Előfizetés

Visszavert megszállás

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:07
A szovjet hősi emlékmű ellenpontja lett volna a tér másik felén az obeliszk. FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Mégsem lesz emlékműve a „szovjet megszállás áldozatainak” a Szabadság téren. A kormány által támogatott tervet fideszesek fúrták meg.

A Gulág Emlékbizottság egyedi elbírálás alapján 451 millió 544 ezer forinttal támogatta, hogy fekete gránitból készült obeliszket emeljenek a Szabadság téren a szovjet megszállás áldozatainak. Az emlékmű létrehozását Menczer Erzsébet fideszes politikus, a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke kezdeményezte.

Pár hónapja a Népszavának nyilatkozó Menczer Erzsébet még biztosra vette, hogy novemberre elkészül az emlékmű. Az obeliszk az egyik kiszögellésben kap majd helyet, a már meglévő szökőkútnál, azon a részen, ahol az Október 6. utca találkozik a térrel – tájékoztatta lapunkat.

Korábbi cikkünk Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatása idején jelent meg. Sejteni lehetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem ezzel a hírrel szeretne kedveskedni orosz vendégének. A Szabadság térre szánt áldozati obeliszk ellenpontja lenne ugyanis a túloldalon lévő szovjet hősi emlékműnek. Ráadásul közvetlenül a sasos-arkangyalos német megszállási szobor mellett kapna helyet, szimbolikusan így egyenlőségjel kerülne a náci Németország és a kommunista Szovjetunió közé.

Oroszország kényes az ilyesmire. Miközben a magyar kormány Putyin kegyeit keresi, a Szabadság téri szovjet megszállási emlékmű kifejezetten ellenséges lépés az oroszok felé. (A Gulág Emlékbizottságot, amely – közpénzből – megítélte a csaknem félmilliárdos támogatást, a kormány hozta létre.)

Putyin látogatása után megkérdeztük Menczer Erzsébet munkatársát, mi igaz abból a híresztelésből, hogy a Fidesz már nem ért egyet az emlékmű felállításával, legalábbis azzal nem, hogy a Szabadság tér legyen a helyszín. A válasz: „A szükséges pénz a szoborállításához megvan, abszolút támogatást élvez. Az emlékmű 2017 november 25-én átadásra kerül ünnepélyes keretek között.”

Valami mégis történt a kulisszák mögött. Az V. kerületi képviselő-testület nemrég úgy döntött, nem járul hozzá, hogy az eredetileg tervezett Szabadság téri területen állítsák fel az emlékművet.

Előzőleg a tulajdonosi bizottság tárgyalta az előterjesztést. A szocialista Steiner Pál nem tagja a bizottságnak, de önkormányzati képviselőként jelen volt az ülésen. Az MSZP-s politikus elmondta, hogy a Szabadság téri emlékmű ügye nem szerepelt a meghirdetett napirendi pontok között. A határozati javaslatot és a csatolt anyagokat a helyszínen kapták meg a képviselők.

A javaslat úgy szólt, hogy a bizottság utasítsa el a Szabadság térre tervezett emlékmű tervét. A négy fideszes és egy jobbikos ennek megfelelően szavazott. Steiner közlése szerint érdemi vita nem volt. Az egyik fideszes ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegbe kerüljön be: az emlékmű létrehozását elméletileg támogatják, csak azt nem, hogy az obeliszk a Szabadság téren kapjon helyet.

A bizottsági javaslat aztán „sürgősségi előterjesztésként” került a képviselő-testület elé. Egyetlen hozzászólás sem hangzott el, a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyöntetűen elutasították a Szabadság téri emlékművet – nyilatkozta Steiner Pál a Népszavának. Az MSZP-s képviselő hozzátette: „nem tudom, mi van a háttérben, annak örülök, hogy a Szabadság téri szovjet megszállási emlékmű terve lekerült a napirendről”.

Az önkormányzat nem politikai, hanem műszaki okokra hivatkozva nem támogatja a Szabadság téri helyszínt. A testület ugyanakkor azt gondolja, hogy „egy jól megtervezett, méltóságteljes emlékműnek, politikai emlékezeterősítésre és a megszállás áldozatai előtti főhajtás emlékhelyeként, helye van a kerületben”. Boross Péter volt miniszterelnök amúgy 2015 októberében arról beszélt, hogy az emlékmű számára alkalmasabb helyszínnek tartaná a Dózsa György utat.

Menczer Erzsébet és munkatársa nem reagált megkeresésünkre. Feszültségekről árulkodik az a levél, amelyet Kóbor Csilla, az emlékműprojekt vezetője küldött márciusban a kerületi jegyzőnek. Ebben leírta, hogy személyesen egyeztettek a főépítész irodájával és a főpolgármesterrel, ennek megfelelően kérték az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását. A projektvezető nem tudja mire vélni, hogy az önkormányzat mégis hiánypótlásra szólított fel. Hisz hetek óta már csak arról beszélgettek, hogy mikor kapják meg a hozzájárulást, és nem arról, hogy ehhez még szükségük lenne valamire. Márpedig mindenfajta késedelem „veszélyezteti a megvalósítást, valamint a miniszterelnök úrral már előzetesen leegyeztetett novemberi átadási időpontot is”.

