányítja az újságot, amelyik a kiadó reményei szerint az ország első számú, mintegy harmincezer példányban eladott napilapja lesz. A döntéssel a tulajdonos, a kiadó és a szerkesztőség egyaránt egyetért.

Mindez nem jelenti azt, hogy Németh Péter - aki május 31-én távozik a lap éléről - magára hagyná a lapot: a jövőben tanácsaival, tiszteletbeli főszerkesztőként segíti. A szerkesztőség munkáját megbízott főszerkesztőként Horváth Gábor jelenlegi felelős szerkesztő irányítja.

Szerző

Nyugaton akár 30 fok is lehet

Publikálás dátuma
2017.05.17. 23:01
FOTÓ: Thinkstock
Csütörtökön is túlnyomóan napos, csapadékmentes időre számíthatunk. Nyugaton élénk, északnyugaton időnként erős lehet a délies szél. Hajnalban 8-13 fok valószínű, majd napközben 23 és 28 fok közé melegszik a levegő. 

Pénteken a Duna-Tisza közén lehet zavartalan a napsütés, másutt időnként felhők takarhatják a napot, de csapadékra nem kell számítanunk. Nyugaton, északnyugaton megerősödik a déli-délkeleti szél. A szeles, nyugati tájakon 30 fok körül alakulhat a csúcshőmérséklet.

Szombaton véget ér a csapadékmentes időszak, főként nyugaton alakulhatnak ki záporok, néhol egy-egy zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon erős, helyenként viharos északnyugati szél valószínű. Napközben 18-27 fok várható.

Vasárnap helyenként ismét kialakulhat egy-egy zápor, zivatar. A többfelé megerősödő északias szelet nyugaton viharos széllökések is kísérhetik. Délután 17-24 fok valószínű.

Szerző

Elfogyott Európa türelme

Publikálás dátuma
2017.05.17. 21:43

A Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti képviselők nagyarányú támogatásával kapott többséget az Európai Parlamentben a Magyarországgal szemben szankciós eljárást kezdeményező állásfoglalás. 

A balliberális frakciók — a szocialisták, a liberálisok, a szélsőbal és a zöldek — által benyújtott határozatot a 678 jelen lévő képviselőből 393 támogatta, 221 ellenezte és 64 tartózkodott. A négy előterjesztő egységesen kiállt mellette, a néppártiak közül pedig 67-en szavazták meg és 40-en tartózkodtak (94-en ellene szavaztak). A kereszténydemokrata pártcsoport vezetősége a voksolás előtt úgy döntött, hogy szabad kezet ad a képviselőknek, szavazzanak lelkiismeretük szerint. Manfred Weber frakcióvezető a nem gombot nyomta meg.

Miután a balliberálisok előterjesztését jóváhagyta az EP, már nem került sor az Európai Néppárt saját indítványának a megszavazásra, amely kevésbé kritikus hangot ütött meg az Orbán-kormánnyal szemben, és feltételekhez kötötte volna a szankciós eljárás belengetését.

A magyarországi helyzetről szóló állásfoglalás a “nukleáris opció” bevetését kezdeményezi, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület megteszi a kezdeti lépéseket annak az eljárásnak a megindítására, amelynek a vége a szavazati jog felfüggesztése vagy az uniós támogatások megvonása lehet. Az úgynevezett 7. cikk szerinti procedúrát bármelyik nagy EU intézmény indítványozhatja, ha megszerzi hozzá a szükséges többséget.

Egy lépéssel közelebb a tagállamok demokratikus teljesítményének rendszeres ellenőrzéséhez. FOTÓ: Molnár Ádám

Egy lépéssel közelebb a tagállamok demokratikus teljesítményének rendszeres ellenőrzéséhez. FOTÓ: Molnár Ádám

A sorrendben hatodik, Magyarországról szóló határozatában az EP úgy döntött, hogy nem vár tovább a többiekre, és a kezébe veszi az irányítást. Első lépésként felkéri a parlament állampolgári jogi szakbizottságát, hogy készítsen átfogó jelentést a magyarországi jogállamiság helyzetéről, és ebben tegyen javaslatot a 7. cikk szerinti eljárás megkezdésére. De a startpisztoly csak az után dördül el, hogy ez a javaslat megkapja a parlament kétharmadának a támogatását. Ezt ma sokan kétségbe vonják, viszont az értékelés hosszú hónapokat vehet igénybe, és addig sok minden megváltozhat. Ha az EP zöld utat adna a kezdeményezésnek, egy hosszú, több szakaszból álló egyeztetési folyamat kezdődne, amelynek a legvégső állomása a szankciók kiszabása. Ehhez a tagállamok nagy többségének a jóváhagyása kell.

Michal Boni lengyel néppárti képviselő szerint az Európai Bizottság tehetetlensége és a lengyel kormánnyal folytatott párbeszéd eredménytelensége vezetett oda, hogy a parlament előállt a “nukleáris opcióval”. Lapunknak úgy fogalmazott: az állásfoglalás mellett szavazó néppártiak úgy ítélték meg, hogy Orbán Viktor átlépett egy határt, ezért erős jelzést kell küldeni neki. Boni elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy nyilvános vitában valaki úgy “Sorosozzon”, ahogy azt a magyar miniszterelnök tette az Európai Parlamentben.

