Több tízezer diák jövőjével játszadozik a kormány

Publikálás dátuma
2017.05.19 07:03
Az érettségizők olyan feladatot is kaptak, amivel még csak nem is találkozhattak FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Fotó: /
Először tettek ágazati szakmai érettségit a diákok: a minisztérium szerint minden rendben ment, az érintettek mást tapasztaltak.

– Tragédia, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium csinált. Korábban el nem lehetett képzelni, hogy egy új érettségi tárgyat néhány hónappal a vizsga előtt hirdessenek ki – mondta lapunknak a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának vezetője, Szenes György a szakmai érettségikkel kapcsolatban, amelyekkel idén kellett először szembenéznie a szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban tanuló mintegy 30 ezer diáknak. A szakértő szerint hivatalosan legalább két évvel korábban meg kellett volna tudniuk a diákoknak, mit takar a kötelező szakmai vizsga, ennek ellenére a pontos követelmények csak tavaly december végén jelentek meg. Ezt az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is aggályosnak találta, a kormány mégsem változtatott a szabályokon.

A május 17-i vizsga után számos visszajelzés érkezett tanároktól, diákoktól. Voltak, aki arra panaszkodtak, több feladattípussal a tanévek során egyszer sem találkoztak. Akadtak olyan feladatok is, amelyekről korábban azt mondták, nem szerepelnek majd a vizsgalapon. Olykor a tanárok sem tudták, pontosan mit kell csinálni. A felkészülésben gondot jelentett, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő tankönyvek. Ennél is nagyobb gondot okozott országszerte a szaktanárok hiánya. Több iskolából érkezett jelzés, hogy a tanév során számos szakóra elmaradt, és nem volt ki helyettesítsen. A bizonytalanság miatt sokan inkább "rendes" gimnáziumi érettségit tettek.

– Az eredmények megismerésekor majd többet látunk, ha olyan mértékű lesz a bukási arány, lesz miért aggódnunk – erről már Tóth József beszélt a Népszavának. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint ha a gyengébb teljesítmények befolyásolják a diákok továbbtanulási lehetőségeit, az valóban méltatlan helyzetet teremt. Hangsúlyozta: ő úgy tapasztalta, a nehézségek ellenére a tanárok az utolsó pillanatban is "rátettek egy lapáttal", hogy a diákok a kellő ismeretek birtokában vizsgázhassanak, ezért tömeges bukásokra nem számít.

Mindezek ellenére a gazdasági tárca elégedett, az illetékesek szerint a vizsgák zavartalanul lezajlottak. Mint írták, ezért mindent meg is tettek: az új szakmai érettségi vizsgatárgyakhoz emelt- és középszintű írásbeli mintafeladatokat és szóbeli mintatételeket tettek közzé, szülői értekezleteket tartottak, különórákat szerveztek, felkészítették a vizsgáztató tanárokat. A gyakorlat azonban mást mutat: sok esetben a diákok mellett a tanárok is bizonytalanok voltak, mintafeladatokból sem volt elég.

A Tanítanék Mozgalom emlékeztetett: Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár még márciusban azt is megígérte, konferenciát szerveznek majd a szakképzési centrumok vezetőinek annak érdekében, hogy "az újítás miatt nem érje a diákokat jogsértés". A konferenciát nem tartották meg. Mindemellett a nyelvi érettségivel sincs minden rendben, azon a döntéshozók ugyancsak előkészítetlenül változtattak, a Tanítanékhoz múlt hét óta több jelzés is érkezett nyelvtanároktól a megoldókulcsok abszurd következetlenségeiről. A szervezet várja a további visszajelzéseket, hogy ne történhessen olyan méltánytalanság, jogsértés, ami kényszerpályára állítaná a most érettségizők életét.

2017.05.19 07:03

Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:06

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A külügyminiszter arról beszélt, hogy véget vetnek az állampolgárság „osztogatásának”, és az oktatási törvényt hozta fel példának, mint ami fontos lehet a magyaroknak.
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban.  Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhaszálását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin. Kifejtette azt is, hogy meg fogják beszélni a kárpátaljai „magyar tevékenység finanszírozását.” Adatai szerint tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást – tette hozzá. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most vizsgáljuk” – közölte. Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat az állampolgárságot illetően, és az ukrán jogrend a kettős állampolgárságért nem ír elő semmilyen büntetést – emlékeztetett Pavlo Klimkin, felvetve új állampolgársági törvény szükségességét.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Szerinte nem csak az állampolgárság osztogatása problematikus, hanem az is, hogy a beregszászi videófelvételen a konzuli munkatárs a magyar állampolgárság eltitkolását javasolja az ukrán hatóságok elől. Ez az ukrán törvények megsértésére irányuló felszólítás ukrán területen – mondta Klimkin. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán tett közzé egy olyan videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az orgánum - közlése szerint - saját forrásból jutott hoza felvételhez .
Témák
Ukrajna
2018.09.21 21:06

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11