Előfizetés

Kapu és bástya - Orbán szerint ezek vagyunk

Publikálás dátuma
2017.05.20. 15:57
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor szerint az európai értékek nem Brüsszelben, hanem az európai polgárok szívében vannak.

A Fidesz testvérpártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) szombati maribori kongresszusán a miniszterelnök, a Fidesz elnöke kifejtette: Európában ma gyakran esik szó az európai értékekről, de gyakran úgy, mintha Brüsszelben őriznék ezeket egy széfben, amelynek "kulcsát csak néhány kiváltságos ember hordhatja a mellényzsebében". Az igazság az, hogy valóban vannak széfek, amelyekben őrzik ezeket az értékeket, de ezek nem Brüsszelben, hanem az európai polgárok szívében vannak - fogalmazott.

Kiemelte: sokak szerint "Európa Brüsszelben van", onnan mondhatják meg a tagállamoknak, kinek mit kell tennie. Éppen ez a gondolkodásmód az oka, amiért 2008-ban kitört a pénzügyi válság, ez tette gyengévé a tagállamokat, és ez "vezetett" 2015-ben a migránsok ideérkezésekor is - vélekedett. A vége az lett, hogy "a munkaerő szabad áramlását az illegális migránsok szabad vándorlása váltotta fel" - tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte: Közép-Európa a kontinens kapuja és bástyája, sokszínű, keresztény, multietnikus terület, "kicsit huzatos hely", de mi mégis közös hazaként tekintünk rá. Büszkeséggel tölt el minket, hogy itt élhetünk, büszkék vagyunk nemzeteinkre, azok történelmi teljesítményére, arra, hogy túléltük a nehéz évszázadokat. Egy biztos: szlovénként és magyarként akarunk megmaradni a jövő számára is - jelentette ki.

Hangsúlyozta: egy nagy európai vita közepén állunk, migránsok vagy a saját családjaink, ez itt a kérdés. Európában sokan gondolják, hogy az elöregedő kontinens gondjait bevándorlókkal kell megoldani, de mi azt mondjuk, hogy ha nehéz és bonyolultabb is, nekünk a saját belső tartalékainkat kell mozgósítani, hogy nemzetként fennmaradhassunk, és hisszük, hogy ez lehetséges, még ha le is akarnak beszélni erről minket - mondta.

Orbán Viktor rámutatott: korábban azt mondták, nem lehetséges megvédeni a határokat, megállítani a migránsokat, de a közép-európaiak, ha az életükről, a jövőjükről, a hazájukról, a hitükről, a családjukról van szó, mindenre képesek.
A Fidesz elnöke Magyarország és a kormánypártok nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Mint mondta, "testvérpártok vagyunk", ami a mi közös keresztény értékrendünk szerint azt jelenti, hogy "bajtársai és harcostársai vagyunk egymásnak".

Arról beszélt: "mi is voltunk már fent és lent, kormányon és ellenzékben", és sosem lehet tudni a politikában, mit hoz a jövő, de egy biztos, az SDS nélkül ma nem lehetne megírni a független és szabad Szlovénia történetét, és nem lehet elképzelni a jövő szabad és demokratikus Szlovéniáját sem.

Orbán Viktor az SDS elnökéről, Janez Jansáról azt mondta: erős, megbízható és tiszteletre méltó vezetők nélkül pártjainknak nem lehet sikerük. Az SDS elnöke szabadságharcos is, aki tudja, hogy "egy olyan rendszernek az árnyéka, mint a kommunizmus, messzire ér". Mi, magyarok is tudjuk, hogy a posztkommunista világnak van két törvénye: "az elvtársak nem vesznek el, csak átalakulnak", továbbá "ha kitessékeljük őket az ajtón, akkor visszamásznak az ablakon" - fogalmazott.

Úgy vélte, a két ország sok európai kérdést azonos módon lát, így azt is, hogy az illegális migráció komoly fenyegetés Európának, és nemcsak szavakkal, de tettekkel is meg kell védeni a schengeni határokat, továbbá minden nemzetnek joga van eldönteni, kikkel akar együtt élni, erről más nem dönthet rajta kívül.

Orbán Viktor azt a tanácsot adta a választásra készülő SDS-nek, amelyet - mint felidézte - maguknak is adtak az első szabad választás előtt: "hallgass a szívedre". Mert ha van szív, lelkesedés és hit, "akkor van minden, és lesz győzelem is" - hangoztatta. "Testvérpártok vagyunk", és a testvérek mindig számíthatnak egymásra - mondta.

A Fidesz elnökét a szintén az Európai Néppártban (EPP) helyet foglaló SDS elnöke, Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök hívta meg a kongresszusra és kérte fel beszéde megtartására.

Az eseményen Janez Jansa arról beszélt, hogy pártja és jogelődei a kezdetektől részesei a legfontosabb történelmi folyamatoknak Szlovéniában, küzdöttek az önálló, szabad országért, amely jó kapcsolatokat ápol más országokkal, békét, jólétet teremt mindenkinek. Azonban ezt a célt nem tudták teljes egészében megvalósítani, és ma nincs joguralom az országban, továbbá Szlovénia ismét eladósodott - vélekedett.

Az ellenzéki SDS elnöke kormányváltást sürgetett és kijelentette: itt már semmilyen reform nem segíthet. Az SDS viszont addig küzd, amíg Szlovénia mindenki hazája lesz, amíg az országban nem lesznek első- és másodosztályú állampolgárok - hangoztatta. Hozzátette: nemsokára jön "az elszámoltatás ideje", Szlovénia történelemkönyvében új fejezet kezdődik.

