Kamupártok: jogerősen megússzák

Publikálás dátuma
2017.05.23 22:00
FOTÓ: Népszava
Egy gyanús induló már biztosan megúszta a 2014-es választási kampánytámogatási botrányt. Jogerősen megszüntették a nyomozást a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben – tudta meg lapunk. Értesülésünket megerősítették a Zala Megyei Főügyészségen: a költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozást bűncselekmény hiányában szüntették meg. Mindez alátámasztja azokat a híreket, amelyek szerint az ügyészségek sorra leállították a feljelentett kamupártok ügyében indított nyomozásokat.

A Új Magyarország Párt "felmentése" alátámasztani látszik a 24.hu múlt hetén közölt – konkrét esetek és pártok említése nélkül – cikket arról: hiába jelentett fel az Állami Számvevőszék a 2014-es országgyűlési választás után egy sor kamupártot, az ügyészség az elmúlt hónapokban csendben leállította a már előrehaladott nyomozásokat. (A többi vizsgálat ügyében megkerestük az Fővárosi Főügyészséget, amely későbbre ígért tájékoztatást.)

A bizniszpártok feltűnése miatt botrányossá vált 2014-es választási kampány egyik újonca volt a zalaegerszegi székhelyű Új Magyarország Párt (ÚMP). A semmiből jött szervezett hamar felhívta magára a figyelmet, hiszen meglepően gyorsan összegyűjtött majd 15 ezer támogató aláírást, amely révén országos listát állíthatott, ezzel pedig jogosulttá vált a 149,2 millió forintos állami kampánytámogatásra. A hihetetlen tempójú aláírásgyűjtést még gyanúsabbá, a támogatás felhasználását pedig kétségessé tette az: a kampány alatt nemhogy nőtt volna, épp ellenkezőleg, tizedére olvadt az állítólagos támogatók köre, végül mindössze 1578-an voksoltak a pártra.

Ráadásul a párt hivatalos elszámolása szerint 42 millió forintot költöttek például reklámfilmre, ami a szakértők szerint úgy félmillióból is kihozható lett volna. Tetemes költséget jelentett az is, hogy a kampány ötven napja alatt 62,8 millió forintot költött a párt szállásra és üzemanyagra. Ha fele-fele arányban költötték a pénzt, akkor nem egészen két hónapon át naponta 628 ezer forintot fizettek szállásra, és autóztak úgy egymillió kilométert.

FOTÓ: Népszava

FOTÓ: Népszava

Mindez nem csak az átlagembereknek volt gyanús: nyomozás indult, a párt elnökét, Táncsics Péter pedig gyanúsítottként hallgatták ki. Az eljárás közelmúltbeli megszüntetése miatt kerestük Táncsicsot, akitől többek között arra vártunk választ: három év távlatából mivel magyarázza, hogy a 149 milliós kampánytámogatás ellenére csak 1578 voksot kapott a korábban közel 15 ezer támogató aláírást felmutató ÚMP? Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tervez-e indulni a következő választáson? Táncsics először választ ígért, de végül azt közölte: „Jogtanácsosunk javaslatára az Új Magyarország Párt nem kíván a kérdéskörben nyilatkozni.”

Noha az ÚMP esetében az ügyészség nem látta igazoltnak a csalást, ez önmagában aligha oszlat el minden kétséget. Azt ugyanis már a 2014-es választások előtt hangoztatták a szakértők, hogy az ajánlási rendszer szinte csalásra csábít. A támogató aláírásokat ugyanis relatív könnyen be lehet szerezni – nem véletlenül szóltak a hírek a kampányban a pártok között üzemszerűen cserélt, adott-vett, másolt szignókról. Kellő aláírás esetén pedig már járt a kampánytámogatás, amelynek elszámolását meglehetősen nagyvonalúan szabályozzák.

Sőt, az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a 2 milliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani.

Ügyészség: több nyomozás még tart
A 2014-es országgyűlési választás kampánytámogatásainak szabálytalan felhasználása miatt jelenleg is több ügyben folyik nyomozás - reagált Ibolya Tibor a Népszava cikkére.  A fővárosi főügyész elmondta:  két ügyben a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága nyomoz, a nyomozások felügyeletét a Fővárosi Főügyészség, illetve a Budapesti IX. kerületi ügyészség látja el, két ügyet pedig áttettek a NAV területileg illetékes igazgatóságaihoz. Jelezte: az ötödik párt ügyében bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, ezért azt a nyomozást a NAV megszüntette - erősítette meg lapunk értesülését a főügyész.
A hatodik párt ügyében indult nyomozás a párttal szerződő egyik céggel szemben folytatódott költségvetési csalás miatt, miután adat merült fel arra, hogy a párt jogszerű kifizetései révén keletkezett bevételei után a cég nem teljesítette adófizetési kötelezettségét. A cég ügyvezetője ellen az illetékes kerületi ügyészség vádat emelt, a bíróság nem jogerősen 180 óra közérdekű munka büntetésre ítélte a vádlottat - tette hozzá. 
Ibolya Tibor kitért arra is, hogy a 2014. évi országgyűlési választásokkal összefüggésben számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése miatt is indult nyomozás egy pártot érintően. A Budapesti Rendőr-főkapitányság két gyanúsítottat hallgatott ki, és az ügy vád-előkészítési szakban van a Budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségen. 

