Meghökkentően jók az észak-koreai hackerek

Publikálás dátuma
2017.05.23. 07:32

Egyre több Észak-Koreából származó kibertámadásról számolnak be Dél-Koreában, valamint az Egyesült Államokban.

Önálló kiberrészleggel rendelkezik az észak-koreai titkosszolgálat – derült ki a Reuters kutatásából. A hírügynökség feltételezései szerint ez a testület egy sor sikeres internetes támadást hajtott végre. Szakértők úgy vélik, az úgynevezett 180-as egység első számú feladata az, hogy külföldi valutát szerezzen be a sztálinista rezsim számára. James Lewis, amerikai Észak-Korea-szakértő annak a véleményének adott hangot, hogy Phenjan ezzel a módszerrel sikeresebben tesz szert valutára, mint a drogkereskedelem, a hamisítások vagy a csempészet révén.

Hasonlóképpen vélekedett a korábbi informatikai professzor, Kim Hjon Kvang, aki 2004-ben menekült át Dél-Koreába. A 180-as egység bankok számítógépes rendszerét is támadja, melynek révén komoly összegeket emel le az egyes betétekről. Hackerei ráadásul gyakran semmi nyomot sem hagynak. Feltételezések szerint az internetes csalók külföldön működő észak-koreai kereskedelmi vállalatok, vagy kínai-észak-koreai közös cégek munkatársai.

Az elmúlt években egy sor internetes támadásért tették felelőssé Phenjant. Elsősorban Egyesült Államokbeli és dél-koreai pénzügyi hálózatokkal szemben intéztek támadásokat. Biztonsági szakérők arra a következtetésre jutottak, hogy Észak-Korea állhatott a világhálón bő egy hete tapasztalt, mindez idáig példa nélkül álló akció mögött is. A WannaCry nevű zsarolóvírus hackerei több tízezer dollárnyi összeget zsebelhettek be. A vírus titkosítja a számítógépen lévő fájlokat, s a dekódolásért pénzt követel. A támadás több százezer gépet érinthetett világszerte.

Ugyanakkor amerikai kormányzati körök rámutatnak, egyelőre nincs hitelt érdemlő bizonyíték arra, hogy valóban Észak-Korea felelős az akcióért. A CrowdStrike amerikai biztonsági cég társalapítója, Dmitri Alperovitch azonban rámutatott, hogy az észak-koreai hackerek egyre ügyesebbekké válnak az idő múlásával. Képesek árt okozni amerikai kormányzati hálózatoknak és vállalatoknak.

A másik fontos célpont Dél-Korea. A Daily North Korea portálja áprilisban számolt be arról, hogy egy ismeretlen vírust küldözgetett a rendőrségi alkalmazottak emailjeire. Ugyanazt a módszert alkalmazták, mint az észak-koreai hackerek. A támadást még március 27-én indították, a vírust pedig egy csatolt fájlban küldték.

Január elsején minden bizonnyal szintén dél-koreai hackerek intéztek támadást szöuli kormányzati szerverekkel szemben, ugyancsak email üzenet csatolmányaként. 2016-ban Dél-Koreába menekült észak-koreaiak ellen intéztek számítógépes támadást. Az akció kísértetiesen hasonlít az előző két esethez. Nemcsak disszidenseket, hanem emberi jogi csoportokat is támadtak. A Daily North Korea tavaly októberi beszámolója szerint legalább félszáz észak-koreai disszidens számolt be a gépével szembeni hackertámadásról. Szakértők megállapították: rendkívül bonyolult vírust létesítettek, hogy minél több információt nyerjenek ki a disszidensek gépéről. Hogyan vehettek célba elsődlegesen disszidenseket? Úgy, hogy olyan chatszobákba rejtették a káros szoftvert, amelyeket észak-koreai menekültek használtak az egymással való kommunikációhoz. Akkori beszámolók szerint információkat gyűjtöttek menekültügyi központok, valamint az egyes egyetemek szervereihez kapcsolt képekről is. Feltételezések szerint az akció megtorlás volt amiatt, hogy Szöul jelezte: befogadja a magas rangú diplomatát, Te Jong Hót, aki előzőleg Észak-Korea londoni nagykövetségén szolgált.

