Gál Mária;

Irán;Hasszan Rohani;

2017-05-22 07:31:00

Régi-új elnök Perzsiában

Irán lakossága annak ellenére a nyitás politikájának folytatása mellett tette le voksát, hogy a 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Nem végleges eredmények szerint Hasszan Rohani hivatalban lévő iráni államfő nyerte a pénteki elnökválasztást. Legfőbb ellenfele, Ibrahim Raiszi elismerte vereségét és gratulált a győztesnek, így nyugodtan készülhet második mandátumára a perzsa állam régi-új vezetője. A jelölteknek három nap áll rendelkezésükre a fellebbezésre, az ország legfelsőbb törvényhozási testülete, a leginkább az alkotmánybíróságokhoz hasonlítható Őrök Tanácsa ezt követően hitelesíti az eredményt.

Előrejelzések szerint egyáltalán nem volt biztos Roháni első fordulós győzelme, mert utolsó percig 30 százalék körül mozgott a bizonytalanok aránya. Második forduló esetén viszont nehéz dolga lett volna a nyitás politikáját képviselő reformer elnöknek, mert két legerősebb ultrakonzervatív ellenfele összesítésben nagyobb támogatottságot érhetett volna el, mint a reformer tábor. Irán lakossága azonban egyértelműen elutasította a klérus által támogatott Ebrahim Raisi által hirdetett visszarendeződést, elszigetelődést és szélsőséges nézeteket.

Az első hivatalos részeredményt az iráni közszolgálati televízióban, az Iriben Ali Asgar Ahmadi belügyminiszter-helyettes jelentette be. Elmondta, a szavazói névjegyzékben szereplő 56,4 millió szavazópolgár közül több mint 40 millió élt szavazati jogával, a részvétel tehát 73 százalékos, szinte azonos volt a 2013-al. Raiszi még a hivatalos bejelentés előtt elismerte vereségét és gratulált a győztesnek. Ali Hamenei ajatollah is megköszönte a tömeges részvételt a lakosságnak. Irán legfőbb vezetője kezdetben Rohanit támogatta, de Raiszi indulási szándékának bejelentése pillanattól már ő számított az ajatollah emberének annak ellenére, hogy ezt Hamenei nem jelentette be.

Az ultrakonzervatív Ibrahim Raiszi a kampány során hazaárulással vádolta Rohanit mondván, hogy kiárusította, méghozzá olcsón, az iráni érdekeket a Nyugatnak, amikor 2015-ben megállapodást kötött a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt vétójoggal rendelkező állama és Németország) az iráni atomprogramról. Roháni nyilván épp ezzel az eredménnyel kampányolt, de nehézséget okozott számára, hogy a nemzetközi szankciók feloldásától várt gazdasági fellendülés egyelőre elmaradt, a szankciók egy részét pedig még mindig nem oldották fel. Az államfő a nyitás folytatása mellett a belső szabadságjogok bővítését is ígérte, Raiszi viszont a gazdasági hibákat emelte ki, szociális intézkedések sorozatát ígérte és több munkahelyet. A lakosság látványosan a nyitás politikájának folytatása, a szabadságjogok bővítése mellett tette le voksát.