Előfizetés

Milliárdos nyereség folyt a nonprofit állami közműbe

M. I.
Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:22
Forrás: Facebook/ENKSZ
Tavaly 1,8 milliárd forint nyereséget ért el a francia EDF-től nemrég az állami ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz került Démász – derül ki a frissen beadott mérlegadatokból.

Ez némi visszaesés a 2015-ös 2,4 milliárdhoz képest. A cégből a magát nonprofit szemléletűnek hirdető állami közmű a tartalékok megcsapolásával 7,5 milliárd forintot vont ki. Kérdésünkre az ENKSZ-nél úgy fogalmaztak: a lépés „az előző tulajdonos döntése alapján valósult meg”, amit az idei adásvételnél is figyelembe vettek. Számviteli szakértőnk ebből nem tudta megállapítani, pontosan mi történhetett. Számára mindez szokatlan, de jogszerű ügyletsorozatra utal. (Mindazonáltal megjegyzendő: mivel az osztalék kivonásáról mégis csak az állam döntött, erről akár le is mondhatott volna.) A már leadott adatokból derül ki az is, hogy a francia Engietől (akkori nevén GDF-Sueztől) két éve állami tulajdonba került, idén az ENKSZ-be olvadt GDF-Suez gázszolgáltató a 2015-ös 5,4 milliárdos veszteség után tavaly közel egymilliárdos nyereségre tett szert. Kérdésünkre az ENKSZ ezt lényegében az állami tulajdonba vétel hatásaival indokolta.

Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere?

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:21

Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át.

A hiányt a miniszter lapunk kérdésére azzal indokolta, hogy április 14-én – amikor kinevezési szándéka már ismertté vált - a kft.-t elajándékozta a fiának. A papírokat már leadták, az iktatás még zajlik. További részletekről nem nyilatkozott. Megkeresésünket Süli Balázs is elutasította.

A cég számadatai furák: árbevétel nincs, viszont tavaly az azt megelőző év közel százmilliós vesztesége után hasonló nyereségre tettek szert. A fő tevékenysége gázgyártás, de üzletelésük különösebb nyomot nem hagyott a világhálón. Úgy tudjuk, a kft. szarvasmarhaürüléket hasznosít. A végtermékkel nem trágyáznak, hanem gázt, abból pedig hőt és áramot termelnek az istálló számára. Emellett kukoricából bioetanolt sajtolnak, a maradék pedig takarmány.

A vagyonnyilatkozatban megemlített két energetikai cégtől viszont a miniszter a jelek szerint nem látja szükségét megszabadulni. Így megtartja az Aquaenergia Kft. harmadát. A társaság weboldala szerint Fontányi Gábor vízhasznosítási szabadalmait alkalmazná. A többségi tulajdonos a feltaláló halála óta lánya, Fontányi Rita. Lényegében itt sincs bevételt, az eredmény évek óta néhány százezres-milliós nyereség-veszteség. Nem vált meg többségi tulajdonától a családi mérnökcégnek számító Emi-Duna Kft.-ben se. Mindez jogszerű, mégis rendkívüli óvatosságot kíván: a tulajdonos ugyanis a tevékenységi körükbe vágó, ráadásul az elkövetkező években több ezer milliárdot szétosztó energetikai területet felügyel.

A miniszternek emellett van egy 128 négyzetméteres lakóháza, egy 75 négyzetméteres üdülője, mintegy 80 milliónyi követelése, közel tízmilliónyi Mol-, OTP-, FHB- és CIG-részvénye, 9,6 milliónyi befektetési jegye, 8,6 milliónyi nyugdíj-előtakarékossága, 9 millió hitele, egy motorcsónakja és egy Opel Astrája is.

A társaságok az elmúlt évek során alakultak. Süli János meghallgatásain is többször kitért arra, hogy a paksi atomerőmű vezérigazgató-helyettesi székéből való 2011-es távozta után megújuló energiával foglalkozott. Más kérdés, hogy az Orbán-kabinet új, 2010-ben még az atomerőmű irányítói székében ülő miniszterét az akkori választások után épp a Fidesz szorította ki nem csak az erőműből, de - iparági hírek szerint - a hazai energiaipar egészéből is. Eladdig, hogy Süli János 2014-ben még a Fidesz-KDNP-jelölt ellenében nyerte el Paks polgármesteri székét. Igaz, mindezt ma a friss tárcavezető nem politikai, hanem személyes okokkal indokolja.

Paks felé nyomul Mészáros cége
Mészáros Lőrinc friss érdekeltségei, az Opimus és a Konzum többségi tulajdont szereztek a cseh Královopolská RIA magyarországi leányvállalatában – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén. A jelentős erőművi, vízkezelési, vegyipari, mérnöki és kivitelezői vállalat megrendelői közé tartozik mások mellett a Skoda, a Slovnaft és a Temelíni Atomerőmű. A vételárról a felek nem nyilatkoztak. Szakértők a társaságot a paksi bővítés lehetséges beszállítói között emlegetik. Á. A.

Eltűnő közpénzek - Hazugságra, korrupcióra épülő rezsim

Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:21
Gémesi György, Gulyás József és Bod Péter Ákos a gazdaság állapotát bemutató konferencián FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre inkább lemarad Magyarország még a régiós versenytársakhoz képest is, és ennek legfőbb oka, hogy hazugságokra, korrupcióra és egy súlyosan elvonó államra épülő rezsim van hatalmon.

