Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere?

Publikálás dátuma
2017.05.19 07:21

Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át.

A hiányt a miniszter lapunk kérdésére azzal indokolta, hogy április 14-én – amikor kinevezési szándéka már ismertté vált - a kft.-t elajándékozta a fiának. A papírokat már leadták, az iktatás még zajlik. További részletekről nem nyilatkozott. Megkeresésünket Süli Balázs is elutasította.

A cég számadatai furák: árbevétel nincs, viszont tavaly az azt megelőző év közel százmilliós vesztesége után hasonló nyereségre tettek szert. A fő tevékenysége gázgyártás, de üzletelésük különösebb nyomot nem hagyott a világhálón. Úgy tudjuk, a kft. szarvasmarhaürüléket hasznosít. A végtermékkel nem trágyáznak, hanem gázt, abból pedig hőt és áramot termelnek az istálló számára. Emellett kukoricából bioetanolt sajtolnak, a maradék pedig takarmány.

A vagyonnyilatkozatban megemlített két energetikai cégtől viszont a miniszter a jelek szerint nem látja szükségét megszabadulni. Így megtartja az Aquaenergia Kft. harmadát. A társaság weboldala szerint Fontányi Gábor vízhasznosítási szabadalmait alkalmazná. A többségi tulajdonos a feltaláló halála óta lánya, Fontányi Rita. Lényegében itt sincs bevételt, az eredmény évek óta néhány százezres-milliós nyereség-veszteség. Nem vált meg többségi tulajdonától a családi mérnökcégnek számító Emi-Duna Kft.-ben se. Mindez jogszerű, mégis rendkívüli óvatosságot kíván: a tulajdonos ugyanis a tevékenységi körükbe vágó, ráadásul az elkövetkező években több ezer milliárdot szétosztó energetikai területet felügyel.

A miniszternek emellett van egy 128 négyzetméteres lakóháza, egy 75 négyzetméteres üdülője, mintegy 80 milliónyi követelése, közel tízmilliónyi Mol-, OTP-, FHB- és CIG-részvénye, 9,6 milliónyi befektetési jegye, 8,6 milliónyi nyugdíj-előtakarékossága, 9 millió hitele, egy motorcsónakja és egy Opel Astrája is.

A társaságok az elmúlt évek során alakultak. Süli János meghallgatásain is többször kitért arra, hogy a paksi atomerőmű vezérigazgató-helyettesi székéből való 2011-es távozta után megújuló energiával foglalkozott. Más kérdés, hogy az Orbán-kabinet új, 2010-ben még az atomerőmű irányítói székében ülő miniszterét az akkori választások után épp a Fidesz szorította ki nem csak az erőműből, de - iparági hírek szerint - a hazai energiaipar egészéből is. Eladdig, hogy Süli János 2014-ben még a Fidesz-KDNP-jelölt ellenében nyerte el Paks polgármesteri székét. Igaz, mindezt ma a friss tárcavezető nem politikai, hanem személyes okokkal indokolja.

Paks felé nyomul Mészáros cége
Mészáros Lőrinc friss érdekeltségei, az Opimus és a Konzum többségi tulajdont szereztek a cseh Královopolská RIA magyarországi leányvállalatában – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén. A jelentős erőművi, vízkezelési, vegyipari, mérnöki és kivitelezői vállalat megrendelői közé tartozik mások mellett a Skoda, a Slovnaft és a Temelíni Atomerőmű. A vételárról a felek nem nyilatkoztak. Szakértők a társaságot a paksi bővítés lehetséges beszállítói között emlegetik. Á. A.

Megállíthatatlanul csúszik le a középosztály, a leggazdagabb magyarok viszont egyre jobban élnek

