Magyarországnak további jelentős erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gazdasága megfeleljen az Európai Unió költségvetési szabályainak, vagyis a büdzsé hiánya középtávon is megfelelő távolságban maradjon a GDP előírt 3 százalékától — többek között ezt állítja az Európai Bizottság hétfőn közzétett gazdaságpolitikai iránymutatása, amely a következő egy-másfél évre fogalmaz meg ajánlásokat a magyar gazdaságirányítás számára.
A minden egyes tagállam asztalára tett javaslatcsomagokat a következő egy-két hónapban véglegesíti és fogadja el az Európai Unió pénzügyminiszterekből álló fóruma, majd az ajánlásokat mind a 28 országnak be kell építenie rövid- és hosszútávú költségvetési stratégiájába. Az iránymutatások az EU kormányok évente ismétlődő gazdaságpolitikai koordinációjába illeszkednek.
A Magyarországnak címzett idei ajánlások szinte a megszólalásig hasonlítanak a tavalyiakhoz. Az Európai Bizottság akkor is, és most is fiskális kiigazításra tett javaslatot, mert úgy ítélte meg, hogy a strukturális költségvetési egyenleg jelentősen romolhat, elsősorban az elszabaduló kiadások kockázata miatt.
Ugyancsak visszaköszön a tavalyi, csak Magyarországnak címzett jelentésből az a brüsszeli ajánlás, hogy a kormány fogja vissza az alacsony jövedelműek adó- és járulékelvonásainak a mértékét. A Bizottság üdvözli a hatéves bérmegállapodásban rögzített hozzájárulási adó csökkentését, és a munkaadók terheinek a fokozatos mérséklését, de további lépéseket tart szükségesnek.
Az uniós végrehajtó és ellenőrző testület javasolja továbbá, hogy a magyar kormány egyszerűsítse az adórendszert, különösképpen a piaci versenyt leginkább torzító szektorális adókat. Idén is leszögezi az értékelés, hogy erősíteni kell a közbeszerzések átláthatóságát és a versenyeztetés hatékonyságát egy mindenre kiterjedő és jól működő online közbeszerzési rendszer létrehozásával, valamint antikorrupciós intézkedésekkel. Figyelemre méltó, hogy a 28 uniós tagország közül Magyarországon kívül csak Románia és Szlovákia kapott az árnyékgazdaság megszüntetésére és a hatásosabb korrupcióellenes fellépésre felszólító figyelmeztetést.
Az EU "kormánya" szorgalmazza a szabályozás kiszámíthatóságának és átláthatóságának az erősítését is a szolgáltató, különösképpen a kiskereskedelmi szektorban. Hiányolja például, hogy még mindig nem születtek meg a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek létesítését elősegítő iránymutatások, magyarán tovább él a plázastop.
Az elemzés egyébként is a hatóságok szemére veti, hogy a szabályok és az adók túl gyakran változnak, ami eltántorítja a befektetőket.
Az Európai Bizottság némileg enyhített a közmunkát illető bírálatán: tavaly még azt kérte a magyar döntéshozóktól, hogy könnyítsék meg a közmunkások bejutását a munkaerőpiacra. Az idei ajánlás úgy hangzik, hogy a közmunkába erőteljesebben vonják be azokat az állás nélkülieket, akiknek nincs vagy kevés az esélyük arra, hogy munkát találjanak. A testület újra leszögezi a hátrányos helyzetűek, elsősorban a romák általános oktatásba való bevonásának a fontosságát. Ismételten felhívja a magyar kormány figyelmét arra is, hogy terjessze ki a társadalom széles rétegeire a szociális ellátást és növelje meg a munkanélküli segélyezés idejét.
"Kapcsolatország" épül
Az elmúlt években olyan gazdasági rendszer épült ki Magyarországon, amelyben a kormány a cégeket egészen nyíltan megkülönbözteti politikai lojalitásuk alapján. A demokrácia és a gazdaság helyzete alapján megállapítható, hogy Magyarország hátat fordított a liberális államberendezkedés nyugati modelljének. A demokratikus intézmények autonómiája jórészt megszűnt. Ezek az alapvető szervek a kormány hatalmának ellenőrzése helyett kiszolgálják a kormány akaratát. A közhatalomhoz közel álló bennfenteseket helyzetbe hozó magyar kapitalizmus együtt jár az intézményrendszer alacsony hatékonyságával és haveroknak kedvező részrehajlásával – foglalható össze az a jelentés, amelyet az Egyesült Államokbeli Centre for International Private Enterprise (CIPE) felkérésére készített a Transparency International Magyarország (TI), és amit tegnap lapunknak is elküldött az intézet.
A 2010-es kormányváltás nemcsak a rendszerváltás után két évtizeden át meghatározó liberális állammodell fokozatos leértékelését vonta maga után, de az üzleti szektor számára is új feltételeket szabott. Jóllehet számos makrogazdasági mutató 2017-ben inkább pozitív képet mutatott, a gazdasági növekedés hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak. A versenyképesség továbbra is, immár mintegy másfél évtizede zuhanórepülésben van. A járadékvadászat és a korrupció meggátolja az erőforrások hatékony elosztását – írja le a szomorú állapotot a tanulmány. Utóbbira, valamint az hatékonyabb közbeszerzési rendszer kiépítésére tegnap az Európai Bizottság is felhívta a magyar kormány figyelmét.
A TI a kutatás során számos szakértőt, üzletembert és civil szervezeti vezetőt is megkérdezett, s több fókuszcsoportos megbeszélést is tartottak 22-35 éves fiatalokkal. Az üzletemberek között általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, aminek szerintük a legfőbb bizonyítéka a magyar államadósság felminősítése. Egyikük megjegyezte: „A hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van". Ezzel kapcsolatosan Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette: az meglepetés volt számukra, hogy az üzleti élet mennyire megértőnek mutatkozik a jogállami deficittel kapcsolatban. Érezhető az a hozzáállás, hogy értik a helyzetet, ám alkalmazkodni próbálnak hozzá.
A korrupció mértékét is érinti a tanulmány. Ezzel kapcsolatban egy megkérdezett jellemzőnek mondható megállapítást tett: „ez a kormány elzárta a régi csapokat és kinyitotta az újakat". Egy másik megszólaló pedig úgy fogalmazott: „a látható üzleti világ mögött van egy szürke zóna, ahol a politikai érdekek dominálnak. Ha tudod, kihez kell fordulni, hamar nyereséget termelhet a beruházásod." Az üzleti szféra képviselői úgy vélik, hogy Magyarországon a jogszabályi környezet kiszámíthatatlan, a befektetők pedig tetemes adminisztrációs teherrel szembesülnek.
A megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontos értékek. Problémának tartják viszont, hogy a közhatalom a társadalomtól elszigetelten működik. Egy jellemző álláspont szerint „Nálunk a kapcsolatoknak van döntő jelentőségük." Á. A.