Az elmúlt hét évben a közbeszerzéseken a korrupció miatt legkevesebb 3600-4000 milliárd forint veszteség érte a magyar társadalmat. Ez azonban óvatos becslés, ennél valószínűleg sokkal nagyobb összegű közpénz vándorolt magánzsebekbe. Egyebek mellett erről is szó esett a Gémesi György, Gödöllői polgármestere nevével fémjelzett, nemrég alakult Új Kezdet nevű konzervatív párt rendezte, a gazdaság állapotát feltáró konferencián tegnap. A baloldali kötődéssel és "Soros-ügynökéggel" nehezen vádolható közgazdászok, korrupciókutató és kistelepülési polgármester lesújtó képet festett az Orbán-rezsim eddigi tevékenységéről.

A közpénzek "eltűnése" is szerepet játszhatott abban, hogy míg például Lengyelország nemzeti összterméke a 2008-2009-es válság óta 30 százalékkal haladja meg az utolsó "béke év" adatait, Magyarország mindössze 5 százalékra volt képes. Annak ellenére, hogy az olajárzuhanás és ezzel párhuzamosan a magyar szempontból előnyös cserearány-javulás miatt 2014-15-ben 500 milliárd forinttal kevesebbet kellett költenie Magyarországnak az importra - említette Bod Péter Ákos, közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora, Még úgy sem sikerült jobb eredményt elérni, hogy nettó 5-7 milliárd euró uniós támogatáshoz jutott az ország.

A Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint Magyarország az egyetlen a térségben, amelyben a munka termelékenysége nem nőtt. Pontosabban a 250 dolgozónál többet foglalkoztató nagyvállalatok az átlagnál jobban, a hazai feldolgozóiparban számbeli és foglalkoztatásban döntő fölényben lévő kis és közepes vállalkozások (kkv) gyengébben teljesítettek. Emiatt remény sincs arra, hogy fenntartható módon a bérek nekilóduljanak - figyelmeztetett Bod Péter Ákos. A kormánynak ahelyett, hogy kínai cégekkel köt stratégiai egyezményeket, hogy néhány gyáravatáson szalagot vághasson, inkább a kkv-k versenyképességének javítására kellene koncentrálnia - mondta a konferencia szünetében a Népszavának a közgazdász. Ráadásul a magyar gazdaság minden tekintetben az európai piacokhoz kötődik leginkább. A német kapcsolat a legerősebb, de a második helyen a kereskedelmi forgalmat tekintve Románia áll és a Szlovákiába irányuló magyar kivitel meghaladja a kínai exportunkat. Óriási hátrányt jelent egy ilyen kis, nyitott, a globális gazdaságba integrálódott gazdaságnak a saját valuta. Az árfolyamingadozások jelentősen növelik a vállalkozások, pénzügyi tranzakciók kockázatát, és versenyhátrányt jelent az eurózóna országaival szemben - tette hozzá a közgazdász.

A nagy hitelminősítő intézeteknél Magyarország végre visszakapaszkodott Románia szintjére, de a visegrádi négyek közül a többi három 3-4 fokozattal előzi meg Magyarországot.

A legjobban a mai Magyarországot a rabló állammal lehet leírni - jegyezte meg Tóth István János korrupciókutató. Ennek a szisztémának a társadalmi hatása nagyon veszélyes, mert a piaci innováció megszűnésével, a hozzáadott értéket termelő munkaerő elvándorlásával jár.

A korrupció elemészti a piacgazdaságot, a tulajdonjogokat, rombolja a jogállamot. A rabló állam sajátja a testre szabott törvénykezés, a szabályozás pedig a hatalomban lévők családi vagyonának gyarapítását szolgálja.Az állam korlátozza a piacra való belépést, de ki is zárhat cégeket a piacról. Az állami bankok kedvezményes hitelt adnak a haveri körnek, illetve a diszkriminatív adózás is egy szűk kör érdekében született. Hosszú távon a kleptokrata állam következménye, hogy a vállalkozások felhagynak az innovációval, mert az sokkal kevesebbet hoz, mint az úgynevezett járulékvadászat - figyelmeztetett a korrupciókutató.

A majd' félmillió vállalkozás 99 százaléka kkv, a foglalkoztatottak 75 százaléka dolgozik ilyen cégeknél és a GDP mintegy felét adják. Ám ez egy roppant atomizált réteg és az összefogásuk, érdekérvényesítő képességük erősítése rajtuk kívül senkinek nem érdeke - mutatott rá Gulyás József, a Kkvház Zrt. vezetője.

A kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentés árát, ha a nemzetközi piacon drágább a földgáz és a kormány annál alacsonyabb fogyasztói árat szab, akkor nem a sárga csekken, hanem más módon fizeti meg a társadalom. Miközben az elmúlt időszakban a nemzetközi piacon a gáz ára 50 százalékkal csökkent, Magyarországon csak 20 százalékkal. Jelenleg már a vállalati szféra olcsóbban jut földgázhoz a szabad piacon, mint a lakosság a "rezsi csökkentéssel", sőt, a rendszerhasználati díj növekedése miatt még valamivel magasabb is a számla összege - mondta el Holoda Attila energetikai szakértő.