“Ami sok az sok. Orbán addig provokálta Európát, amíg saját politikai családjának a támogatását is elveszítette” — hangsúlyozta közleményében a liberális frakció alelnöke, a holland Sophie in’t Veld, akinek tegnap két módosító indítványát is megszavazta a képviselő-testület. Ezekben az EP aggodalmát fejezi ki az “Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány és a CEU alkalmazottai elleni vizsgálatok miatt. Emellett “nyomatékosan kéri a magyar kormányt, hogy haladéktalanul függessze fel a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényben foglalt valamennyi határidőt, és haladéktalanul kezdjen párbeszédet az egyesült államokbeli hatóságokkal… a Közép-európai Egyetem jövőbeli működésének biztosítása érdekében”. A szöveg nyilvános kötelezettségvállalást kér Orbánéktól arra, hogy az egyetem szabad intézményként Budapesten maradhat.

A képre kattintva nagyobb méretben is megnézheti az infografikát.

A szerdán megszavazott állásfoglalás emellett elítéli az Orbán-kormány tevékenységét, és úgy ítéli meg, hogy az elmúlt néhány évben “súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon. Helyteleníti a migránsokkal, a menedékkérőkkel és a menekültekkel szembeni bánásmódot, a sorozatos jogsértéseket. Szóvá teszi a romák oktatási szegregációját, és aggályainak ad hangot a civil szervezetek elleni támadások és a médiapluralizmust veszélyeztető kormányzati lépések miatt.

A képviselők egyben felszólítják a magyar kormányt, hogy folytasson párbeszédet az Európai Bizottsággal. Utóbbit az uniós források magyar kormány általi felhasználásának ellenőrzésére bátorítja. Jut a kritikából az uniós végrehajtó és ellenőrző testületnek is, amely az EP szerint csak a jogszabályok betartásának technikai vonatkozásaival foglalkozik, és nem veszi figyelembe a magyar kormány intézkedéseinek együttes hatását a jogállamra.

A parlamenti állásfoglalás ismét leszögezi, hogy szükség van a tagállamok demokratikus teljesítményének rendszeres ellenőrzésére valamennyi intézmény bevonásával.

"Üzenjük Orbánnak: a helyzet megváltozott"
"Azt üzenjük Orbán Viktornak, hogy a helyzet megváltozott. Már nem elégszünk meg azzal, hogy azt mondjuk neki: szerintünk Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, és üljünk le beszélgetni” – nyilatkozta lapunknak Brigit Sippel német szociáldemokrata EP-képviselő, a parlamenti állásfoglalás egyik kidolgozója.
A politikus szerint a parlamenti többség – köztük számos néppárti képviselő – megelégelte, hogy nincs változás. "Szeretnénk a magyar lakossággal tudatni, hogy hat év után sem feledkeztünk meg róluk, mi Orbán Viktor kormányzását ítéljük el, nem Magyarországot" – tette hozzá. Sippel azt mondta, hogy alapos előkészületeknek kell megelőzniük a szakbizottsági jelentést, amelyhez párton kívüli szakértők segítségét is igénybe kívánják venni. "Nem csak az egyes törvényeket és kötelezettségszegési eljárásokat kell sorra vennünk, hanem az egész rendszerről kell képet alkotnunk" – mondta a képviselő, leszögezve: az EP állásfoglalásában kezdeményezett eljárás első lépése nem szankciók kiszabása, hanem egyeztetés a magyar hatóságokkal az európai uniós értékek tiszteletben tartásáról. Birgit Sippel elismerte: a szakbizottsági jelentést nem lesz könnyű elfogadtatni a képviselő-testülettel, mert a jóváhagyáshoz a tagok kétharmadának a szavazatára lesz szükség. "De addig Magyarországon, és az Európai Néppárton belül is történhetnek változások" – fogalmazott.

Tavares után Soros-jelentés


Soros György nemrég Brüsszelben járt, tehát ő tehet mindenről - magyarázza az EP-döntést Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

- Nem tartja a Fidesz vereségének, hogy a pártcsaládjukhoz tartozó képviselők jó része megszavazta az EP-állásfoglalást?

- Világos, hogy nő a nyomás Magyarországra, mert ellenáll a migrációnak, a kötelező kvótáknak, a kényszerbetelepítési terveknek. Az EP-képviselők jelentős részét a balliberális média befolyásolja, az állásfoglalásban szereplő bírálatoknak közük sincs a tényekhez és a valósághoz. Ezt felháborítónak tartom.

- De a jelek szerint önök sem tudták meggyőzni a párttársaikat az ellenkezőjéről!

- Dehogynem! A néppártiak döntő többsége elutasította a határozatot. A mi pártcsaládunkban sokféle párt, sokféle vélemény helyet kap. Magyarországot a nyomásgyakorlás ellenére sem sikerült beállítani fekete báránynak az Európai Néppártban.

- Mire készülnek most?

- Arra, hogy egy indulatos vádirat születik az EP szakbizottságában. Volt Tavares-jelentés, most jön a Soros-jelentés…

- Mi köze van ehhez Soros Györgynek?

- Hát nem járt Brüsszelben nemrég Soros György? Milyen minőségében fogadták?

- Úgy tudom, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökeként tárgyalt Juncker bizottsági elnökkel.

- Jól látható, hogy a Soros-jelentés a magyar választási kampány kellős közepén fog elkészülni. A cél világos.