Arany Kotta Díjat kapott az Operettszínház két művésze

A Budapesti Operettszínház két művésze, Peller Anna és Szabó P. Szilveszter kapta a 2015/2016-os évadban nyújtott alakításáért a legjobb színésznőnek és színésznek járó Arany Kotta Díjat - tájékoztatott a teátrum szerdán.

Peller Anna a Nők az idegösszeomlás szélén főszerepéért részesült az elismerésben, Szabó P. Szilveszter pedig a Marie Antoinette című musicalben nyújtott alakításáért kapta meg a Viva la Musical! internetes portál díját. Szabó P. Szilveszter kedd este vette át az elismerést - olvasható az összegzésben.

A Viav la Musical immár ötödik alkalommal ítélte oda az elmúlt évad új musicalprodukcióban szereplő legjobb színészének járó Arany Kotta Díjat a szakmai zsűri és a közönség összesített véleménye alapján.

A közlemény szerint Szabó P. Szilveszter immár harmadik alkalommal lett Arany Kotta díjas: először 2012-ben A nyomorultakban és a Miss Saigonban, majd 2014-ben az Elfújta a szél musical adaptációjában nyújtott alakításáért vehette át az elismerést.

Az Arany Kotta Díjat 2012-ben alapította a Viva la Musical! speciálisan a zenés színházi produkciókra fókuszáló elismerésként, amelynek odaítélésében mind a szakma, mind a közönség képviselteti magát. A díjat évente négy kategóriában (legjobb új musicalprodukció, legjobb vidéki új musicalprodukció, legjobb színész és legjobb színésznő) ítélik oda egy három tagú szakmai zsűri és a nézők szavazatai alapján. 

A legjobb új musicalprodukció a Madách Színház Nyomorultak című előadása lett, míg a legjobb vidéki musicalprodukciónak járó Arany Kotta Díjat a Békéscsabai Jókai Színház Vesztegzár a Grand Hotelben című darabja érdemelte ki.

Szerző

Rippl-Rónai táskák Madridban

Publikálás dátuma
2017.05.24. 11:53
Forrás: http://www.szepmuveszeti.hu
A madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban május 28-án zár a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria anyagából válogatott Remekművek Budapestről - A reneszánsztól az avantgárdig című tárlat. A múzeum tájékoztatása szerint eddig több mint nyolcvanezren látták a kiállítást, de a hétvégére a zárásra ez a szám megközelítheti a százezret. Ez utóbbit már Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette hozzá.

Guillermo Solana a Thyssen-Bornemisza Múzeum gyűjteményi igazgatója, a tárlat kurátora úgy fogalmazott, hogy eredetileg az összes európai iskolát, minden nemzetet képviselő kiállítást szerettek volna rendezni, de amikor Budapesten járt és kiválasztotta a műtárgyakat a spanyol és a magyar alkotások kaptak prioritást.

Baán László elmondta, hogy korábban a Prado is szóba jött, mint a kiállítás lehetséges helyszíne, de végül több szempont alapján a Thyssen-Bornemisza Múzeumra esett a választás.  A nyolc külön szekcióban rendezett, csaknem 90 művet bemutató kiállításon a madridi közönség a 16. századtól egészen a 20. századig kapott áttekintést a művészeti korszakokról, többek között Raffaello, Dürer, Leonardo, Velázquez, Rubens, Goya, Murillo, Canaletto, Manet, Monet, Cézanne és Gauguin műveinek segítségével. De találkozhattak a magyar festők kiemelkedő alkotásaival is, többek között Munkácsy, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai, Vaszary és Bortnyik remekműveivel. Rippl-Rónai   Nő fehérpettyes ruhában című festménye különösen kedvenccé vált.

Táskák és ékszerek is készültek az alkotás hatására, amelyeket a múzeumi shopban lehetett megvásárolni.  Baán László bejelentette, hogy a kiállítás egyik változata, még a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának jövő őszi befejezése előtt, jövő tavasszal Buenos Airesbe utazik. 2019-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban Rubens és flamand barokk címmel rendeznek kiállítás, amelyhez a Thyssen-Bornemisza Múzeum tíz művet ad majd kölcsön. Madridban pedig szintén a Thyssen-Bornemisza Múzeumban jövőre Vasarely-kiállítást rendeznek.   

Szerző

Óh, azok a vagyonok!

Önmagában a gazdagodással nem is lenne baj, ha a gyarapodás törvényesen és nem irányított formában, ill. ellenőrzött, tisztességesen adózott úton történik. Ha emlékezetem nem csal, a rendszerváltáskor a parlament előtt volt egy törvényjavaslat, mely szerint minden magyar állampolgárnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ez az APEH-hoz benyújtandó bevallás adott volna alapot arra, hogy az immár piacgazdasági és a szabad vállalkozás körülményei között keletkező gazdagodás jogszerűsége ellenőrizhető és az adóelkerülés szankcionálható legyen. Ha a bevallott jövedelem nem fedi a gyarapodást, a különbözetre ki kell vetni az adót, a kapcsolódó pótlékkal együtt.  Máig nem értem, hogy ezt az ésszerű javaslatot az Antall-kormány miért nem vitte keresztül. Jó lenne tudni, miért futott vakvágányra ez a törvényjavaslat, és kik voltak a váltókezelők?  Kinek jó ez? Kinek kell ez? Tudjuk rá a választ. Most, hogy Botka László markáns baloldali programmal lépett színre, javaslom, hogy ezek közé vegye fel a minden magyar állampolgárra kiterjedő kötelező vagyonbevallás kötelezettségét. Jobb későn, mint soha.