Előfizetés

Strasbourgba citálják Lacit

Batka Zoltán - Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.05.23. 07:00
Nem szereti, ha becézik a politikusokat. FOTÓ: Népszava
Már-már menetrendszerűen, semmiségekért kiszabott százezres bírságokkal próbálja megbénítani a parlamenti ellenzéket a fideszes házelnök.

Féltucat újabb magyar ügy indul Strasbourgban: az Emberi Jogok Európai Bíróságára mennek jogorvoslatért azok a magyar ellenzéki országgyűlési képviselők, akiket Kövér László házelnök önkényesen megbírságol „nem engedélyezett” tiltakozásért.

Lapunk úgy tudja, az Áder János köztársasági elnök beiktatása alatt Ádert ábrázoló marionettbábuval tiltakozó, 250 ezerre büntetett Szabó Tímea képviselő mellett a CEU-ügy kapcsán „Ne írd alá János!” molinókat feltartó, 50-100 ezerre büntetett MSZP-s képviselők, illetve az előző ciklusbeli büntetéseivel együtt immáron sorrendben hatodik fizetéselvonással járó büntetése elé néző Szél Bernadett is Strasbourgban készül megtámadni Kövér László döntéseit.

Az országgyűlési törvény 2013-as módosítása nyitotta meg Kövér számára a lehetőséget a Parlamentben a szokványostól eltérő, kreatív módon tiltakozó ellenzékiek nyakra-főre történő bírságolására. A jogszabály szerint azok a képviselők is büntethetők fizetéselvonással, akik megsértik „a ház tekintélyét”. A klasszikus gumiszabályban nincs meghatározva, hogy pontosan mi számít kihágásnak, azt lényegében Kövér László döntheti el. Márpedig az elnök ingerküszöbe meglehetősen alacsony: nemrégiben Szél Bernadett és Ikotity István három molinón szemléltették volna, hogy mennyi fa mehet veszendőbe a belvárosi nagyberuházások miatt. Ám az új jogszabályok szerint az ilyen szemléltető eszközt a házbizottságban kell előre kérvényezni. A helyzet abszurd: Szél Bernadett szerint Kövér döntötte el, hogy szerinte az ellenzéki képviselők felszólalása mellé "nem szükséges" a molinó bemutatása. Miután mégis felmutatták a transzparenseiket, rajta a fapusztítás várható mértékét, mire 100-100 ezer forintos bírságot kaptak „nem engedélyezett szemléltető eszköz” használatára hivatkozva.

Újságírók is sértik a „ház tekintélyét”
Ugyanolyan gumiszabályok alapján, amelyekre hivatkozva ellenzéki képviselőket bírságolnak meg, jelenleg is több tucat újságíró van kitiltva az Országgyűlésből. A Bors szerint jelenleg hatvanan vannak kitiltva a tisztelt házból, zömük újságíró, többek között a 444.hu teljes szerkesztőségét is kitiltotta Kövér a Parlamentből azzal az indokkal, hogy „megsértették az Országgyűlés rendjét”, illetve „tekintélyét”. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a parlamenti tudósítók munkájának ilyetén akadályozása jogtalan, súlyosan sérti az alkotmányt és a médiatörvényt. Nemrégiben Strasbourg is úgy látta, nem lehet újságírókat eltávolítani a Parlament épületéből. Igaz, ez a döntés egy macedón parlament esetében született. 2012-ben ugyanis a macedón ellenzéki képviselők egy csoportja zavarni kezdte az ülést, mire a levezető elnök a képviselőkkel együtt az újságírókat is kivezettette a teremből.

Ha lehet még furcsább, hogy azóta Szél Bernadett újabb bírsága elé nézhet két üres lap miatt, amelyeket nemrég mutatott fel az Országgyűlés előtt azt érzékeltetve, hogy a teljesen átlátható jogvédő civil szervezetekkel szemben hogyan néz ki a kormány házi civil szervezetének, a CÖF-nek az éves beszámolója. Lezsák Sándor ülésvezető elnök már ezt is „szemléltető eszköznek minősítette” és büntetésre tett javaslatot, amit Kövér, illetve a plénum várhatóan elfogad. Szél szerint a gyakorlat egyértelműen a megfélemlítésre irányul és arra, hogy az ellenzéki képviselők öncenzúrát alkalmazzanak, továbbá az állandó jogi csuklóztatás bénítja az érdemi, ellenzéki munkát.