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:00

Fotó: STANDRET
Bruttó 329 900 forint volt tavaly az átlagkereset, ami nettó 219 400 forintot, és 11,3 százalékos béremelkedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Ez az adat azonban nem az összes munkavállaló átlagbérét tükrözi, hanem csupán azokét, akik az 5 fősnél nagyobb vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és néhány nonprofit szervezetnél dolgoznak. A fenti értéket pedig a munkáltatóktól bekért létszám és bértömeg átlagolásával számították ki a statisztikusok. A KSH ilyen adatokat most közölt utoljára, az idei évre ugyanis már  - a jóval részletesebb kimutatást is lehetővé tévő - adóbevallások alapján közlik majd a bérstatisztikákat. Az első ilyen adatsort márciusra ígérték, amelyben a januári bérek alakulásáról adnak tájékoztatást. A számítás módjának megváltoztatása várhatóan alacsonyabb átlagbéreket eredményez majd, hiszen az adóbevallások az 5 főnél kisebb vállalkozásoknál dolgozók béradatait is tartalmazzák, márpedig ezeken a helyeken zömmel a (leg)kisebb bérekért dolgoznak. Mégpedig nem is kevesen: csaknem 1,5 milliónyian. A KSH havi rendszerességgel közölt átlagbéradatait számos kritika is érte az utóbbi időben, mondván: a munkavállalók bérpapírjain található számok köszönő viszonyban sincsenek azokkal. Egyes számítások szerint, ha az eddig az átlagolásból kihagyott dolgozókat is beleszámítanánk, akkor úgy 30 százalékkal alacsonyabb összegre jönne ki az átlagbér. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a Policy Agendával közösen azt számolta ki, hogy a munkavállalók fele – több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.  Persze lehet, hogy a kormány mégsem szorul majd magyarázkodásra a csökkenő bérek miatt, a megemelt adózású korábbi cafeteriaelemek bérbeépítése ugyanis felfelé nyomhatja a fizetéseket. Persze szintén csupán statisztikailag, nem pedig a tényleges jövedelmeket tekintve. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindezek miatt nehéz megbecsülni, hogyan változnak majd az idén a fizetések. Úgy véli azonban: a dinamikusan emelkedő infláció visszafogja majd a reálbérnövekedést.  
Az mindenesetre a jelenlegi adatokból is jól látszik, hogy a leggazdagabbak jövedelme rendkívüli sebességgel nő, főként az utóbbi évtizedben. A felső 1 százalék és a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 1995 óta folyamatosan emelkedett – mutatott rá Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója, aki szerint sovány vigasz, hogy ezen társadalmi csoportok még így is csak az EU-átlag középkategóriájába tartoznak. Közösségi oldalán közölt ábrájából az is látszik, hogy eközben a legalsó jövedelmi rétegek helyzete folyamatosan romlott, majd az utóbbi évtizedben stagnált. A középosztály viszont megállíthatatlanul csúszik lefelé. E csoportok valójában fizetéstől fizetésig élnek – fogalmazott Pitti Zoltán.  Eközben a fiatalok egyre pesszimistábbak bérük várható emelkedését illetően: a K&H Bank 19-29 éves korosztályt vizsgáló ifjúsági indexe szerint csupán minden ötödik fiatal számít 2-3 százalékosnál jelentősebb fizetésemelésre. A munka és a magánélet összehangolása ráadásul kétharmaduknak komoly gondot okoz: ez rekord adat.

Stresszes munkahelyek

A részmunkaidős munkavállalás önmagában sokat segítene a stresszmentesebb életvitelben. A Profession.hu állásközvetítő portál ezer főt érintő kutatása szerint a napi 4 órát dolgozó munkavállalóknak a negyede véli úgy, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. A 8 órás munkakörben dolgozók közül viszont csupán minden tizedik nyilatkozott így. Az alkalmazottaknál főként a főnökök váltják ki a stresszt, a vállalkozóknál pedig az ügyfelek: előbbiek blokkoló hatásúnak, utóbbiak viszont motiválónak érzékelik ezeket a helyzeteket. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tízből hárman váltottak már munkahelyet emiatt. A dolgozók kétharmada egyébként csupán 6-7 órát alszik éjjel, 20 százalékuk még ennél is kevesebbet, és több mint felük számára a munkahely sem biztosít pihenőidőt, holott az kötelező volna. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen, a munkahelyi stresszel összefüggő betegsége vagy tartós egészségkárosodása.   

Frissítve: 2019.02.22 09:00

317,51 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben péntekre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a csütörtök esti 317,80 forintról péntek reggel nyolc órára 317,51 forintra csökkent. Csökkent kissé a dollár és a svájci frank forintjegyzése is, a dolláré 280,52-ről 279,98 forintra, a svájci franké 280,04 forintról 279,73-ra.
Szerző