Dél-koreai szakértők hosszas kutakodás után azonosították, hogy az internetes támadást koordináló számítógép észak-koreai, phenjani IP-címmel rendelkezett. A támadásban a hackerek segítségére volt a Twitter is. Az észak-koreai hackerek bevált módszerrel dolgoznak. Elküldik emailben a káros szoftvert. Ha a célszemély megnyitja a csatolt fájlt, a hacker a Twitteren kap érteítést erről. Majd megindul a konkrét akció az érintett személy gépével szemben. Szakértők legalább kilenc olyan Twitter-fiókot azonosítottak, amelyeket kifejezetten erre a célra hoztak létre. Az egyik fiókot az egyik szöuli disszidens gépére is telepítették. A gyanús emailt egyebek mellett a dailynk2005@gmail.com címről kapták.

Szerző

Csupán falra hány borsó az uniós kritika

Publikálás dátuma
2017.05.23. 07:28
A hétvégi tüntetők az uniótól várnak segítséget - gazdasági kérdésekben is. FOTÓ: Markosov Sergey
Brüsszel ugyanarra figyelmezteti hazánkat, mint tavaly, bár a közmunkát már kevésbé bírálja. A szankció nélküli ajánlásokat rendre figyelmen kívül hagyja a kormány.

Magyarországnak további jelentős erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gazdasága megfeleljen az Európai Unió költségvetési szabályainak, vagyis a büdzsé hiánya középtávon is megfelelő távolságban maradjon a GDP előírt 3 százalékától — többek között ezt állítja az Európai Bizottság hétfőn közzétett gazdaságpolitikai iránymutatása, amely a következő egy-másfél évre fogalmaz meg ajánlásokat a magyar gazdaságirányítás számára.

A minden egyes tagállam asztalára tett javaslatcsomagokat a következő egy-két hónapban véglegesíti és fogadja el az Európai Unió pénzügyminiszterekből álló fóruma, majd az ajánlásokat mind a 28 országnak be kell építenie rövid- és hosszútávú költségvetési stratégiájába. Az iránymutatások az EU kormányok évente ismétlődő gazdaságpolitikai koordinációjába illeszkednek.

A Magyarországnak címzett idei ajánlások szinte a megszólalásig hasonlítanak a tavalyiakhoz. Az Európai Bizottság akkor is, és most is fiskális kiigazításra tett javaslatot, mert úgy ítélte meg, hogy a strukturális költségvetési egyenleg jelentősen romolhat, elsősorban az elszabaduló kiadások kockázata miatt.

Ugyancsak visszaköszön a tavalyi, csak Magyarországnak címzett jelentésből az a brüsszeli ajánlás, hogy a kormány fogja vissza az alacsony jövedelműek adó- és járulékelvonásainak a mértékét. A Bizottság üdvözli a hatéves bérmegállapodásban rögzített hozzájárulási adó csökkentését, és a munkaadók terheinek a fokozatos mérséklését, de további lépéseket tart szükségesnek.

Az uniós végrehajtó és ellenőrző testület javasolja továbbá, hogy a magyar kormány egyszerűsítse az adórendszert, különösképpen a piaci versenyt leginkább torzító szektorális adókat. Idén is leszögezi az értékelés, hogy erősíteni kell a közbeszerzések átláthatóságát és a versenyeztetés hatékonyságát egy mindenre kiterjedő és jól működő online közbeszerzési rendszer létrehozásával, valamint antikorrupciós intézkedésekkel. Figyelemre méltó, hogy a 28 uniós tagország közül Magyarországon kívül csak Románia és Szlovákia kapott az árnyékgazdaság megszüntetésére és a hatásosabb korrupcióellenes fellépésre felszólító figyelmeztetést.