Kövér és a kormánytöbbség annak ellenére is sorra rótt ki az idén bírságokat, hogy tavaly a strasbourgi emberi jogi bíróság jogerősen már Kövérrel szemben döntött. Korábban az elnök több (az akkor még) Párbeszéd Magyarországért (PM) és LMP-s képviselőt büntetett meg "tiltott molinózásért", amiért a képviselők Strasbourghoz fordultak, a testület pedig tavaly májusban jogerősen kártérítést ítélt meg a képviselőknek. Bár a bíróság már akkor górcső alá vette a magyar Országgyűlés sajátos fegyelmezési gyakorlatát, ugyanakkor az ügyben eljáró Karsai Dániel ügyvéd felhívta a figyelmet: a bíróság abban végül nem foglalt állást, hogy tartalmilag hol húzódnak a képviselői szólás határai, hanem azért ítélt a javukra, mivel úgy látta, hogy a képviselők nem részesültek méltányos jogorvoslati eljárásban. A szabályok szerint ugyanis a kövéri döntést a fideszes többség fogadja el, és ezzel szemben a képviselők a szintén kormánytöbbségű mentelmi bizottságtól várhatnának csak jogorvoslatot.

Jogállami zavarok
A Strasbourgig eljutó magyar ügyek nagy száma és a magyar állammal szembeni pernyerések magas aránya is az államműködés és az igazságszolgáltatás rendszerszintű zavaraira utal: arra, hogy az állam túlságosan gyakran kerül olyan jogi konfliktusba a polgáraival (méghozzá a legsúlyosabb, az alapjogokat érintő kérdésekben), ahol utóbb nem képes bizonyítani az igazát. A Magyarügyvéd blog összegzése szerint egyedül a tavalyi évben 41 ítélet született, és közülük negyvenben megállapították az európai emberi jogi egyezmény megsértését, vagyis a kormánnyal szemben döntöttek. A blog 2010-től kezdve összegyűjtötte a legfontosabb, végül Strasbourgban megítélt jogsértéseket. Közéjük került a végkielégítésekre (nem csak a politikai kinevezettekére, hanem például a kényszernyugdíjazott pedagógusokéra is) visszamenőleges hatállyal kivetett 98 százalékos különadó, a köztisztviselők indoklás nélküli menesztésének lehetősége, a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjfolyósításának felfüggesztése (ami a parlamenti képviselőkre nem vonatkozott), a trafikengedélyek visszavonása, a parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása, a gyülekezési jog csorbítása a parlamenthez és a miniszterelnök otthonához meghirdetett demonstrációk betiltása, a roma diákok iskolai szegregációja, a magánélethez és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme, a véleménynyilvánítás akadályozása (a vörös csillag-ügyben), a peres eljárások elhúzódásának, a börtönök túlzsúfoltságának, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés felülvizsgálati szabályainak, valamint a magyar tanúvédelem hiányosságainak kérdése. Az összeállítás elkészülte óta a déli határszakasz tranzitzóna-szabályai, illetve a kisegyházak diszkriminációja ügyében is elmarasztalták az Orbán-kormányt. H.M.

A táblázatra kattintva nagyobb méretben is megnézheti azt!

Orbán szerint gyűlölettel teli támadást indított Brüsszel

Orbán Viktor szerint a négy évvel ezelőtt Magyarország ellen intézett támadás ismétlődik meg Magyarország ellen, csak sokkal koncentráltabban, erőteljesebben és nagyon sok gyűlölettel tele; a miniszterelnök erről a szlovén Nova 24 televíziónak adott, hétfőn este sugárzott interjúban beszélt.

Emlékeztetett arra: a 2013-as eljárás eredményeként született Tavares-jelentés "nevetségessé vált", és rontott az európai parlament megítélésén. A kormányfő kiemelte: a politikai hivatás ma sokkal sebezhetőbb, mint évtizedekkel ezelőtt, hiszen a hosszú távú megfontolások helyett a rövidtávú médiamegfontolások kerülnek az előtérbe, s megjegyezte, az európai gazdaság nincsen túl jó állapotban, mindenki a túlélésért küzd a következő választások előtt.  Orbán Viktor hangsúlyozta: térségünk mindig is más volt, "Közép-Európában a komoly embereket tiszteljük".

