Budán is jól járt a belváros jegyzője

Publikálás dátuma
2017.05.23. 15:00
Noha Sélley jegyző megígérte, a homlokzatot még mindig nem újította fel a jutányos vásárlás után. A szerző felvétele.
Sélley Zoltán egy trükkös vásárlással nemcsak kedvező áron jutott tetőteréhez, de még a teljes összeget sem kellett kifizetnie.

Sélley Zoltán nem akárki. Az az V. kerületi önkormányzat jelenlegi jegyzője olyan szerencsés, hogy a XII. kerületi önkormányzat kisegíti 1,2 millió forinttal akkor, amikor padlásteret vásárol.

A vélhetően egyedi eset alapját megírtuk: Sélley 2006-ban lett lakástulajdonos a XII. kerületi Mártonhegyen. A Fodor utcai társasház az önkormányzati többségi tulajdona, ennek egyik emeleti lakását vásárolta meg. Ez a 60 négyzetméteres lakás akkor már magántulajdonban volt, a másik három lakás jelenleg is a hegyvidéki önkormányzaté. 2013. júliusban ugyanakkor Sélley felfelé terjeszkedett: megvásárolta a padlásteret, ezzel háromszorosára, 149 négyzetméterre növelve lakása alapterületét. Az adásvétel "előjátékaként" Sélley és az önkormányzat a padlásteret a társasház alapító okiratának módosításával önálló albetétté alakította. Ezzel nyitottak utat az értékesítéshez.

Előző cikkünkben ugyanakkor "pontatlanul" írtuk meg, hogy a 90 négyzetméter hasznos alapterületű, összességében 149 négyzetméteres padlástérért 10 millió forintot fizetett Sélley. Már ez az ár is igen méltányos lenne a budai övezetben, ahol 620 ezer forintnál kezdődik egy négyzetméternyi lakás ára, de Sélley valójában csak 7 millió forintot fizetett. Bár az önkormányzat volt az eladó, Sélleynek a társasház kisebbségi tulajdonosaként csak a társasházban levő tulajdoni hányadára eső vételárrészt kellett megfizetnie az önkormányzatnak, azaz 7 millió forintot. Az önkormányzat és a jegyző ugyanis a padlástér önálló albetétté alakításával a társasház közös tulajdonába emelte azt. Vagyis Sélley a társasház kisebbségi tulajdonosaként kvázi eladóként, a padlástér vásárlójaként pedig vevőként is viselkedett a tranzakcióban, jóllehet a szerződés szerint csak vevő volt. Az adásvételi szerződés ugyanakkor külön pontban rögzíti, hogy a 10 millió forintos vételárból a 2,9 millió forint vételárrész magát Sélleyt, mint társasház egyik tulajdonosát illeti.

A Sélley számára igencsak kedvező adásvételi szerződést az önkormányzat részéről Pokorni Zoltán fideszes polgármester írta alá 2013. júliusban. A szerződés törvényességét egy ügyvédi iroda is garantálta ellenjegyzésével, a pénzügyi korrektséget az önkormányzat gazdasági vezetője szavatolta.

Ez azonban még csak nem is az összes kedvező körülmény, amiben a belvárosi jegyző részesült, Selleyt ugyanis 1,2 millió forinttal is kisegítette a Pokorni vezette XII. kerület. A padlásteret arra hivatkozva értékesítette az önkormányzat, hogy a tetőszerkezet életveszélyessé vált, cseréje indokolt. A munkák elvégzésének az önkormányzat is részese akart lenni, tetőszerkezet teljes felújításából 1,2 millió forint költséget átvállalt Sélleytől. Így az egész padlástér-értékesítés Sélley pénztárcáját 10 millió forint helyett 5,8 millió forinttal terhelte meg. A jegyző további, a tető felújítására fordított kiadásait persze nem ismerjük, nem válaszolt idevágó kérdéseinkre.

Azt viszont tudjuk, hogy Pokorniék 1,2 millió forintos motivációja nem vezetett sikerre, hiszen Sélley nem igyekezett a felújítással, pedig szerződés szerint az adásvételt követően meg kellett volna kezdenie. Csak a tető 2014. februári beomlása után 8-10 hónappal látott hozzá a munkálatokhoz, jóval azután, hogy a XII. kerületi önkormányzat alpolgármestere erre kétszer is felszólította. Ráadásul még így is mintegy 2 évbe került az életveszélyes tető felújítása, Sélley az építési engedély hiányával magyarázta késedelemét.

