Strasbourgba citálják Lacit

Már-már menetrendszerűen, semmiségekért kiszabott százezres bírságokkal próbálja megbénítani a parlamenti ellenzéket a fideszes házelnök.

Féltucat újabb magyar ügy indul Strasbourgban: az Emberi Jogok Európai Bíróságára mennek jogorvoslatért azok a magyar ellenzéki országgyűlési képviselők, akiket Kövér László házelnök önkényesen megbírságol „nem engedélyezett” tiltakozásért.

Lapunk úgy tudja, az Áder János köztársasági elnök beiktatása alatt Ádert ábrázoló marionettbábuval tiltakozó, 250 ezerre büntetett Szabó Tímea képviselő mellett a CEU-ügy kapcsán „Ne írd alá János!” molinókat feltartó, 50-100 ezerre büntetett MSZP-s képviselők, illetve az előző ciklusbeli büntetéseivel együtt immáron sorrendben hatodik fizetéselvonással járó büntetése elé néző Szél Bernadett is Strasbourgban készül megtámadni Kövér László döntéseit.

Az országgyűlési törvény 2013-as módosítása nyitotta meg Kövér számára a lehetőséget a Parlamentben a szokványostól eltérő, kreatív módon tiltakozó ellenzékiek nyakra-főre történő bírságolására. A jogszabály szerint azok a képviselők is büntethetők fizetéselvonással, akik megsértik „a ház tekintélyét”. A klasszikus gumiszabályban nincs meghatározva, hogy pontosan mi számít kihágásnak, azt lényegében Kövér László döntheti el. Márpedig az elnök ingerküszöbe meglehetősen alacsony: nemrégiben Szél Bernadett és Ikotity István három molinón szemléltették volna, hogy mennyi fa mehet veszendőbe a belvárosi nagyberuházások miatt. Ám az új jogszabályok szerint az ilyen szemléltető eszközt a házbizottságban kell előre kérvényezni. A helyzet abszurd: Szél Bernadett szerint Kövér döntötte el, hogy szerinte az ellenzéki képviselők felszólalása mellé "nem szükséges" a molinó bemutatása. Miután mégis felmutatták a transzparenseiket, rajta a fapusztítás várható mértékét, mire 100-100 ezer forintos bírságot kaptak „nem engedélyezett szemléltető eszköz” használatára hivatkozva.

Újságírók is sértik a „ház tekintélyét”

Ugyanolyan gumiszabályok alapján, amelyekre hivatkozva ellenzéki képviselőket bírságolnak meg, jelenleg is több tucat újságíró van kitiltva az Országgyűlésből. A Bors szerint jelenleg hatvanan vannak kitiltva a tisztelt házból, zömük újságíró, többek között a 444.hu teljes szerkesztőségét is kitiltotta Kövér a Parlamentből azzal az indokkal, hogy „megsértették az Országgyűlés rendjét”, illetve „tekintélyét”. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a parlamenti tudósítók munkájának ilyetén akadályozása jogtalan, súlyosan sérti az alkotmányt és a médiatörvényt. Nemrégiben Strasbourg is úgy látta, nem lehet újságírókat eltávolítani a Parlament épületéből. Igaz, ez a döntés egy macedón parlament esetében született. 2012-ben ugyanis a macedón ellenzéki képviselők egy csoportja zavarni kezdte az ülést, mire a levezető elnök a képviselőkkel együtt az újságírókat is kivezettette a teremből.

Ha lehet még furcsább, hogy azóta Szél Bernadett újabb bírsága elé nézhet két üres lap miatt, amelyeket nemrég mutatott fel az Országgyűlés előtt azt érzékeltetve, hogy a teljesen átlátható jogvédő civil szervezetekkel szemben hogyan néz ki a kormány házi civil szervezetének, a CÖF-nek az éves beszámolója. Lezsák Sándor ülésvezető elnök már ezt is „szemléltető eszköznek minősítette” és büntetésre tett javaslatot, amit Kövér, illetve a plénum várhatóan elfogad. Szél szerint a gyakorlat egyértelműen a megfélemlítésre irányul és arra, hogy az ellenzéki képviselők öncenzúrát alkalmazzanak, továbbá az állandó jogi csuklóztatás bénítja az érdemi, ellenzéki munkát.

Kövér és a kormánytöbbség annak ellenére is sorra rótt ki az idén bírságokat, hogy tavaly a strasbourgi emberi jogi bíróság jogerősen már Kövérrel szemben döntött. Korábban az elnök több (az akkor még) Párbeszéd Magyarországért (PM) és LMP-s képviselőt büntetett meg "tiltott molinózásért", amiért a képviselők Strasbourghoz fordultak, a testület pedig tavaly májusban jogerősen kártérítést ítélt meg a képviselőknek. Bár a bíróság már akkor górcső alá vette a magyar Országgyűlés sajátos fegyelmezési gyakorlatát, ugyanakkor az ügyben eljáró Karsai Dániel ügyvéd felhívta a figyelmet: a bíróság abban végül nem foglalt állást, hogy tartalmilag hol húzódnak a képviselői szólás határai, hanem azért ítélt a javukra, mivel úgy látta, hogy a képviselők nem részesültek méltányos jogorvoslati eljárásban. A szabályok szerint ugyanis a kövéri döntést a fideszes többség fogadja el, és ezzel szemben a képviselők a szintén kormánytöbbségű mentelmi bizottságtól várhatnának csak jogorvoslatot.

Jogállami zavarok

A Strasbourgig eljutó magyar ügyek nagy száma és a magyar állammal szembeni pernyerések magas aránya is az államműködés és az igazságszolgáltatás rendszerszintű zavaraira utal: arra, hogy az állam túlságosan gyakran kerül olyan jogi konfliktusba a polgáraival (méghozzá a legsúlyosabb, az alapjogokat érintő kérdésekben), ahol utóbb nem képes bizonyítani az igazát. A Magyarügyvéd blog összegzése szerint egyedül a tavalyi évben 41 ítélet született, és közülük negyvenben megállapították az európai emberi jogi egyezmény megsértését, vagyis a kormánnyal szemben döntöttek. A blog 2010-től kezdve összegyűjtötte a legfontosabb, végül Strasbourgban megítélt jogsértéseket. Közéjük került a végkielégítésekre (nem csak a politikai kinevezettekére, hanem például a kényszernyugdíjazott pedagógusokéra is) visszamenőleges hatállyal kivetett 98 százalékos különadó, a köztisztviselők indoklás nélküli menesztésének lehetősége, a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjfolyósításának felfüggesztése (ami a parlamenti képviselőkre nem vonatkozott), a trafikengedélyek visszavonása, a parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása, a gyülekezési jog csorbítása a parlamenthez és a miniszterelnök otthonához meghirdetett demonstrációk betiltása, a roma diákok iskolai szegregációja, a magánélethez és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme, a véleménynyilvánítás akadályozása (a vörös csillag-ügyben), a peres eljárások elhúzódásának, a börtönök túlzsúfoltságának, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés felülvizsgálati szabályainak, valamint a magyar tanúvédelem hiányosságainak kérdése. Az összeállítás elkészülte óta a déli határszakasz tranzitzóna-szabályai, illetve a kisegyházak diszkriminációja ügyében is elmarasztalták az Orbán-kormányt. H.M.

A táblázatra kattintva nagyobb méretben is megnézheti azt!