A miniszterelnök arról beszélt: 2008-ban Magyarország - még a görögök előtt - elsőként omlott össze, a 2010-ben hatalomra került kormánya pedig "nemzetibb megközelítést" választott, ha ezért olyan erősen kritizáltak is minket, hogy "majdnem megfulladtunk". Nem volt könnyű túlélni - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy idén az első negyedévben négy százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), a munkanélküliség 12-ről négy százalékra zuhant, így jövőre meg is valósulhat a teljes foglalkoztatottság, a minimálbér idén több mint 15 százalékkal nőtt.
Valóban van értelme, hogy az ember több erőfeszítést tegyen, többet dolgozzon a családja érdekében - fogalmazott a kormányfő, kiemelve, hogy optimisták vagyunk, "összességében jó úton haladunk". Az elmúlt hét év alatt pedig nem a jóléti, hanem a munkaalapú társadalom megteremtése volt a cél - hangsúlyozta.

A migrációs válság veszélyeiről szólva a kormányfő azt emelte ki, hogy minden nemzetnek joga van saját jövőjéről dönteni. Ha a franciák vagy a németek meg akarják próbálni az együttélést több millió migránsként érkezett muszlimmal, az az ő dolguk, de ne kényszerítsék a magyarokat, hogy az ő útjukat járják - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte, a magyarok szerint nem lehet egy társadalomba integrálni két különböző civilizációt, a párhuzamos társadalmak megjelenése viszont nagyon sok problémát és konfliktust okozna.

Ez egy döntés, és azt kérjük Európától, hogy tisztelje ezt a döntést és választást - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint tisztelnünk kell a muzulmán civilizációt, de tudatosítanunk kell magunkban, hogy egyes elvei eltérnek a magyarországi jogrendszer szabályaitól, "úgyhogy nem tudjuk megoldani, hogy két különböző civilizáció egy országban, ugyanazon alkotmányos ernyő alatt éljen együtt".

A miniszterelnök kérdésre válaszolva kifejtette: a magyarok nagyra tartják a szabadságharcosokat, márpedig Janez Jansa volt szlovén kormányfőt, a Szlovén Demokrata Párt elnökét ilyennek tartja, hiszen mindig a szabadság pártján áll, nemzetéért küzd, kockázatot vállal. Ő egy lojális ember, egy jó barát - tette hozzá, megjegyezve, hogy az elmúlt bő két évtizedben a szlovén politikus mindig megtartotta a szavát, ráadásul "ugyanazokat az értékeket osztjuk; ő hisz a szabadságban, ami fontos, hisz az érdemben, méghozzá abban, hogy a társadalomnak az érdemen és a személyes erőfeszítéseken kell alapulnia, hisz az alacsony adózásban, nem szereti a bürokráciát, ahogy mi, magyarok sem".

Soros Györgyöt "elsősorban tehetséges magyarnak" nevezte a kormányfő, utalva az üzletember származására, majd megjegyezte, hogy az általa képviselte társadalomkép teljesen idegen az európai felfogástól. "Mi, itt Európában (...) a szociális piacgazdaságban hiszünk, amiben ő hisz, pénzügyi manipulátorként, az egyfajta kaszinókapitalizmus", ez pedig egy olyan jövőképet hordoz, ami nem jó a földrésznek, és nem felel az itt élő népek hagyományainak sem - jegyezte meg Orbán Viktor.

Utalt arra is, hogy millióknak okoztak szenvedést Soros spekulációi, hiszen "megtámadott nemzeti valutákat, jó eredménnyel és sok profittal" önmaga számára. De a magyar kormányfő szerint a kulcskérdés Soros György migrációfelfogása, amely szerint ebben a kérdésben Európának az Egyesült Államokhoz hasonlóan egy szélsőségesen liberális, identitását vesztett, többnemzetiségű multikulturális társadalommá kellene válnia.

Orbán Viktor szerint Soros Györgynek jelentős a személyes felelőssége Macedónia destabilizálásában, de a térség minden államában "azon dolgozik, hogy destabilizálja a konzervatív, nemzeti és keresztény kormányzatokat"; ezek ellen a magyar kormányfő szerint a demokrácia és az átláthatóság eszközeivel lehet harcolni.

Orbán szerint gyűlölettel teli támadást indított Brüsszel

Orbán Viktor szerint a négy évvel ezelőtt Magyarország ellen intézett támadás ismétlődik meg Magyarország ellen, csak sokkal koncentráltabban, erőteljesebben és nagyon sok gyűlölettel tele; a miniszterelnök erről a szlovén Nova 24 televíziónak adott, hétfőn este sugárzott interjúban beszélt.