A bírság ­miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, ­autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék egyik jelentéséből kiderült, hogy nyolc, az országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésénél, az Összefogás Pártnál pedig büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértésének gyanúja miatt. A mandátumhoz nem jutott pártok ellenőrzése során az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést. Nyolc másik pártnál – Együtt 2014 Párt, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Magyarországi Cigánypárt, Összefogás Párt, Seres Mária Szövetségesei, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja és a Zöldek Pártja esetében – az ÁSZ rendelkezésére bocsátott adatok hiányossága miatt nem volt megállapítható, hogy a jelöltenkénti ötmillió forintos kampánylimitet betartották-e.

A végül – úgy tűnik – következmény nélkül maradó esetek súlyosságát jelezheti, hogy az államkincstár a 2014-es választás előtt összesen majdnem 6 milliárd forintot utalt át a 18 országos listát állító pártnak és az induló jelölteknek. A ma is hatályos kampányfinanszírozási szabályok szerint ugyanis minden egyéni jelölt után egymillió forintot kap egy párt, ha a 106 egyéni választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani. A pártlisták után további legalább 150 millió forint jár egy pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítania, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat. Ha egy párt mind a 106 választókerületben tud egyéni jelöltet indítani, akkor már 706 millió forinthoz. A szabályok szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott. 2014-ben mintegy 3,4 milliárd forintnyi közpénzt olyan pártok kaptak, amelyek listájára alig szavaztak, érdemi politikai tevékenységet pedig ezek a szervezetek azóta sem végeznek.

Ismét sokasodnak
Országosan mintegy 130 pártot tartanak nyilván a bíróságok, ám teljes, központi nyilvántartás csak majd a jövő évi választáson indulni kívánó szervezetek nyilvántartásba vételével lesz elérhető. Megkérdeztük ugyanakkor a pártbejegyzésért felelős bíróságokat, melyek közül a Fővárosi Törvényszék azt közölte lapunkkal: 2016. május 31-én 80 "élő" pártot tartott nyilván, aztán tavaly összesen 20 bejegyzési kérelem érkezett. Idén eddig már 15 új pártbejegyzési kérelem érkezett a Fővárosi Törvényszékhez, amelyek közül kettőt már el is bíráltak, így a legfrissebb nyilvántartási adatok szerint jelenleg 87 bejegyzett "élő" párt működik a fővárosban bejegyezve.

"Tisztátalan és átláthatatlan"

Súlyos gyanú árnyéka vetül a jövő évi választás lebonyolítására - vélekedik Tóth Zoltán választási szakértő.

- Magyarországon megúszható a választási csalás?

- Felháborító, de igen. Az ügyészség hosszú ideig semmit nem csinált, majd lezárta a nyomozást a 2014-ben bizonyosan csupán haszonszerzési célból indult bizniszpártok ügyében. Persze ez egy többrétű ügy, hiszen ha valós tevékenységet nem végez egy politikai szervezet, akkor az ügyészségnek kezdeményeznie kellene törlését a nyilvántartásból. Erősen kérdéses, hogy a vádhatóság, vagy bármely más illetékes szerv vizsgálná az érintett pártok tevékenységének valódiságát. Nem mellékes, hogy - mint a mostani esetben - a büntetőjogi felelősségre vonás is elmarad a jelenlegi, csalásra széles lehetőségi kört biztosító szabályrendszerben.

- Magyarán 2018-ban is ugyanerre, azaz a bizniszpártok megjelenésére, kaszálására és eltűnésére számíthatunk?

- Biztosan, hiszen a hatalmon lévők politikai érdekei nem változtak. Ahogyan 2014-ben, úgy most is az a Fidesz érdeke, hogy minél kisebb részekre aprózza fel ellenfelei, az ellenzék táborát, szavazóbázisát. A bizniszpártok megjelenését, s állami kistafírungozását lehetővé tevő törvények létrehozásának ez volt a célja, valamint az, hogy még az elszántabb baloldali szavazókat is összezavarják. Erre bizonyíték az Összefogás nevű párt megjelenése és eltűnése, amely arra volt kitalálva, hogy ezen a néven ne legyen bejegyezhető a demokratikus, működő pártok közös listája, ám elvigyen figyelmetlen szavazókat. A bizniszpártok ösztönzésével ráadásul a Fidesz megakadályozza a voksolás bojkottját is, hiszen a kampánytámogatásokkal fizetett kamutömörülések mellett nem mondható, hogy nem volt választási lehetőség.

- Mindezt az adófizetők pénzén.

- Persze, és a következmény nélküliség ezt is jól jellemzi, hiszen miközben az egyéni választókerületi jelöltek esetében pontos elszámolással, megkötésekkel lehetett jóval kisebb állami támogatásra szert tenni a kampányhoz, addig a pártlisták után kifizetett állami kampánypénzekkel elszámolni sem kellett, s teljesítményhez sem kötődtek ezek a milliárdok. Így fordulhatott elő, hogy egyes pártok a jelöléseik számának töredékét kapták meg szavazatként, ami egyértelműen felveti a csalás gyanúját. Ám a Nemzeti Választási Iroda visszautasította az ajánló aláírások ellenőrzését, így tulajdonképpen 2018-ban is teljesen szabad lesz a csalás lehetősége. A hatályos választási eljárás félig szabad, de tisztátalan és átláthatatlan, így a jövő évi választás lebonyolítására súlyos gyanú árnyéka vetül.

Frissítve: 2017.05.24 12:03

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.