Az EU "kormánya" szorgalmazza a szabályozás kiszámíthatóságának és átláthatóságának az erősítését is a szolgáltató, különösképpen a kiskereskedelmi szektorban. Hiányolja például, hogy még mindig nem születtek meg a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek létesítését elősegítő iránymutatások, magyarán tovább él a plázastop.

Az elemzés egyébként is a hatóságok szemére veti, hogy a szabályok és az adók túl gyakran változnak, ami eltántorítja a befektetőket.

Az Európai Bizottság némileg enyhített a közmunkát illető bírálatán: tavaly még azt kérte a magyar döntéshozóktól, hogy könnyítsék meg a közmunkások bejutását a munkaerőpiacra. Az idei ajánlás úgy hangzik, hogy a közmunkába erőteljesebben vonják be azokat az állás nélkülieket, akiknek nincs vagy kevés az esélyük arra, hogy munkát találjanak. A testület újra leszögezi a hátrányos helyzetűek, elsősorban a romák általános oktatásba való bevonásának a fontosságát. Ismételten felhívja a magyar kormány figyelmét arra is, hogy terjessze ki a társadalom széles rétegeire a szociális ellátást és növelje meg a munkanélküli segélyezés idejét.

"Kapcsolatország" épül

Az elmúlt években olyan gazdasági rendszer épült ki Magyarországon, amelyben a kormány a cégeket egészen nyíltan megkülönbözteti politikai lojalitásuk alapján. A demokrácia és a gazdaság helyzete alapján megállapítható, hogy Magyarország hátat fordított a liberális államberendezkedés nyugati modelljének. A demokratikus intézmények autonómiája jórészt megszűnt. Ezek az alapvető szervek a kormány hatalmának ellenőrzése helyett kiszolgálják a kormány akaratát. A közhatalomhoz közel álló bennfenteseket helyzetbe hozó magyar kapitalizmus együtt jár az intézményrendszer alacsony hatékonyságával és haveroknak kedvező részrehajlásával – foglalható össze az a jelentés, amelyet az Egyesült Államokbeli Centre for International Private Enterprise (CIPE) felkérésére készített a Transparency International Magyarország (TI), és amit tegnap lapunknak is elküldött az intézet.

A 2010-es kormányváltás nemcsak a rendszerváltás után két évtizeden át meghatározó liberális állammodell fokozatos leértékelését vonta maga után, de az üzleti szektor számára is új feltételeket szabott. Jóllehet számos makrogazdasági mutató 2017-ben inkább pozitív képet mutatott, a gazdasági növekedés hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak. A versenyképesség továbbra is, immár mintegy másfél évtizede zuhanórepülésben van. A járadékvadászat és a korrupció meggátolja az erőforrások hatékony elosztását – írja le a szomorú állapotot a tanulmány. Utóbbira, valamint az hatékonyabb közbeszerzési rendszer kiépítésére tegnap az Európai Bizottság is felhívta a magyar kormány figyelmét.

A TI a kutatás során számos szakértőt, üzletembert és civil szervezeti vezetőt is megkérdezett, s több fókuszcsoportos megbeszélést is tartottak 22-35 éves fiatalokkal. Az üzletemberek között általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, aminek szerintük a legfőbb bizonyítéka a magyar államadósság felminősítése. Egyikük megjegyezte: „A hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van". Ezzel kapcsolatosan Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette: az meglepetés volt számukra, hogy az üzleti élet mennyire megértőnek mutatkozik a jogállami deficittel kapcsolatban. Érezhető az a hozzáállás, hogy értik a helyzetet, ám alkalmazkodni próbálnak hozzá.

A korrupció mértékét is érinti a tanulmány. Ezzel kapcsolatban egy megkérdezett jellemzőnek mondható megállapítást tett: „ez a kormány elzárta a régi csapokat és kinyitotta az újakat". Egy másik megszólaló pedig úgy fogalmazott: „a látható üzleti világ mögött van egy szürke zóna, ahol a politikai érdekek dominálnak. Ha tudod, kihez kell fordulni, hamar nyereséget termelhet a beruházásod." Az üzleti szféra képviselői úgy vélik, hogy Magyarországon a jogszabályi környezet kiszámíthatatlan, a befektetők pedig tetemes adminisztrációs teherrel szembesülnek.

A megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontos értékek. Problémának tartják viszont, hogy a közhatalom a társadalomtól elszigetelten működik. Egy jellemző álláspont szerint „Nálunk a kapcsolatoknak van döntő jelentőségük." Á. A.

Szerző

Csupán falra hány borsó az uniós kritika

Publikálás dátuma
2017.05.23. 07:28
A hétvégi tüntetők az uniótól várnak segítséget - gazdasági kérdésekben is. FOTÓ: Markosov Sergey
Brüsszel ugyanarra figyelmezteti hazánkat, mint tavaly, bár a közmunkát már kevésbé bírálja. A szankció nélküli ajánlásokat rendre figyelmen kívül hagyja a kormány.

Magyarországnak további jelentős erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gazdasága megfeleljen az Európai Unió költségvetési szabályainak, vagyis a büdzsé hiánya középtávon is megfelelő távolságban maradjon a GDP előírt 3 százalékától — többek között ezt állítja az Európai Bizottság hétfőn közzétett gazdaságpolitikai iránymutatása, amely a következő egy-másfél évre fogalmaz meg ajánlásokat a magyar gazdaságirányítás számára.

A minden egyes tagállam asztalára tett javaslatcsomagokat a következő egy-két hónapban véglegesíti és fogadja el az Európai Unió pénzügyminiszterekből álló fóruma, majd az ajánlásokat mind a 28 országnak be kell építenie rövid- és hosszútávú költségvetési stratégiájába. Az iránymutatások az EU kormányok évente ismétlődő gazdaságpolitikai koordinációjába illeszkednek.

A Magyarországnak címzett idei ajánlások szinte a megszólalásig hasonlítanak a tavalyiakhoz. Az Európai Bizottság akkor is, és most is fiskális kiigazításra tett javaslatot, mert úgy ítélte meg, hogy a strukturális költségvetési egyenleg jelentősen romolhat, elsősorban az elszabaduló kiadások kockázata miatt.

Ugyancsak visszaköszön a tavalyi, csak Magyarországnak címzett jelentésből az a brüsszeli ajánlás, hogy a kormány fogja vissza az alacsony jövedelműek adó- és járulékelvonásainak a mértékét. A Bizottság üdvözli a hatéves bérmegállapodásban rögzített hozzájárulási adó csökkentését, és a munkaadók terheinek a fokozatos mérséklését, de további lépéseket tart szükségesnek.

Az uniós végrehajtó és ellenőrző testület javasolja továbbá, hogy a magyar kormány egyszerűsítse az adórendszert, különösképpen a piaci versenyt leginkább torzító szektorális adókat. Idén is leszögezi az értékelés, hogy erősíteni kell a közbeszerzések átláthatóságát és a versenyeztetés hatékonyságát egy mindenre kiterjedő és jól működő online közbeszerzési rendszer létrehozásával, valamint antikorrupciós intézkedésekkel. Figyelemre méltó, hogy a 28 uniós tagország közül Magyarországon kívül csak Románia és Szlovákia kapott az árnyékgazdaság megszüntetésére és a hatásosabb korrupcióellenes fellépésre felszólító figyelmeztetést.

Az EU "kormánya" szorgalmazza a szabályozás kiszámíthatóságának és átláthatóságának az erősítését is a szolgáltató, különösképpen a kiskereskedelmi szektorban. Hiányolja például, hogy még mindig nem születtek meg a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek létesítését elősegítő iránymutatások, magyarán tovább él a plázastop.

Az elemzés egyébként is a hatóságok szemére veti, hogy a szabályok és az adók túl gyakran változnak, ami eltántorítja a befektetőket.

