"Mondja marha mért oly bús, olcsóbb a hal, mint a hús!"- szólt a régi reklám szövege, ám az utóbbi években már csak módjával volt igaz. A kormány azonban a választási évre időzítve a hal áfáját is 5 százalékra csökkenti 27 százalékról. Ez 15-17 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelenthet. A szakemberek 10-15 százalékos kereslet növekedésre számítanak.
Halevésben van is hová fejlődni, hiszen már a tavaly 6,5 kilós személyenkénti fogyasztás is jelentős javulásnak számít, miközben az uniós átlag 24 kiló, a tengerrel rendelkező országok lakosai pedig 40-50 kiló halat is elcsipegetnek évente és személyenként. Az azonban elgondolkodtató, hogy a szintén tenger nélküli Ausztriában, de még Csehországban is jóval több hal fogy, mint hazánkban. Ráadásul a hazai fogyasztás nagyjából fele import, többnyire feldolgozott tengeri hal. A magyarországi halfeldolgozás egyelőre meglehetősen lemaradt az európai versenytársakhoz képest.
A képet árnyalja, hogy a hazai termelésből mintegy 3-4 ezer tonnát a horgászegyesületek vásárolják fel. Így némi kerülővel kerülnek a halak az asztalra. Mivel az egyesületek az áfát nem igényelhették vissza, ezért az áfacsökkentés számukra jelentős megtakarítást jelenthet, illetve ugyanazért az összegért nagyobb mennyiséget vásárolhatnak jövőre a telepítéshez. Emellett fehérítheti ezt az szegmenst is, hiszen vélelmezhetően előfordulhatott, hogy néha trükköztek a magas áfa miatt - vélik az ágazatot ismerő szakemberek.
A magyarok elsősorban karácsonykor vásárolnak halat, de máig legkeresettebb ponty mögött már kezdenek felzárkózni az úgynevezett nemes halak is. Annak ellenére, hogy a piacokon fajtától és feldolgozottságtól - szelet, filé - függően 4-6 ezer forint a ragadozó halak kilója. A ponty tenyésztésben Magyarország nagyhatalom, az első a kontinensen, de az egyre népszerűbb afrikai harcsa termelésében is a harmadik helyre úszott fel hazánk. Új technológiával már az őshonos, úgynevezett szürke harcsa tenyésztés is intenzív technológiával nekilódult a gazdaságban - mondta Népszavának Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.
Nem elhanyagolható viszont az élő hal kivitel. Elsősorban Németországba és Ausztriába indulnak a ragadozóhal-szállítmányok, de pontyot visznek nagyobb mennyiségben Romániába, Lengyelországba és egy Európában pusztító herpeszvírus-járvány okozta pusztulás miatt már a német, illetve cseh piacokra is. A haltermelés azon kevés agrárágazat egyike, amelyik növelni tudta a termelését a rendszerváltás után. Ennek egyik oka az lehet, hogy a lerobbant állami és termelőszövetkezeti halgazdaságok nem kellettek sem a külföldi, sem a hazai befektetőknek, így leginkább az ott dolgozó szakemberek vették meg a halastavakat. Mivel gyors meggazdagodást és közvetlen területalapú támogatást sem lehetett remélni ezekből a vállalkozásokból, így a mindenkori kormányhoz közel álló körök sem érdeklődtek a halgazdaságok iránt. Így többnyire szakemberek kezén maradtak a vállalkozások.
Az eddigi 22 százalékos - 27-ről 5 százalékra - áfacsökkentések, mint a 2016-os sertéshús, illetve az idei baromfi, tojás és friss tej esetében, érzékelhető volt a fogyasztói árak mérséklődése. Igaz, többnyire csak viszonylag rövid ideig. A fogyasztói árakban ugyan többnyire megjelent a 17 százalékos árcsökkenés, de az alapanyag drágulása végül 2-3 hónap után visszatornázta ezeket az árakat az eredeti szint közelébe.
Márpedig a sertés hús ára a nemzetközi piacon emelkedett, a baromfi és a tojás ára pedig a madárinfluenza miatt kúszott fölfelé. Összesen mintegy 3 millió tojót kellett levágni a járvány következtében.
A vásárló még így is jól járt, hiszen ha nem lettek volna ezek az áfacsökkentések, akkor a 27 százalékos áfával terhelt árak emelkedtek volna - említette a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Arról nincs országos adat, hogy mennyivel nőtt a fogyasztás az áfacsökkentések hatására. Az biztos, hogy az áfaváltozások fehérítették a piacokat. A szakember szerint a hal áfájának csökkentése várhatóan ösztönözi a fogyasztás bővülését.
Az áfacsökkentési folyamat hiányosságának tartotta viszont a szövetség főtitkára, hogy az egyik alapvető élelmiszer, a kenyér áfáját még mindig nem csökkentette a kormányzat.
A halászati ágazat sajnos az agrárium mostoha gyermeke, pedig a gazdasági előnyök mellett ökológiai, vízgazdálkodási értékei is jelentősek, ennek ellenére még az agrár környezetgazdálkodási (akg) programból sem juthatott támogatáshoz - jegyezte meg a Népszavának Lévai Ferenc. A termelésre, ellentétben az egyéb állattenyésztési és növénytermesztési ágazatokkal, semmilyen közvetlen, normatív forrás nem áll rendelkezésre. Pedig a 24 ezer hektárnyi hazai halastó felület nagy része valamilyen védettséget élvez, vagy Natura 2000-es besorolást kapott, van amelyik a nemzetközi vizes élőhely védelmet szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, és van amelyik nemzeti park része.
A halgazdaságok korszerűsítésére, illetve újak létrehozására, infrastrukturális fejlesztésekre 15,5 milliárd forint jut a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból, ám 50 százalékos önrésszel. Csak hogy ez ellentétben több más ágazattal rengeteg munkát és költséget igényel, és a legtöbb halfajnál évekbe telik mire az ivadékból eladható portéka lesz. Addig pedig etetni kell, állategészségügyi költségei is vannak a tartásnak. A szakember szerint azonban a pályázati kiírás meglehetősen életszerűtlen.
Brüsszelből kedvező folyamatok indultak el, mert a tengeri túlhalászás miatt bevezetett kvóta okozta mennyiségi hiányt is egyre inkább az édesvízi haltermelés támogatásával oldaná meg az unió. Igaz, emellett a tengeri haltenyészetek kialakítását is ösztönzik.
A magyarországi halfogyasztás népszerűsítésére 5 éves ciklusra nagyjából 800 millió forint jut, amit a szakember nem tartott elegendőnek. A beruházási támogatás hatására talán növekszik a hazai halfeldolgozás aránya - reménykednek a haltermelők.
A halgazdaságokat a vízkivételi díjak szabályozása is hátrányos helyzetbe hozza. Úgy hozott rendeletet a kormány a halágazatot érintő vízgazdálkodásról, hogy előtte nem egyeztetett azt érintettekkel és a szakemberek hatástanulmányról sem tudnak. A rendelet szerint a halágazat nagyobb díjat kényszerülne fizetni, mint amennyi az éves átlagos jövedelme. Ez gyakorlatilag a halgazdálkodás megszüntetését jelentené. A dilettáns módon meghozott jogszabály miatt most az ígérik az illetékesek, újra áttekintik a rendeletet. Az idő sürget, mert az első fizetési határidő 2017. szeptembere.
