Előfizetés

Magyar százmilliárdok vándorolnak Erdélybe

A Vajdaság és Kárpátalja után Erdélyre is kiterjeszti a magyar közösségek megerősítését szolgáló gazdaságfejlesztési programjait a magyar kormány. A Mezőség Maros megyei részét felölelő első, egymilliárd forintos keretösszegű mintaprogram beindítását pénteken jelentette be Marosvásárhelyen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

Nem időszakos beavatkozásról van szó, mostantól a nemzetpolitika stabil pillére lesz az a támogatás, amely a magyar közösségek gazdasági értelemben vett megerősítését szolgálják - mondta rá az államtitkár, aki szerint 2017 az egész közösség gazdasági megerősödését megcélzó, a magyarokat sújtó gazdaságpolitikai hátrányokat és sérelmeket kiegyensúlyozó fejlesztési program beindulásának éveként - történelmi jelentőségű, sorsfordító esztendővé válik az erdélyi magyarság életében.

A Vajdaság példájára alapozva, ahol ötvenmilliárd forintnál tart már a kifizetett támogatások összege, a gazdaságdiplomáciai államtitkár azt is jelezte: hosszabb távon az erdélyi gazdaságfejlesztési programok a százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhetik.

Erőből lezúzták a Ligetvédőket - A sátrakat is elvitték

Publikálás dátuma
2017.05.19. 15:48
Fotó: Vajda József/Népszava
Feloszlatta a rendőrség a Ligetvédők több hónapja tartó demonstrációját a fővárosban. A Városligetből péntekre a sátrakat is elvitték - erősítette meg a rendőrség pénteken az MTI-nek.

Tavaly márciusban indult a Városliget átépítését magában foglaló Liget Budapest beruházás, amely ellen csaknem a kezdete óta tiltakozik a Ligetvédő közösség. Tagjaik egy része a helyszínen táborozott. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön a honlapján arról számolt be: csütörtökön reggel érkezett bejelentés arról, hogy a Városligetben folyamatban lévő építési munkálatokat demonstrálók akadályozzák. Az adott területen a rendőrség törvényes intézkedéssel a rendet helyreállította.

Egy másik nézőpont: Rendőrökkel űzték ki a ligetvédőket a vizes vb építői

A rendőrség három emberrel szemben garázdaság miatt indított büntetőeljárást, két emberrel szemben pedig szabálysértési eljárást kezdeményezett.  A BRFK pénteken az MTI-vel azt közölte: a területre 2016. december 13-án bejelentett demonstráció a gyülekezési törvénybe ütközött. Ezért azt a rendőrség 2017. május 18-án 10 óra 30 perckor feloszlatta. A rendezvény feloszlatását követően a rendőrség biztosította a sátrak elszállításának lehetőségét, azonban a demonstráció résztvevői ezzel nem éltek, ezért azokat a terület őrzéséért felelős biztonsági szolgálat őrizte. A sátrak tulajdonosai az éjszaka folyamán megjelentek a helyszínen és a sátrakat elszállították - tették hozzá.

Körözik a ligetvédőt bántalmazó kopaszt
Garázdaság és súlyos testi sértés kísérlete miatt nyomoz a rendőrség az úszó vb helyszínét védő kopaszokkal szemben. A civil aktivisták fizikai bántalmazása miatt két nyomozást indított csütörtökön a zuglói rendőrkapitányság azonosító jelzést nem viselő őrző-védő emberekkel szemben. Az egyik biztonsági őr a délelőtt folyamán az egyik ligetvédőt vitte földre, aki a szinkronúszó versenyek építési területének kiterjesztését akadályozta meg - mobil kerítéseket döntött le. A biztonsági őr perceken át nem volt hajlandó elengedni földre szorított áldozatát, mintha ő kapott volna sokkot az általa alkalmazott agresszió miatt. Az egyik szemtanú szerint az ellenállásra képtelenné tett aktivistát a földön is ütötte. Őt garázdasággal gyanúsítják.
A délutáni volt a súlyosabb eset. Ekkor az építési területre behajtó kamionok útjába ülőkordont igyekeztek vonni a ligetvédők. Egyiküket célzottan fejen ütötte az egyik kopasz biztonsági. A rendőrség vele szemben körözést adott ki a fényképét is közzétették, de személyleírása is olvasható a rendőrség honlapján. A férfinak a megkésett késett rendőri intézkedés közben sikerült elhagynia a munkaterületet.
Zsidai András

Felújítják a mosonmagyaróvári várat

Publikálás dátuma
2017.05.19. 15:38

Krizsán Csaba (MTI) fotójána a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának egyik épülete látható a mosonmagyaróvári várban 2017. május 18-án. A várat a Nemzeti Várprogram támogatásával 1,3 milliárd forintból felújítják. Az ősszel kezdődő munkával várhatóan 2019-ben végeznek. 

A  mosonmagyaróvári vár hídja és bástyája, balra Fekete István író szobra, Trischler Ferenc alkotása.

A Fertő tó és a Mosoni-Duna vidékén a középkor folyamán igen jelentős katonai szerepet viseltek Moson várai, melyekről a régészeti feltárások sok elfeledett tényt hoztak a napvilágra. Korai várát a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette István király. Az országosan ismert ispánsági várakhoz hasonlóan a mosoni is facölöpökből rekeszes szerkezetűre készített és földdel töltött falakból állt, belső udvarán a vármegyei szervezet lakóházaival. Irányító szerepét a tatárjárás utáni időszakban már kőből emelt magánföldesúri erősség vette át. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség foglalta el, tőlük Anjou Károly király serege vette vissza. A középkorban több birtokos váltotta magát benne, köztük a Lackfi bárók. Fokozatosan bővítették falait és épületeit, mindenkor a tulajdonos elképzeléseinek megfelelően, de a 16. századtól már a – hihetetlen gyorsasággal előrenyomuló – török elleni védekezés került előtérbe. 1529-ben még a Habsburg hadvezetés feladta a környéket, de a sikeres bécsi védekezés után belátták, hogy az osztrák tartományok érdekében létszükséglet ütközőövezetté alakítása. Itáliai hadmérnökök tervei szerint ágyúbástyás övvel kerítették körbe a középkori vármagot, ugyanekkor oltalmazták falövvel a várost is, melynek árkaiba a közeli Mosoni-Duna vizét vezették.

1605-ben Bocskai István hajdúi nem boldogultak az erődítménnyel, ellenben 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem serege előtt ágyúlövés nélkül kaput nyitott megrettent helyőrsége. Ugyanígy tettek 1683-ban is, amikor a Bécs városának ostromára vonuló Kara Musztafa – török nagyvezér – óriási hadai előtt kapitulált a többi dunántúli végvárral együtt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején ez a terület szilárdan a császári hadvezetés ellenőrzése alatt maradt.

A 18. században katonai jelentőségét elvesztve, a virágzó település körüli védőműveket lebontották, míg a belsővárban, 1818-ban egy gazdasági akadémiát helyeztek el. Ennek jogutódja a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, így a sok évszázados történelmi viharokat látott falak között jelenleg fiatalok százait tanítják. (Wikipédia)