Ami szintén tudható, hogy Sélley az adásvételi szerződősben vállalt további két kötelezettségét lassan 3 éve egyáltalán nem teljesíti. Adós maradt a társasház homlokzati felújításával, vakolásával és a kerítés cseréjével is. A tetőszerkezet felújítása során bekövetkezett hibák kijavítása szintén nem történt meg eddig.

Szerző

Buszmutyi Pécsett - Nyomozás közben is osztják a prémiumot

Publikálás dátuma
2017.05.23. 14:52
Forrás: Facebook/Tüke Busz
24,5 milliós vesztesége lett tavaly a közszolgáltatás ellátása során a Tüke Busz Zrt-nek, emellett súlyos százmilliókat fizet a többféle hitel és fejlesztési kölcsön törlesztésére.

Amint azt a Népszava is megírta, nyomoz az ügyészség a Tüke Busz Zrt-nél a Volvo buszok beszerzése miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, már iratokat is lefoglaltak.

Mindeközben a pécsi pénzügyi és gazdasági bizottság elé kerül kedden a Tüke Busz Zrt. 2016-os évéről szóló előterjesztés, valamint a vezérigazgatói prémiumáról is döntést kell hozniuk a képviselőknek – értesült a Pécsi Stop.

A vezérigazgató prémiumfeladatait is tárgyalják a bizottsági ülésen, mert azokra a Tüke Busznál és a felügyelőbizottságnál is rámondták az áment.

Ha az önkormányzat gazdasági bizottsága és a közgyűlés is rábólint, akkor 3,2 millió forintos prémiumot kaphat Gelencsér Gyula vezérigazgató, aki tavaly május óta vezeti a társaságot. Gelencsér ötlete volt az a hitelkonstrukció is, melyet a buszcsere-programra fordítottak, erről ő maga mesélt az önkormányzati lapnak.

Szerző

Kitörhet a háború Habony és Vajna között

Publikálás dátuma
2017.05.23. 13:49
Habony Árpád Forrás: Facebook
Szembekerülhet egymással, vagy osztozkodhat a helyi rádiók piacán Andy Vajna és Habony Árpád a következő hónapokban. A filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Rádió 1 legutóbbi hálózatbővítése során ugyanis több olyan vidéki csatornát is magához kötött, amelynek reklámidejét hónapok óta egy sokak által részben a miniszterelnöki tanácsadóhoz kötött cég, a Radio Sales House (RSH) Kft. értékesíti - írja a Magyar Nemzet.

Habony vállalatának a lap szerint hároméves, exkluzív szerződése van partnereivel. Vagyis hiába szólal meg néhány héten belül ezeken a csatornákon a Rádió 1 műsora, a reklámokkal nem rendelkezhetnek Vajnáék. Így viszont üzletileg lényegében értelmezhetetlen a kormánybiztos csatornájának terjeszkedése, hacsak nem a piac szisztematikus fölosztására törekszik a két csoport.

A lap szerint ezzel a vidéki adók biztosan nem járnak jól: több, a hallgatók számára fontos helyi információkat közvetítő csatorna eltűnhet, másokat pedig anyagilag lehetetleníthetnek el. A helyi rádiók piacán emiatt egyre több az elégedetlen hang, sokan attól tartanak, gyakorlatilag „kicsinálják” ezt a területet.

A Nemzet múlt héten írt arról, hogy Andy Vajna cége, a Rádió 1-et üzemeltető Radio Plus Kft. helyi rádiók hálózatba kapcsolásával érhet el néhány hónapon belül lényegében országos lefedettséget. Utóbbi azt jelenti, hogy a társaság nem maga pályáz meg frekvenciákat, hanem már működő csatornákkal szerződik le, és bizonyos díj vagy reklámbevétel ellenében napi 20 órában ezeken is a Rádió 1 műsora szólhat. Vajnáék eddig saját budapesti sávjuk mellé 19 frekvenciát gyűjtöttek be így, de a folyamat vélhetően még nem zárult le.

Az ágazat szereplőit az zavarja a legjobban, hogy a médiahatóság minden korábbi hallgatólagos szabályt felrúgott a Rádió 1 számára vonzó frekvenciák pályáztatása érdekében. Többek szerint például már nem cél, hogy egy megyeszékhelyen csak két helyi kereskedelmi rádió fusson, pedig ez volt az, ami 2010 után rendet teremtett az addig szétaprózott és ezért fenntarthatatlan piacon. Ennél is nagyobb gond, hogy a médiahatóság több olyan pályázót is kizárt már apró hibák miatt a tenderekről, akik hosszú évek óta használt frekvenciájukért indultak újra a jogosultság lejárta után.

Szerző