Az Európai Bizottság némileg enyhített a közmunkát illető bírálatán: tavaly még azt kérte a magyar döntéshozóktól, hogy könnyítsék meg a közmunkások bejutását a munkaerőpiacra. Az idei ajánlás úgy hangzik, hogy a közmunkába erőteljesebben vonják be azokat az állás nélkülieket, akiknek nincs vagy kevés az esélyük arra, hogy munkát találjanak. A testület újra leszögezi a hátrányos helyzetűek, elsősorban a romák általános oktatásba való bevonásának a fontosságát. Ismételten felhívja a magyar kormány figyelmét arra is, hogy terjessze ki a társadalom széles rétegeire a szociális ellátást és növelje meg a munkanélküli segélyezés idejét.

"Kapcsolatország" épül

Az elmúlt években olyan gazdasági rendszer épült ki Magyarországon, amelyben a kormány a cégeket egészen nyíltan megkülönbözteti politikai lojalitásuk alapján. A demokrácia és a gazdaság helyzete alapján megállapítható, hogy Magyarország hátat fordított a liberális államberendezkedés nyugati modelljének. A demokratikus intézmények autonómiája jórészt megszűnt. Ezek az alapvető szervek a kormány hatalmának ellenőrzése helyett kiszolgálják a kormány akaratát. A közhatalomhoz közel álló bennfenteseket helyzetbe hozó magyar kapitalizmus együtt jár az intézményrendszer alacsony hatékonyságával és haveroknak kedvező részrehajlásával – foglalható össze az a jelentés, amelyet az Egyesült Államokbeli Centre for International Private Enterprise (CIPE) felkérésére készített a Transparency International Magyarország (TI), és amit tegnap lapunknak is elküldött az intézet.

A 2010-es kormányváltás nemcsak a rendszerváltás után két évtizeden át meghatározó liberális állammodell fokozatos leértékelését vonta maga után, de az üzleti szektor számára is új feltételeket szabott. Jóllehet számos makrogazdasági mutató 2017-ben inkább pozitív képet mutatott, a gazdasági növekedés hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak. A versenyképesség továbbra is, immár mintegy másfél évtizede zuhanórepülésben van. A járadékvadászat és a korrupció meggátolja az erőforrások hatékony elosztását – írja le a szomorú állapotot a tanulmány. Utóbbira, valamint az hatékonyabb közbeszerzési rendszer kiépítésére tegnap az Európai Bizottság is felhívta a magyar kormány figyelmét.

A TI a kutatás során számos szakértőt, üzletembert és civil szervezeti vezetőt is megkérdezett, s több fókuszcsoportos megbeszélést is tartottak 22-35 éves fiatalokkal. Az üzletemberek között általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, aminek szerintük a legfőbb bizonyítéka a magyar államadósság felminősítése. Egyikük megjegyezte: „A hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van". Ezzel kapcsolatosan Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette: az meglepetés volt számukra, hogy az üzleti élet mennyire megértőnek mutatkozik a jogállami deficittel kapcsolatban. Érezhető az a hozzáállás, hogy értik a helyzetet, ám alkalmazkodni próbálnak hozzá.

A korrupció mértékét is érinti a tanulmány. Ezzel kapcsolatban egy megkérdezett jellemzőnek mondható megállapítást tett: „ez a kormány elzárta a régi csapokat és kinyitotta az újakat". Egy másik megszólaló pedig úgy fogalmazott: „a látható üzleti világ mögött van egy szürke zóna, ahol a politikai érdekek dominálnak. Ha tudod, kihez kell fordulni, hamar nyereséget termelhet a beruházásod." Az üzleti szféra képviselői úgy vélik, hogy Magyarországon a jogszabályi környezet kiszámíthatatlan, a befektetők pedig tetemes adminisztrációs teherrel szembesülnek.

A megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontos értékek. Problémának tartják viszont, hogy a közhatalom a társadalomtól elszigetelten működik. Egy jellemző álláspont szerint „Nálunk a kapcsolatoknak van döntő jelentőségük." Á. A.

Szerző