Emlékeztetett arra: a 2013-as eljárás eredményeként született Tavares-jelentés "nevetségessé vált", és rontott az európai parlament megítélésén. A kormányfő kiemelte: a politikai hivatás ma sokkal sebezhetőbb, mint évtizedekkel ezelőtt, hiszen a hosszú távú megfontolások helyett a rövidtávú médiamegfontolások kerülnek az előtérbe, s megjegyezte, az európai gazdaság nincsen túl jó állapotban, mindenki a túlélésért küzd a következő választások előtt.  Orbán Viktor hangsúlyozta: térségünk mindig is más volt, "Közép-Európában a komoly embereket tiszteljük".

A miniszterelnök arról beszélt: 2008-ban Magyarország - még a görögök előtt - elsőként omlott össze, a 2010-ben hatalomra került kormánya pedig "nemzetibb megközelítést" választott, ha ezért olyan erősen kritizáltak is minket, hogy "majdnem megfulladtunk". Nem volt könnyű túlélni - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy idén az első negyedévben négy százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), a munkanélküliség 12-ről négy százalékra zuhant, így jövőre meg is valósulhat a teljes foglalkoztatottság, a minimálbér idén több mint 15 százalékkal nőtt.
Valóban van értelme, hogy az ember több erőfeszítést tegyen, többet dolgozzon a családja érdekében - fogalmazott a kormányfő, kiemelve, hogy optimisták vagyunk, "összességében jó úton haladunk". Az elmúlt hét év alatt pedig nem a jóléti, hanem a munkaalapú társadalom megteremtése volt a cél - hangsúlyozta.

A migrációs válság veszélyeiről szólva a kormányfő azt emelte ki, hogy minden nemzetnek joga van saját jövőjéről dönteni. Ha a franciák vagy a németek meg akarják próbálni az együttélést több millió migránsként érkezett muszlimmal, az az ő dolguk, de ne kényszerítsék a magyarokat, hogy az ő útjukat járják - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte, a magyarok szerint nem lehet egy társadalomba integrálni két különböző civilizációt, a párhuzamos társadalmak megjelenése viszont nagyon sok problémát és konfliktust okozna.

Ez egy döntés, és azt kérjük Európától, hogy tisztelje ezt a döntést és választást - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint tisztelnünk kell a muzulmán civilizációt, de tudatosítanunk kell magunkban, hogy egyes elvei eltérnek a magyarországi jogrendszer szabályaitól, "úgyhogy nem tudjuk megoldani, hogy két különböző civilizáció egy országban, ugyanazon alkotmányos ernyő alatt éljen együtt".

A miniszterelnök kérdésre válaszolva kifejtette: a magyarok nagyra tartják a szabadságharcosokat, márpedig Janez Jansa volt szlovén kormányfőt, a Szlovén Demokrata Párt elnökét ilyennek tartja, hiszen mindig a szabadság pártján áll, nemzetéért küzd, kockázatot vállal. Ő egy lojális ember, egy jó barát - tette hozzá, megjegyezve, hogy az elmúlt bő két évtizedben a szlovén politikus mindig megtartotta a szavát, ráadásul "ugyanazokat az értékeket osztjuk; ő hisz a szabadságban, ami fontos, hisz az érdemben, méghozzá abban, hogy a társadalomnak az érdemen és a személyes erőfeszítéseken kell alapulnia, hisz az alacsony adózásban, nem szereti a bürokráciát, ahogy mi, magyarok sem".

Soros Györgyöt "elsősorban tehetséges magyarnak" nevezte a kormányfő, utalva az üzletember származására, majd megjegyezte, hogy az általa képviselte társadalomkép teljesen idegen az európai felfogástól. "Mi, itt Európában (...) a szociális piacgazdaságban hiszünk, amiben ő hisz, pénzügyi manipulátorként, az egyfajta kaszinókapitalizmus", ez pedig egy olyan jövőképet hordoz, ami nem jó a földrésznek, és nem felel az itt élő népek hagyományainak sem - jegyezte meg Orbán Viktor.

Utalt arra is, hogy millióknak okoztak szenvedést Soros spekulációi, hiszen "megtámadott nemzeti valutákat, jó eredménnyel és sok profittal" önmaga számára. De a magyar kormányfő szerint a kulcskérdés Soros György migrációfelfogása, amely szerint ebben a kérdésben Európának az Egyesült Államokhoz hasonlóan egy szélsőségesen liberális, identitását vesztett, többnemzetiségű multikulturális társadalommá kellene válnia.

Orbán Viktor szerint Soros Györgynek jelentős a személyes felelőssége Macedónia destabilizálásában, de a térség minden államában "azon dolgozik, hogy destabilizálja a konzervatív, nemzeti és keresztény kormányzatokat"; ezek ellen a magyar kormányfő szerint a demokrácia és az átláthatóság eszközeivel lehet harcolni.