Teli tányér a nyári szünetre

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:06

A rászorulók kétharmada a tanév végétől 55 napig nem fér bele az állami közétkeztetésbe, nekik próbálnak segíteni a civilek, köztük a Gyermekétkeztetési Alapítvány.

Ugyan a kormány dobálózik a számokkal, hogy minden évben többet költ szünidei gyermekétkeztetésre, csak azt felejtik el minden alkalommal hozzátenni, hogy a szaporodó milliárdok egy része soha nem jut el az éhes gyermekekhez. Fel nem használt feleslegként bármire szétoszthatják ugyanis a megmaradt összeget és bátran hivatkozhatnak arra, hogy minden kérést teljesítettek, nem tehetnek róla, hogy a ténylegesen rászoruló több mint 450 ezer gyerek szülei nem igényelték a napi egyszeri meleg ételt a gyereküknek. Idén 6,6 milliárd, a jövő évi költségvetésben már 7 milliárd forint szerepel ezen a soron, de azt nem lehet tudni, hogy az ebédosztás megszervezését kötelező feladatként végző önkormányzatok összesen mennyit tesznek hozzá a helyi gyerekek adagjaihoz. Mert az állam persze nem fizeti a teljes összeget, a településeknek pedig attól függően kell a zsebükbe nyúlni, hogy mekkora helyi adóbevétellel rendelkeznek. Őszintébb pillanatokban egy-egy államtitkár is bevallja, hogy a majdnem félmillió rászoruló gyereknek csak 30 százaléka jut ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez, a tavalyi nyári szünetben 140 ezren kaptak ellátást.

Az adatok azt igazolják, hogy nagy szükség van olyan civil akciókra, mint a Gyermekétkeztetési Alapítvány napokban meghirdetett Telitányér programja, amely kifejezetten az ország legszegényebb falvaiban élő családokon akar segíteni a szünet heteiben. Mindenki megvehet egy tányérnyi élelmiszercsomagot 500 forintos adomány befizetésével, amiből minden bizonnyal nemcsak az éhes gyermeknek, hanem testvéreinek, s szüleinek is jut pár falat hasznos élelmiszer. Az alapítványt vezető Kromek Henriett megrázó tapasztalatokról számolt be az ország legkisebb bevételből élő falva, Csenyéte családjainak életéről. Elmondása szerint a falu egyetlen házában sem találtak egy kenyérvéget sem.

Az nem elég, hogy egyen valamit a gyerek, minőségi ételt kell adni neki, különben nemcsak fizikailag marad le jól táplált kortársaitól, hanem szellemileg is - mutatott rá a legnagyobb veszélyre az alapítvány tájékoztatóján Herczog Mária. Ha nem kap elég „üzemanyagot a fejlődő szervezet”, akkor az iskolások fáradtak, nem tudnak figyelni az órákon és végzetesen lemaradnak a tanulásban - sorolta a tüneteket a szociológus.

A gyermekek állapotának felmérése az állam kötelessége lenne, de a szakember szerint épp a leghátrányosabb térségekben nagyon kevés a védőnő, s ha valaki mégis elvégzi a vizsgálatot, az ellátásra szoruló gyerekeket hiába küldi tovább szakemberhez, a család a buszjegyet sem tudja megvenni, hogy eljussanak a legközelebbi szakrendelőbe. Nem mennek el például látásvizsgálatra, pedig az iskolai teljesítmény sokszor egy szemüveggel is javítható lenne - ezért szervezte meg az alapítvány a Magyar Látszerész Szövetséggel együttműködve ingyenes szemüveg akcióját. A szakmai szervezetet vezető Tóbiás Richárd a tájékoztatón beszámolt róla, hogy eddig 200 gyermek látásán segítettek 6 millió forintos értékben, ám ahhoz, hogy bővíthessék a kört, gyermekszemészeket keresnek, akik a legszegényebb falvakban helyben vizsgálnák meg a kicsiket.

Keverik az emberek a médiagazdákat

Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:05

Zavar van a fejekben arról, melyik médium hova húz – ezt mutatja legalábbis a Publicus Intézet kutatása, ami a Vasárnapi Hírek megrendelésére készült. Egyértelműen csak a köztévét, továbbá a Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozó Echo Tv-t azonosítják kormányzati képernyőként. Még Andy Vajna tévéje esetében sem egyértelmű a „népítélet”; ugyan az emberek 42 százaléka gondolja azt, hogy a TV2 kvázi a Fidesz pártcsatornája, ám így is 26 százaléknyian független televíziónak látják. És ami ennél fontosabb, 30 százaléknyian nem akarják/nem tudják meghatározni, vajon melyik oldal véleményét közvetíti a TV2-t. Ez pedig azt jelzi: működik az a technika, hogy bulvárhírek közé rejtik a közéleti anyagokat (lásd: például a Blikk megítélése).

A „színes híradásokhoz” hasonló hatékonysággal egyedül a „helyi kötődés, közösségi” hírek ellensúlyozzák a politikai anyagokat. Nem véletlen, hogy ennyire kedvező a megyei lapok megítélése, noha azok zömét szintén Mészáros Lőrinc tulajdonolja, akinek Echo Tv-jét egyértelműen párttelevízióként azonosítják az emberek. Hogy honnan szerzi információit az átlagpolgár, mennyire hatékony a hatalom médiastratégiája, mennyire tartják hitelesnek az információkat a hírfogyasztók, arról a ma megjelent Vasárnapi hírekben olvashat.