Illegális hulladékégetésről panaszkodnak a helyiek a Pest megyei Veresegyházon, a kisváros Ivacs nevezetű településrészén gyakran szúrós szagú füst terjeng, melynek forrása a lakóterülettől néhány száz méterre található hulladékégető telep. Többen attól tartanak, hogy a hulladéktüzek miatt mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe, a városvezetés azonban igyekszik csillapítani a kedélyeket.
"Az erről terjengő hírek hamisak. A munka során semmiféle, az egészségre káros anyag nem került elégetésre, így a levegőbe sem kerülhetett" - olvasható Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla által jegyzett közleményben. A városvezető szerint az állandó széljárás egyébként is észak-nyugati, a füstöt nem a település, hanem az M3-as autópálya felé fújta a szél. "Olykor alig látszott füst, olyan tökéletes volt az égés" - írta, hozzátéve: a területen növényi hulladék és faanyag égetése történik, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gödöllői Katasztrófavédelmi Kirendeltségének engedélyével.
A helyieket mindez nem nyugtatta meg, néhányan a Levegő Munkacsoporthoz fordultak tanácsért. A környezetvédelmi szervezet munkatársai múlt pénteken látogatták meg a helyszínt, ahol nagy mennyiségű hulladékot, kezelt fa és műanyag égetésének nyomait találták. "A kiadott engedély nyílt területen zajló irányított égetésre vonatkozik. A területen azonban nemcsak tiszta fa és növényi hulladékot, hanem csomagolási hulladékokat, a kezelt fából készült ládák műanyag leszorító pántjait is felfedeztünk" - erősítette meg a híreket Marozs Ágnes, a munkacsoport önkéntese. A látottakról fénykép- és videofelvételeket is készítettek, és megtették a szükséges bejelentéseket az érintett hatóságok felé.
Egy helyi, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet, a Tavirózsa Egyesület szerint igen nagyra nőtt a lakossági felháborodás, miután fotókkal sikerült bizonyítani, hogy a területen nagy mennyiségű, csak részben faalapú, ragasztott OSB lapokat és laminált lemezeket is égetnek - ezek égésterméke ugyanis bizonyítottan mérgező és rákkeltő. Az egyesület szerint noha az önkormányzat arra hivatkozik, hogy engedéllyel végezték az égetést, sem a tűzvédelmi, sem a környezetvédelmi hatóság nem adott engedélyt ragasztott faanyagok nyílt égetésére - a hatályos jogszabályok alapján nem is adhatott volna.
Tatár Sándor, az egyesület alelnöke lapunknak elmondta: az időszakos égetések hat éve kezdődtek, jelenleg mintegy húszezer négyzetméteren terül el a sok hulladék, a zöldterület kellős közepén. A Google-térkép műholdas felvételein jól nyomon követhető a gyarapodás, ahogy az is, hogy az első hulladékhalmok 2010-ben jelentek meg a területen. A közelben egy horgásztó is található. Az egyesület közleményben jelezte: haladéktalanul megteszik a szükséges lépéseket - hatósági és jogi úton egyaránt - a szennyezés mielőbbi megszüntetése és a felelősségre vonás érdekében.
Egyelőre hivatalosan nem bizonyított az összefüggés, de a helyiek szerint az elmúlt években megnőtt a daganatos, valamint az idegrendszeri megbetegedések száma a környéken - nemcsak az emberek, de a háziállatok körében is. Az mindenesetre bizonyos - mint arra a Levegő Munkacsoport tájékoztatója rámutatott -, hogy műanyagok, háztartási hulladékok égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint az első világháborúban harci gázként alkalmazott foszgén vagy a vinil-klorid, dioxinok, cianidok. A jogszabályok tiltják is az ilyen tevékenységet.
De ugyanígy tilos a festett vagy műgyantával ragasztott fa (OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret) égetése is, hiszen ezek égetésekor izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének szabadulnak fel jelentősebb mennyiségben. Ezek is súlyosan mérgezők, rákkeltők.