Janez Jansa kiemelte, hogy amint Orbán Viktor is mondta, Európa öreg és gazdag. Szlovéniát különösen sújtja az elöregedés problémája, de míg a baloldal tömeges migrációt javasol megoldásként, az SDS szerint nem ez, hanem a születések számának növelése a megoldás - magyarázta. Hozzátette: a család a társadalom alapvető értéke, ezért segíteni kell őket.
A szlovén politikus köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért Magyarország saját határával együtt Szlovéniát is védte a nagy migrációs hullám idején.

Euróövezet - Csehország nem akar lemaradni

Visszavetné az ország fejlődését, ha nem csatlakozna az eurózónához, mondta a cseh miniszterelnök.

„A következő kormánynak döntést kell hoznia arról, hogy csatlakozunk-e az eurozónához. Ha a következő (októberben sorra kerülő) választás után ezt nem tesszük meg, előfordulhat, hogy az eurozóna gyors integrációja az Európai Unió peremére sodor bennünket, a többsebességes Európa lassúbb sávjára” mondta Bohuslav Sobotka a Képviselőházban. A miniszterelnök hozzátette: ez nem válna a Cseh Köztársaság előnyére. 

Bohuslav Sobotka kijelentette: a Cseh Köztársaság nem szeretne egy több-sebességes Európát, amelyben az egyes országok különböző módon vennének részt a fejlesztési folyamatokban.

Az EU-t már ma is gyakorlatilag megosztja, hogy egyes országok az eurozóna és a Schengeni övezet tagjai, mások pedig nem, mondta a miniszterelnök és hozzátette: Franciaország és Németország biztos, hogy megpróbálja felgyorsítani az eurozóna országainak integrációját.

Bohuslav Sobotka szerint nem szabad mindenáron az integrációra törekedni. „Azt hiszem, hogy a jövőben nem kell egy sor kérdéssel Brüsszel szintjén foglalkozni, még a szorosabban együttműködő Európa keretei között sem. Hagyni kell hatásköröket az egyes tagállamok szintjén is”.

A miniszterelnök kijelentette: a politikai pártoknak az általános választások előtt egyértelműen el kell mondaniuk, milyen jövőképük van a Cseh Köztársaságról. Állást kell foglalniuk arról, hogy szerintük a többsebességes Európában milyen szerepet szánnak az országnak.

„Mi, amennyire lehet, együtt szeretnénk tartani Európát. Nem akarunk semmiféle új eurozónás szervezetet, nem támogatjuk a többsebességes Európát, egy összetartó Európát szeretnénk látni” mondta a CTK hírügynökség jelentése szerint a cseh miniszterelnök.

Népszavazásra bocsátanák a menekültkérdést Lengyelországban

A lengyel kormány készen áll segíteni a válság által érintett emberek körülményein, de a menekültek befogadását elutasítja.

Lengyelország népszavazást rendezhet a bevándorlás kérdéséről, ha úgy érzi, hogy menekültek befogadására kényszeríthetik, jelentette ki Konrad Szymański külügyminiszter-helyettes. Nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy az Európai Bizottság eljárás indítását helyezte kilátásba azon országok ellen, amelyek júniusig nem fogadnak migránsokat, az Európai Parlament pedig a menekültek áthelyezésének felgyorsítását szorgalmazta.

Biztonsági kérdés

Rafał Bochenek kormányszóvivő azt mondta, hogy a migráció biztonsági kérdés, és hozzátette: ez nem lehet vita tárgya. Kijelentette: a migrációs stratégia „bűnszervezetek embercsempész tevékenységét teszi jogszerűvé”. A szóvivő szerint nagyon kevés EU-tagállam fogadott be az Európai Bizottság döntésének megfelelő számú migránst. Mindössze az előirányzat 10 százaléka teljesült.

Beata Kempa, a miniszterelnök hivatalának vezetője azt nyilatkozta, hogy Lengyelország 119 millió zloty támogatást adott a válság sújtotta országok iskoláinak és otthonainak újjáépítésére (1 zloty = 73,49 Ft). Megítélése szerint inkább az EU-szankciókat vállalják, mert az kevésbé rossz, mint a biztonsági helyzet romlásának veszélye.

Andrzej Duda lengyel elnök leszögezte: a kormány készen áll támogatást küldeni oda, ahol határain kívül arra szükség van, hogy „segítsen a válság által érintett, a lehető legrosszabb helyzetben élő emberek körülményein.” De, tette hozzá a lengyel köztársasági elnök, „amikor emberek kötelezően előírt áthelyezéséről hallok, emberek Lengyelországba történő erőszakos betelepítéséről, akkor határozottan ’nemet’ mondok, mert ez az emberi jogok egyértelmű megsértése”.

Európai megállapodás

A 2015. év szeptemberében az EU vezetői megállapodtak, hogy minden egyes ország befogad menedék-kérőket annak érdekében, hogy enyhítse a Görögországra és Olaszországra háruló nyomást, ahová a Közel-Keletről több tízezer menedékkérő érkezett. Az áttelepítés lebonyolításra két éves határidőt adtak.

Az EU vezetői abban egyeztek meg, hogy összesen körülbelül 100 ezer menekültet telepítenek át abból a több, mint 2 millió emberből, akik 2015 óta érkeztek Európába. Ehhez képest azonban csak 14 ezer migránst helyeztek át a Földközi tenger partjairól az EU-ba. Az Európai Bizottság szerint az olasz és görög menekült-táborokból Ausztria, Lengyelország és Magyarország egyetlen embert sem fogadott be, illetve csak Málta és Finnország teljesítette kötelezettsége egészét.

A Bizottság e hét keddjén eljárás kezdeményezésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek júniusig nem indítják meg az át-telepítési folyamatot. Az Európai Parlament csütörtökön egy nem-kötelező jellegű határozatot fogadott el, amelyben felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy gyorsítsák meg a menekültek áthelyezését.