A Gulág Emlékbizottság egyedi elbírálás alapján 451 millió 544 ezer forinttal támogatta, hogy fekete gránitból készült obeliszket emeljenek a Szabadság téren a szovjet megszállás áldozatainak. Az emlékmű létrehozását Menczer Erzsébet fideszes politikus, a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke kezdeményezte.
Pár hónapja a Népszavának nyilatkozó Menczer Erzsébet még biztosra vette, hogy novemberre elkészül az emlékmű. Az obeliszk az egyik kiszögellésben kap majd helyet, a már meglévő szökőkútnál, azon a részen, ahol az Október 6. utca találkozik a térrel – tájékoztatta lapunkat.
Korábbi cikkünk Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatása idején jelent meg. Sejteni lehetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem ezzel a hírrel szeretne kedveskedni orosz vendégének. A Szabadság térre szánt áldozati obeliszk ellenpontja lenne ugyanis a túloldalon lévő szovjet hősi emlékműnek. Ráadásul közvetlenül a sasos-arkangyalos német megszállási szobor mellett kapna helyet, szimbolikusan így egyenlőségjel kerülne a náci Németország és a kommunista Szovjetunió közé.
Oroszország kényes az ilyesmire. Miközben a magyar kormány Putyin kegyeit keresi, a Szabadság téri szovjet megszállási emlékmű kifejezetten ellenséges lépés az oroszok felé. (A Gulág Emlékbizottságot, amely – közpénzből – megítélte a csaknem félmilliárdos támogatást, a kormány hozta létre.)
Putyin látogatása után megkérdeztük Menczer Erzsébet munkatársát, mi igaz abból a híresztelésből, hogy a Fidesz már nem ért egyet az emlékmű felállításával, legalábbis azzal nem, hogy a Szabadság tér legyen a helyszín. A válasz: „A szükséges pénz a szoborállításához megvan, abszolút támogatást élvez. Az emlékmű 2017 november 25-én átadásra kerül ünnepélyes keretek között.”
Valami mégis történt a kulisszák mögött. Az V. kerületi képviselő-testület nemrég úgy döntött, nem járul hozzá, hogy az eredetileg tervezett Szabadság téri területen állítsák fel az emlékművet.
Előzőleg a tulajdonosi bizottság tárgyalta az előterjesztést. A szocialista Steiner Pál nem tagja a bizottságnak, de önkormányzati képviselőként jelen volt az ülésen. Az MSZP-s politikus elmondta, hogy a Szabadság téri emlékmű ügye nem szerepelt a meghirdetett napirendi pontok között. A határozati javaslatot és a csatolt anyagokat a helyszínen kapták meg a képviselők.
A javaslat úgy szólt, hogy a bizottság utasítsa el a Szabadság térre tervezett emlékmű tervét. A négy fideszes és egy jobbikos ennek megfelelően szavazott. Steiner közlése szerint érdemi vita nem volt. Az egyik fideszes ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegbe kerüljön be: az emlékmű létrehozását elméletileg támogatják, csak azt nem, hogy az obeliszk a Szabadság téren kapjon helyet.
A bizottsági javaslat aztán „sürgősségi előterjesztésként” került a képviselő-testület elé. Egyetlen hozzászólás sem hangzott el, a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyöntetűen elutasították a Szabadság téri emlékművet – nyilatkozta Steiner Pál a Népszavának. Az MSZP-s képviselő hozzátette: „nem tudom, mi van a háttérben, annak örülök, hogy a Szabadság téri szovjet megszállási emlékmű terve lekerült a napirendről”.
Az önkormányzat nem politikai, hanem műszaki okokra hivatkozva nem támogatja a Szabadság téri helyszínt. A testület ugyanakkor azt gondolja, hogy „egy jól megtervezett, méltóságteljes emlékműnek, politikai emlékezeterősítésre és a megszállás áldozatai előtti főhajtás emlékhelyeként, helye van a kerületben”. Boross Péter volt miniszterelnök amúgy 2015 októberében arról beszélt, hogy az emlékmű számára alkalmasabb helyszínnek tartaná a Dózsa György utat.
Menczer Erzsébet és munkatársa nem reagált megkeresésünkre. Feszültségekről árulkodik az a levél, amelyet Kóbor Csilla, az emlékműprojekt vezetője küldött márciusban a kerületi jegyzőnek. Ebben leírta, hogy személyesen egyeztettek a főépítész irodájával és a főpolgármesterrel, ennek megfelelően kérték az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását. A projektvezető nem tudja mire vélni, hogy az önkormányzat mégis hiánypótlásra szólított fel. Hisz hetek óta már csak arról beszélgettek, hogy mikor kapják meg a hozzájárulást, és nem arról, hogy ehhez még szükségük lenne valamire. Márpedig mindenfajta késedelem „veszélyezteti a megvalósítást, valamint a miniszterelnök úrral már előzetesen leegyeztetett novemberi átadási időpontot is”.
